A pohár és a palack rövid története

Kielmayer Kristian
2006. március 14., 11:00


Pohár vagy a célnak megfelelő eszközt akár úgy is számíthatjuk, hogy már a bor születésétől fogva alkalmazták. Ilyen lehetett az állati szarvnak az ürege, amit később fakupák illetve idővel egyre nemesebb ötvözetek-anyagok váltották fel. De egyértelmű, hogy leghatékonyabb módszer amibe tölthetjük a bort, csakis az üvegpohár lehet.
 
Az üvegpohár elődjét egyes szakirodalmak a Kr. e. I. a Földközi - tenger és Közel - Kelet környékéről emelik ki. Az üveg készítés, mint mesterség a XVI. - XVII.-ban érte el a fénykorát Muarno szigetén Velence közelében (ma is népszerű attrakció az üvegfújás Velencében, érdemes meglátogatni). Aki akkoriban az üvegfúlyók közül meneküléssel próbálkozott a szigetről, hallálal büntették, féltve őrzött titok volt ez a műveszet.
Ezalatt Angliában George Ravenscroft azáltal, hogy egy kevés ólomoxidot adott az olvadó üveghez finomabbá tette azt. A minőség egyre fejlődött, de nem mindenki engedhette meg magának, ünnepeken sem, ezért gyakran előfordult, hogy egy pohárnak akár több gazdája is volt.

A legjobb módszer az üvegpohár tisztításához, ha kezünket használjuk és langyos vízben esetleg egy nagyon kevés tiszítószerrel (vagy akár tekintsünk el tőle teljesen) mossuk ki, öblítsük el, és lefordítva szárítsuk. Majd felállítva hagyjuk a levegőn szárítani kicsit és egy tiszta törlő kendővel töröljük ki a maradék cseppeket a pohárból. A tárolását is természetesen a talpán végezzük el, mert a pohár szája törékeny és nagyon fontos, hogy ügyeljünk az éppségére. Ha még egy kevés fényt szeretnénk a poharunkra varázsolni, akkor tartsuk vízgőz fölé. És ne felejtsük el , hogy a poharat a száránál fogjuk és úgy kóstoljuk a bort.
 
Az üvegpalack története szinte párhuzamosan alakult ki az üvegpoháréval.
Az ókori görögök amfórákban tárolták a bort, számos ilyen leletre bukkantak a tengerek mélyén. Az első kádároknak a gallokat tartják, akik az első fahordókat készítették. Lényegében az üvegfújás korszerű kialakításáig ebben tárolták és szállították a bort. Mára már, ahogy szinte minden bornak meg van a pohár típusa (amiből a legjobban érvényesül), úgy számos borvidéknek is meg van a már jól felismerhető palackja. Ilyen például a jól elterjedt Bordeauxi, amely a dekantálásra is kitűnően alkalmas, vagy a burgundi a karcsúsodó és kicsit 'pocakosodó' palack, vagy a nőiesen karcsú Rajnai palack, amiben a Rajnai Rizling (Riesling) talált otthonra.

A hagyományos palack űrtartalma 750 milliliter (75cl), de bizonyos szempontokból, például ajándékozás, szállítás illetve palackban való érés, fejlődés szempontjából nagyobb palackokat is gyártanak, amelyeket a következőképpen (nemzetközi) nevezték el:
Magnum: 2x a hagyományosnak
Jeroboam: 4x a hagyományosnak
Methuselah: 8x a hagyományosnak
Salmanazar: 12x a hagyományosnak
Balthazar: 16x a hagyományosnak
Nebuchadnezzar: 20x a hagyományosnak

Valaminél fogva az 1800 években ezeket a palackokat Bibliai királyokról nevezték el. Jeroboam az újonnan alakult izraeli északi királyságnak volt a vezetője. Menthusalem ugyan nem király volt, hanem a hosszú koráról híresült el. A Szír király Salamanzar Júdea felett uralkodott. Balthezar egyike volt a három bölcsnek, illetve Nebuchandnezzar unokájaként tartják számon, aki Jeruzsálemet pusztította el.
Winelovers borok az olvasás mellé