A The Guardian weboldalán találtunk rá arra a cikkre, amely szerint van okunk a pironkodásra a brit piacon felmutatott harmatgyenge szereplésünk miatt. Mielőtt megsértődnénk a kritikát olvasva, azért tényleg érdemes lenne abba belegondolni, hogy most, amikor az eu-s elnökség a kezünkben van, most, amikor már közös marketing büdzsébe kell fizetnie a borászoknak (amiből – többek között – külföldi boros rendezvényeken való részvétel is finanszírozható), hogyhogy nem tudunk a világ legjelentősebb borpiacán tekintélyesebb pozíciót elfoglalni.

Az alapkérdés mindjárt az: elég jók-e a boraink? Nos, nem kétséges, hogy van mit fejlődnünk – alig van magyar borász, aki ezzel vitatkozna. De anélkül, hogy most felállítanánk a nagy különbségtételeket, megállapítanánk a nagy borországokhoz viszonyított lemaradásunkat, majd levonnánk a nagy konzekvenciákat, egyszerűen csak maradjunk abban: van jó borunk.

 

Ha van, akkor miért nem tudunk belőle többet kijuttatni külföldi rendezvényekre? Kántorbandi (Borravaló.hu) sorait olvasom: „A hideg ráz, már ha csak arra gondolok, hogy a Vinitalyn is kihagytuk azt a ziccert, hogy legyen egy „Az EU-Elnökség Borai” stand, ahol persze csak a magyar bor lett volna. És tovább ráz, ha arra gondolok, hogy Londonban (London International Wine Fair – a szerk.) sem lesz (van rá egy karton borom) ilyen stand, annak ellenére, hogy a lengyelek úgy döntöttek, tovább viszik saját elnökségük alatt a magyar borokat.”

De térjünk vissza Beckett kisasszony cikkéhez. Mint írja, azért nem vagyunk teljesen láthatatlanok, hisz’ ott van például a neszmélyi Eva’s Vineyard (értsd: Hilltop) egyik 2009-es gyümölcsös fehér házasítása, vagy 2009-es Merlot-Kékfrankos küvéjük – mindkettő megkapható 4  £ alatt. Aztán említést tesz a tokaji Demeter Zoltán  2009-es Birtokboráról (16,99 £), a 2008-as Szerelmijéről, valamint Weninger 2008-as Kékfrankosáról (10,99 £). Kész.

Hogy mi van a többiekkel? Pénteken Szepsy István a Prestige Reserve Club-ban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gazdasági válság hatására szinte majdnem az összes külföldi beszállítója kénytelen volt visszamondani a megrendelést. Nem ő az egyetlen, aki így járt.

A The Guardian szakírója szerint a brit piacon egyelőre nincs kereslet a magyar borok iránt. Mit lehet akkor tenni? Hogyan kell elősegíteni a keresleti oldalt külföldön? Nincs más út, mint nyomulni, és a fontosabb külföldi boreseményeken jelen lenni. Kíváncsi vagyok, hogy az AMC által létrehozott bormarketing alapból végül mely borászok jutottak ki eddig külföldre…