A borháború – a pincékben vagy a poharunkban dől el?

A legtöbb fogyasztó számára a borászati eljárások csak kémiáról és biológiáról szólnak. Ennek igazságtartalmát nehéz vitatni. Az egyes borászati eljárások engedélyezése vagy tiltása azonban komoly befolyással lehet a borkínálatra. Tudjuk, hogy mi kerül a poharunkba? A legtöbbször nem, mivel egy palack bor címkéjén az összetevőkről, vagy a részletes technológiai eljárásról nem kapunk információt.

Más élelmiszerektől eltérően a borok címkéje még viszonylag jól olvasható, könnyebben áttekinthető. Pedig a bor is egy élelmiszer a szabályozás oldaláról közelítve. Sorozatunk első részeiben már említettük, hogy az európai felfogás szerint a bor egy speciális élelmiszer, amely saját szabályokkal rendelkezik. Ezzel szemben a tengerentúli felfogás szerint a bor egy az élelmiszerek közül, ahol gyakorlatilag minden megengedett, amely az egészségre nem ártalmas. Az európai szabályozás az utóbbi években sokat közeledett az újvilági felfogáshoz.

Új technológiákat engedélyeztek

Az EU borkészítés szabályai az utóbbi években jelentősen közelítettek az újvilági szabályozási felfogásokhoz. Több, a tengerentúlról érkezett borászati eljárással kellett megismerkednie az európai fogyasztóknak, amióta a kereskedelem globálissá vált. Az egyik ilyen közismert eljárás a fa csipsz alkalmazása, mely a bor ízében és illatában a barrikolt (égetett) fahordót idézi. Ezzel meg lehet spórolni a barrik hordókat, melyek nem 2 forintba kerülnek, és 3 év után elvesztik egyéni jellegüket, vagyis cserélhetőek. Az ilyen technikákkal versenyelőnyhöz juthattak az újvilági borászatok, ezért az EU is engedélyezte ezt a technológiát.

Kevesen tudják, hogy 2008-tól a fehérborokat és a vörösborokat össze lehet önteni. Az akkori európai, és a magyar sajtó is visszhangozta az erről szóló éles vitát. Nálunk a rosékészítés miatt került a kérdés előtérbe. Az új eljárás lehetővé tette volna a rosékészítést a fehér- és vörösborok összeöntésével. Ám a kérdés annyira éles vitát kavart Európában, hogy a francia köztársasági elnök személyes közbelépése után a hagyományos rosékészítést a tagállamok megvédték az Európai Bizottsággal szemben. Ebben a kérdésben nem kis magyar közreműködéssel nyerhettek a rosépártiak.

Azonban mindig támad egy új irányzat, ami újabb vitákat gerjeszt. Napirendre került a mesterségesen csökkentett alkoholtartalmú, vagy alkoholmentesített borok kérdése. Az európai borfogyasztók számára ez már nem bor. Tény, hogy piaci igény van rá. A vita inkább arról folyik, hogy az így készült italok bornak nevezhetők-e.

Hizlal és viszketünk tőle?

Gondolt már valaki arra, hogy a bor mennyire hizlal? Nem? Akkor az Európai Bizottság helyettünk is megteszi. Mégis sikerült a tagállamoknak csatát megnyerniük ellene, így a borok energiatartalmát nem kell feltüntetni a címkén.

Még nem dőlt el az allergének csataterén vívott küzdelem sem. Az Európai Bizottság szerint a fogyasztók kellő tájékoztatása érdekében mindenkinek tudnia kell arról, ha a bort olyan derítőszerrel tisztították, amely allergiát okozhat. Ám a borászok teljesen értetlenül állnak a kérdés előtt, mivel olyan anyagok felhasználását érinti, amelyek a borászat több ezer éves hagyományához tartoznak.

A javaslat ezeknek a borászati eljárásoknak a jelölésére viccesnek tűnő ábrákat javasolt. A borfogyasztók számára csak az fog igazán fejtörést okozni, hogy egy stilizált tojás (állati fehérje), gabona (glutén), vagy tej (kazein) hogyan kerül a borok címkéjére? Az érdekes az egészben egyébként az, hogy a ma ismert mérési módszerekkel ezek egyike sem mutatható ki maradványként a kész borban, mivel a derítőszerek teljes egészében kiszűrhetők. Az Európa Bizottság szerint viszont arra sincs bizonyíték, hogy teljes mértékben eltűntethető a borokból a derítőanyag, amely többnyire állati fehérje.