Kiss Anna: WWOOF – A champagne-i borvidék másképp

Borászportál
2018. december 13., 10:11


A borvidékek felfedezésének egy kevésbé ismert, ám egyre népszerűbb módja. Egy magyar önkéntes meséli el izgalmas kalandjait, amit a világ egyik leghíresebb borvidékén élt át. Az írás a cikkíró versenyünk élménybeszámoló kategóriájának 1. helyezettje.
Kiss Anna: WWOOF – A champagne-i borvidék másképp
Bor és utazás: ha ennek a két szenvedélynek szeretnénk hódolni, a fejlődő borturizmusnak köszönhetően ma már egyre több lehetőség közül választhatunk. Hazai és külföldi borvidékeken is számos borút és program várja az érdeklődőket egész évben: részt vehetünk szervezett, csoportos utazáson, vagy saját magunk tervezzük meg a programot, felfedezhetjük a borvidékeket gyalogosan vagy kerékpárral, esetleg tölthetjük borkóstolóval egybekötött könnyed kikapcsolódással a hétvégét.
 

A borvidékek felfedezésének azonban van egy kevésbé elterjedt, talán sokak számára ismeretlen, ám legalább ennyire élvezetes módja: a kosztért-kvártélyért cserébe végzett önkéntes munka. Ez az utazási forma egyre növekvő népszerűségre tesz szert a hátizsákos utazók és a hétköznapi életből, komfortzónából kiszakadni vágyó nyaralók körében. Bennem először frissdiplomás kertészmérnökként merült fel, hogy szeretném a musttól édes francia vidéket és kultúrát alaposabban megismerni, és mivel sok barátomnak volt már pozitív tapasztalata az önkéntességgel, úgy döntöttem, én is belevágok.

Több nemzetközi hálózat is működik annak érdekében, hogy az önkéntesek és a fogadóhelyek egymásra találjanak. Egy ezek közül a WWOOF (World Wide Opportunities on Organic Farms), ahol éves tagsági díj ellenében válogathatunk az ökológiai (bio) szemléletmódú, de hivatalos bio-tanúsítvánnyal nem feltétlenül rendelkező farmok, borászatok, magánkertek között. Hozzám igen közel áll a környezetbarát szemlélet, ezért ezen a szervezeten keresztül kezdtem magamnak fogadóhelyet keresni. Egy champagne-i borászattal kölcsönösen szimpatikusnak találtuk egymást a levélváltások során, így rövid szervezés után az épernay-i vasútállomáson találtam magamat, hatalmas hátizsákkal a vállamon, vendéglátóimra várva. Így lett belőlem wwoofer, wwoof-os önkéntes, vagy, ahogy a franciák hívtak: wwoofeuse.
 
Kiss Anna: WWOOF – A champagne-i borvidék másképp

Épernay-től 17 kilométerre délre, a Côte des Blancs szőlőültetvényeivel körülölelve fekszik Le Mesnil-sur-Oger, ahol az elkövetkező két hetet töltöttem, a Michel Rocourt családi pincészetnél vendégeskedve. A jelenlegi tulajdonosok, Florence Rocourt, aki szüleitől tanulta a szőlőtermesztés és a champagne-készítés fortélyait, és férje, Damien Grzeszczak 2007-ben vették át az akkor 32 éves pincészet vezetését. Jelenleg közel 6 hektáron termesztenek chardonnay-t, a szürettől kezdve az értékesítésre kész palackok kartondobozokba helyezéséig minden munkafolyamatot a saját üzemükben végeznek.
 
Kiss Anna: WWOOF – A champagne-i borvidék másképp

Florence, Damien és gyermekeik mindent megtettek azért, hogy én és a másik két, Wisconsinból érkezett wwoofeuse otthon érezzük magunkat: vendégek voltunk náluk, de nem idegenek. Az étkezések mindig közösek voltak: a családdal és a többi önkéntessel hallgattuk egymás történeteit finom fogások és francia borok, champagne-ok társaságában. A közös vacsorák remek alkalmat szolgáltattak arra is, hogy mindent megtudjak a borvidékről és a champagne-ról, tőkétől a palackig: vendéglátóim boldogok voltak, hogy kielégíthetik a kíváncsiságom.
Ami a munkát illeti, megérkezésemkor, június derekán a zöldmunkákba tudtam bekapcsolódni. Egy hagyományos nyaraláshoz képest korán keltünk, hogy még a forróság előtt végezzünk a munkával, ám mindenért kárpótolt a friss levegő és a szőlősorok végeláthatatlan hullámzása a lankákon. Nem csak az ültetvényben akadt munka: egy napot a prések, palackozók és a pince megismerésével töltöttem, majd a palackok felcímkézésében és a kapszulák felhelyezésében is segíthettem. A napi munka sosem volt több 4-5 óránál, és egyszer sem volt fizikailag túlságosan megterhelő, a teendőim meghatározáskor figyelembe vették, mihez értek, mi érdekel, mivel szeretnék inkább foglalkozni.

A munka mellett pihenésre és a borvidék megismerésére is maradt idő, a nap további részét kedvem szerint tölthettem el. Kölcsönkapott biciklivel indultam felfedezőútra a környéken, vagy, amikor Florence-nak ideje engedte, kirándulásokat tettünk a zöld szőlőtengerből előbukkanó mesés champagne-i városokba, részt vettünk pezsgőkóstolón, pincelátogatáson, valamint ellátogattunk néhány nagy múltú pezsgőházba is. Megcsodálhattam a reims-i katedrálist, Épernay-t, ahol még a templomi koncert után is champagne-t szolgáltak fel, a bájos Hautvillers-t, és benne a Dom Pérignon szerzetes sírját rejtő kis templomot.
 
Kiss Anna: WWOOF – A champagne-i borvidék másképp

A Le Mesnil-sur-Oger-ban töltött két hét szinte észrevétlenül elrepült, és annak is jó ideje már, hogy búcsút intettem Champagne-nak, remélhetőleg nem örökre. A wwoof-ozástól viszont azóta sem sikerült elbúcsúznom, Franciaország számos szegletébe jutottam el így, és szinte kivétel nélkül csak pozitív tapasztalataim voltak ezt követően is. Azt tanácsolom, bátran vágjon bele bárki, de fontos, hogy előtte tájékozódjon a munka jellegét és a körülményeket illetően. És persze mi is segítsük a vendéglátónkat minden információval, hogy ne érje egyik felet sem kellemetlen meglepetés, valamint ha a fogadóhelyünk tágabb környezetét szeretnénk bejárni, javaslom, hogy autóval érkezzünk, vagy érdeklődjünk előre, milyen tömegközlekedési lehetőségek vannak, esetleg lehet-e kerékpárt kölcsönkérni.

Az önkéntesség nemcsak a buborékok szerelmeseinek, hanem minden borkedvelőnek kínál lehetőségeket szerte a világon. A teljesség igénye nélkül: ha a francia borvidékek vonzanak, megismerkedhetünk a Beaujolais borvidékkel vagy borászok bőrébe bújhatunk a Côte d’Azur pincészeteiben, de ugyanúgy megtalálhatjuk a nekünk való úticélt Spanyolországban, Olaszországban, sőt, akár Európán kívül is.
Kiből lehet wwoofer?
Mindenkiből korra, nemre, szakmai előképzettségre való tekintet nélkül. Ajánlom annak, aki egy különleges, aktív pihenésre vágyik, távol a szokásos napi rutintól, aki nem idegenkedik a gondolattól, hogy egy kis időre egy kezdetben ismeretlen család vagy közösség tagjává váljon, befogadó és érez magában kíváncsiságot más kultúrák szokásai iránt, és legfőképpen annak, aki szeretne egy életre szóló élménnyel gazdagodni. Hiszen jóval több ez, mint önkéntes munka: kölcsönös tapasztalatcsere, lehetőség, hogy jobban megismerjünk más szokásokat, barátságokat kössünk, hogy betekintést nyerhessünk a színfalak mögé, ne csupán kívülálló szemlélők legyünk.
 
Lehetőség, hogy ez az utazás ne csak bennünk hagyjon nyomot, hanem mi is otthagyjunk egy darabot magunkból.
 
Winelovers borok az olvasás mellé