Pontban nyolckor érkezem, még le se veszem a kabátomat, kezem máris tele finomságokkal, ha úgy akarom. A ruhatárhoz vezető előtérben ugyanis már kínálják az üdvözlőitalokat és a kóstolófalatokat. Előbbiből a nálam a Garamvári Szőlőbirtok - Blanc Fleur-je, utóbbiból pedig a külsőre a Ferrero Rocher-ra hajazó mannitol-ba forgatott libamáj mousse viszi a pálmát.

 

Mire visszaérek a ruhatárból, izgatott moraj, nyolc óra után pár perccel lebontják a „kordont”, lehet menni az első emeletre, a bál „igazi” színhelyére. Gyors terepszemle a sétálórészen, ahova a jegyem szól: tágas terek, változatos kiállítók, külön piros pont a sminksarokért (ahol a hölgyek meg tudják igazíttatni a sminkjüket). Mikor végeztem, éppen Ördög Nóra lép a színpadra, hogy a sétálójegyeseket is személyesen köszöntse (az est további részében ő a bálteremben konferálja a programokat, így inkább csak kivetítőn találkozhatok vele). Bár hallhatóan meg van fázva, a legapróbb részletekig elmond minden tudnivalót, mit hol találni.