Etyeki Kuriózum

Borászportál
2013. szeptember 24., 20:53


Megnyitó - Már abból lehetett sejteni, hogy a mai napon valami nagy durranás lesz, amikor értünk, újságírókért két nagy busz is érkezett a Novotel parkolójába, hogy kivigyenek minket Etyekre. Természetesen mind a két busz megtelt, sehol sem maradtak üres helyek. Ezen az eseményen valahogy mindenki ott akart lenni. Az apropó pedig nem volt más, mint az Etyeki Kúria Borászat új épületének, illetve pincerészének 2013. szeptember 19-i hivatalos megnyitója.  
Etyeki Kuriózum
 
Etyeki Kuriózum
Talp alatt a hordók
Csak eső ne legyen!
Matolcsy Sárának az Etyeki Kúria Borászat ügyvezető igazgatójának egyetlen félelme volt az ünnepélyes megnyitóval: „Csak eső ne legyen!” – mondta nekem, amikor a Budai Borfesztiválon beszélgettünk. Sárához – és így hozzánk, meghívott vendégekhez is – végül kegyesek voltak az égiek. A meteorológiai előrejelzéssel ellentétben az eső a jó időre való tekintettel elmaradt. Amikor megérkeztünk és kiszálltunk a buszból a szememmel önkéntelenül is egy hatalmas, sőt, giga borászatot kezdtem el keresni. Olyanokat, amilyeneket akár Villányban, akár a Balatonnál már megszokhattunk; amolyan állam az államban, messziről kitűnő, a tájba vagy illő, vagy nem illő (de leginkább utóbbi), mindenképpen önnön maga nagyságát és halhatatlanságát hirdető épületkomplexumok. Nem érdemes ebbe a versenybe beszállni, valaki birtokolhatja a legnagyobb, leggrandiózusabb címet, de csak ideig-óráig, mert utána más valaki egy még nagyobb és még grandiózusabb pinceszentélyt épít magának. Ezzel szemben az Etyeki Kúria Borászat épülete szürke eminenciásként (a pincészet alapvető színe tényleg szürke) olvadt bele nem csak a tájba, de a környező épületek közé is. Nem akart grandiózus lenni. Ez csak félig sikerült neki. A tudatosan felvállalt koncepció, miszerint a borászat is csak egy pincészet a többi etyeki pincészet közül, illetve, hogy az épület is csak egy épület a többi etyeki ház közül, tette őket grandiózussá.
 
Funkcionalitás mindenek felett
Kicsit több mint egy évvel az ünnepélyes alapkőletétel után befejeződtek a borászat modernizálási és bővítési munkálatai. (Ha a kivitelezők éppen ráérnek, át kellene ugraniuk a négyes metróhoz is ezzel a munkatempóval). Az átépítéssel a borászat nagyságrendbeli változáson esett át. Az eddigi 220 m2-ről az alapterület 1100 m2-re növekedett meg, a kapacitásuk pedig 2.500 hektoliter bor előállítására, illetve tárolására teszi őket alkalmassá. Nem volt könnyű dolga a főborász (Mérész Sándor), az építész (Bordás Péter - Bord Építész Stúdió) és a projektkoordinátor (Babarczi László) alkotta mester hármasnak. Hiába szolgáltatott futószalagon jobbnál jobb terveket az építész, mégiscsak a főborásznak kellett eldöntenie, hogy a tervek és a kivitelezés ne menjen a tényleges funkció, azaz a borászat rovására. Ami persze fordítva is igaz volt. Néha az építésznek kellett emlékeztetnie a főborászt, hogy az adott helyiségbe már több tartály nem fér be. Szó szerint minden centiméterért meg kellett küzdeniük egymással. Mindehhez kellett még egy karmester, egy moderátor is, aki a projektkoordinátor volt. Aki nemcsak a főborászt és az építészt ültette le egy asztalhoz, („most szépen mondjátok el, hogy ki mit szeretne a másiktól és a másik megmondja, hogy kivitelezhető-e az ötlet”) hanem a különböző hatóságok embereit is bele kellett vonnia ebbe a párbeszédbe. Ennek a párbeszédnek az eredményét csodálhattuk meg a megnyitón. Minden egyes helyiséget úgy terveztek meg, hogy a funkcionalitás domináljon. Matolcsy Sára a borászat bővítése előtt mindig arra panaszkodott: „Nem igaz, hogy itt dolgozunk egy borászatban, és mégsem látjuk a szőlőültetvényeinket”. Ez a kérés is figyelembe lett véve. A kóstoló helyiség betonfalába egy hatalmas ablakot terveztek, amin kinézve – szinte képszerűen, keretbe foglalva – látszanak a szőlősorok. Ahogy kinéztem az ablakon csak arra tudtam gondolni, hogy ha most Van Gogh erre járna, biztos, hogy az „Etyeki szőlősorok naplementében” címet adná felbecsülhetetlen értékű művének. Azonban a funkcionalitás megtartása mellett a kivitelezők legalább ugyanekkora hangsúlyt fektettek az ökológiai egyensúly megtartására és a megújuló energiák használatára is. Ennek tudható be a korszerű szennyvíz előtisztító rendszer beüzemelése is.
Etyeki Kuriózum
A feldolgozó oldalról
Koncepció és adatok
A koncepció fontos része volt, hogy a látogató átélje a megérkezés élményét. Az épület természetközeliségét biztosítja az a sok üvegfelület – amit esetleg pont azért nem veszünk észre, mert annyi van belőle – amely egyben lehetővé teszi természetes fény maximális kihasználását is. A földfelszín felett az új épületegyüttes a megújult palackozó üzem meghosszabbításaként a korábbi pince fölé épült. Az erre merőleges épületrészben helyezkedik el az értékesítési célokat is szolgáló borbíráló helyiség a hozzá tartozó látványos terasszal valamint a vinotéka is. A vinotéka kisebb kóstolásokra alkalmas, mintegy 20 fő befogadásáig, a borbíráló helyiség kapacitása 100 fő, a terasz további 100 főnek adhat helyet jó idő esetén. A borbíráló helyiség hangosítással és vetítéstechnikával felszerelt terme kitűnő helyszíne lehet céges megbeszéléseknek, kisebb konferenciáknak is. A rendezvényterem felett kaptak helyet az irodák. A bővítés eredményeként az új pince alapterülete a korábbi mintegy háromszorosára nőtt. Az üzem hármas tagolású: az első részben kap helyet a palackos és a hordós érlelő tér, a másodikban a tartályos tér, a harmadikban pedig a készáru raktár. A süllyesztett udvarnak köszönhetően a pince közvetlen „utcai” kapcsolattal rendelkezik, mely logisztikai szempontból fontos. A készáru-raktározás modern polcrendszer és elektromos targonca beszerzésével vált alkalmassá a kor követelményeinek kielégítésére. Az épület kialakítása lehetőséget ad a gravitációs szőlőfeldolgozási technológia alkalmazására. A megnyitó alatt már üzemelt az új szőlőfeldolgozó gépsor és egy teljesen új, innovatív tartályhűtő- és fűtőberendezés is. Ezek a gépek és a gravitációs szőlőfeldolgozás nagy lehetőségeket rejtenek az idei és következő évjáratokra nézve.
Etyeki Kuriózum
Funkció funkció hátán
Az üvegfelületeknek hála a borkészítés iránt érdeklődő látogató szinte teljes áttekintést kap az egyes termelési folyamatokról, anélkül, hogy a termelési térbe be kellene lépnie. A vinotékával szemben elhelyezkedő épületrészből többek között látható a tartályos tér, a palackozó tér valamint a fahordós érlelő is. Ez egyfelől élelmiszerbiztonsági, másfelől üzemszervezési szempontból nagy jelentőségű és innovatív megoldás.
A belső terek berendezésénél elsődleges szempont volt a marketing és az építészet összehangolása,a branding egyik fontos eszközeként a belső terekben folyamatosan visszaköszönnek a márkaelemek. Az Etyeki Kúria 2010-ben megtörtént újrapozicionálásáért felelős Cordula Alessandri ebben a munkában is kreatív tanácsadóként vett részt, szoros együttműködésben a bécsi Mobimenti Studió belső építész tulajdonosával, Renate Allmayer-Beckkel.
A borászat bővítése mellett az Etyeki Kúria jelentősen, mintegy 9 hektárral bővíti szőlőterületeit is az alcsútdobozi Nagy Látóhegy legértékesebb részén. A teljes termőterület így már meghaladja a 27 hektárt. Az új területek betelepítése 2015 tavaszán történik majd, a borászatnak eddig is nagy sikereket hozó Sauvignon Blanc és Pinot Noir fajtákkal.
Etyeki Kuriózum
Tömeg a megnyitón
Mintha már jártam volna itt
Amit most leírok, annak többször neki kellett futnom, hogy ilyet egyáltalán le merjek-e írni anélkül, hogy hülyének néznének. Magamat kellett meggyőznöm a teljesen egyértelmű dologról. Ki merem jelenteni, hogy ennek a borászatnak lelke van. Gyakorlatilag Matolcsy Sára szellemisége, egyénisége és habitusa beivódott a falak közé. Valahogy olyan szürreális – és mégis kézzelfoghatóan valóságos – élményben volt részem, mint amikor az ember utolsó napján lepereg életének a filmje. Itt mindenki ismerte egymást és rengetegen voltunk. Volt gasztronómiai tanárommal találkoztam, akivel már három éve nem futottunk össze, és akitől megkérdeztem, hogy miért nem válaszolt egy 2010-es email-emre amelyben az édesített borokkal kapcsolatban kértem tőle tanácsot (az est után azonnal válaszolt). Találkoztam azzal a lánnyal, akivel egy utcában nőttünk fel 25 évvel ezelőtt és azóta nem láttuk egymást – akiből persze mára boldog édesanya lett. Ezen az estén az ilyen találkozásoknak se szeri, se száma nem volt. Miután egyik ámulatból estem a másikba rá kellett, hogy döbbenjek: ezek között az emberek között és köztem a kapocs Sára volt. Mintha nem is egy borászat megnyitóján lettem volna, hanem egy osztálytalálkozón. Akiért ennyi ember megjelenik (és itt a két busznyi újságíró szinte jelentéktelen tömeget képviselt a többi meghívott vendég számához képest) az tényleg nagyon tudhat valamit. És ez a borászat vezetésén messze túlmutat.