Magyar desszertek a diplomácia szolgálatában

Borászportál
2012. szeptember 19., 10:29


Kulturális örökség - Magyar desszertek a diplomácia szolgálatában címmel nyílt kiállítás a kulturális örökség napjai programsorozat alkalmából péntek este a Külügyminisztérium főépületében; a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal együttműködésben rendezett kamaratárlat a híres magyar sütemények történetét és diplomáciában betöltött szerepét tárja fel.
Magyar desszertek a diplomácia szolgálatában
 
"A kulturális örökség napjain tavaly többek között Prőhle Gergely helyettes államtitkár zongorajátékában gyönyörködhettek a látogatók, idén újabb műfajjal kísérletezünk: a desszertekkel" - mondta el a kiállítást megnyitó Martonyi János.
 
A diplomatákról azt tartja a közvélekedés, hogy sokat esznek és isznak, a munkaebédek során azonban problémát jelenthet, hogy teli szájjal nehéz tárgyalni. De az étkezés általában mégiscsak segít, és a végén a desszertet általában már nyugodtan meg lehet enni - tette hozzá.
"Nagyon fontos a magyar bor, erről sokat is beszélünk, míg a desszertekről méltatlanul keveset, pedig ez is művészet; a gasztronómia, a magyar kultúra igen fontos része" - szólt a hazai édességek jelentőségéről a külügyminiszter.
A Saly Noémi muzeológus által összeállított kiállítás kétnyelvű tablói felfedik olyan híres magyar vagy hungarikumnak gondolt sütemények történetét, mint a zserbó, a kugler (minyon), a Dobos-torta, a Gundel-palacsinta vagy a rétes.
A tárlat számos félreértést is eloszlat: kiderül például, hogy a somlói galuska nem a szőlőhegyről, hanem megalkotója, Gollerits Károly szülőfalujáról, Somlyóról kapta a nevét, míg a Rákóczi-túrós nem a fejedelem, hanem kitalálója, Rákóczi János cukrász nevét viseli.
Indiánert először Pálffy Ferdinánd gróf készíttetett a 19. század közepén egy indián artista tiszteletére, az első Rigó Jancsi szeletekkel pedig készítőik a Chimay herceg feleségének fejét elcsavaró, hasonló nevű híres cigányprímás népszerűségét kívánták meglovagolni az előző századfordulón.
Mint a minisztérium munkatársai elmondták, a kamaratárlatot a kulturális örökség napjai alatt, a hétvégén bárki megtekintheti, majd a Külügyminisztérium vendégei még két hétig találkozhatnak az anyaggal, amely a tervek szerint később számos magyar külképviseleten is látható lesz.
Winelovers borok az olvasás mellé