Lesújtó helyzetkép a hazai vadhús- és halfogyasztásról

Étkezési szokások - Habár vadászati nagyhatalomnak számít Magyarország a lőtt vad mennyisége és minősége terén is, de a vadhús fogyasztásában az utolsók közt kullogunk. Az egy főre jutó vadhúsfogyasztás Magyarországon évente még a húsz dekagrammot sem éri el. Halfogyasztás tekintetében is sereghajtók vagyunk az EU-ban, hiszen a 22 kg/év átlaghoz képest itthon 4,2-4,5 kg halat fogyasztunk átlagosan évente.

Szeretnénk a vadat, de nem jutunk hozzá

Magyarországon 900 vadásztársaság és összesen közel 1400 vadászterület található, ahol évente 250 ezer vadat ejtenek el. Habár vadászati nagyhatalomnak számít Magyarország a lőtt vad mennyisége és minősége terén is, de a vadhús fogyasztásában az utolsók közt kullogunk. Az egy főre jutó vadhúsfogyasztás Magyarországon évente még a húsz dekagrammot sem éri el. Ennek egyik legszembetűnőbb oka a rossz minőségben rejlik: szinte csakis előre csomagolt, mirelit vadhúshoz lehet hozzájutni, tőkehús formájában Magyarországon a háziasszonyok zöme nem tud vadhúst venni.

Vannak, akik az alacsony fogyasztást étkezési szokásainkkal magyarázzák. Egyes szakértők szerint a gazdasági helyzet esetleges javulása sem hozná automatikusan magával a kereslet növekedését. Ez azonban tévedés. A magyarok szeretik, pontosabban, szeretnék a vadat. De nem jutnak hozzá. Persze jobb a helyzet, ha valaki egy vadásztársaság tagja. Ez ma már nem számít különös kiváltságnak. Míg a rendszerváltás előtti időkben csak egy szűk kör, a pártállami hatalomgépezet bennfentesei élvezhették a vadászat örömeit, ma már mindenki tagja lehet egy-egy társaságnak, ha ideje, kedve és főleg pénze van rá.

Egy vadászidényben a vadgazdálkodási ágazatból 6-7 ezer tonna lőtt vadhús kerül a piacra. A vadásztársaságokat a területbérleti díj, a munkabér, a vadföldművelés költségei, a takarmányköltségek és a legjelentősebbnek számító vadkárköltségek is sújtják, miközben a vadhús-értékesítésből származó bevételeik a kiadásaiknak sokszor még a harminc-negyven százalékát sem fedezik. Ez az oka annak, hogy a vadásztársaságok tagjainak olykor mélyen a zsebükbe kell nyúlni.

Halfogyasztásban is utolsók vagyunk

Halfogyasztás tekintetében is sereghajtók vagyunk az EU-ban, hiszen a 22 kg/év átlaghoz képest itthon 4,2-4,5 kg halat fogyasztunk átlagosan évente. Ez az alacsony fogyasztás az édesvízi halállományunk gazdagsága és kiváló minősége a magyar konyha rengeteg halas receptje miatt is nehezen értelmezhető. Pedig a hal nemcsak egészséges, de elhízás ellen is kiváló, ugyanis alacsony energia-, de magas fehérjetartalma miatt a diéták hasznos alkotóeleme.

Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás évente átlagosan 4,2-4,5 kilogramm, Ezzel szemben az Európai Unióban és a világban az átlagos halfogyasztás ennél lényegesen magasabb, fejenként évi 22 kilogramm, míg a világ átlagfogyasztása 20 kg. Ez a szám 2006 óta szinte változatlan (egyesek szerint csak halvány emelkedés figyelhető meg, de az sem számottevő). Gazdasági szempontból, az ágazat éves termelési értéke 13-13,5 milliárd forint.

Az itthoni halfogyasztás alacsony szintje több szempontból is érdekes és nehezen értelmezhető. Egyrészt Magyarország a harmadik legnagyobb pontytermelő az EU-ban, illetve az édesvízi halállományunk gazdagsága és kiváló minősége a magyar konyha rengeteg halas receptje (19. századi vagy régebbi szakácskönyvek Czifray, Kövy, Bornemissza mind tele vannak halreceptekkel) miatt is értelmezhetetlen a halkerülő magatartás.

A halfogyasztás bizonyítottan egészséges. A rendszeres halfogyasztás csökkenti az érelmeszesedés és az infarktus kialakulásának kockázatát. Továbbá a nyugati civilizáció nagy problémája, az elhízás elleni küzdelemben is fontos a hal, ugyanis alacsony energia-, de magas fehérjetartalma miatt a diéták hasznos alkotóeleme. Azokban az országokban például, ahol az emberek asztalára rendszeresen kerül hal, jóval kevesebb a szívbeteg.

Egy jó tanács a végére: a gyakorlott halfogyasztók mindig tartanak citromot és kenyeret, előbbi puhítja, utóbbi lesodorja a megakadt szálkákat.

(Forrás: Magyar Demokrata: De hol a vadhús? Szerző: Hernádi Zsuzsa illetve CME Hungary Kft.)

A Kézműves Magyar Ízek Vására

Évente megközelítőleg 550 milliárd Ft-ot költünk Magyarországon alapélelmiszerre, amelynek csak töredéke magyar termék. Azért, hogy ennek a pénznek minél nagyobb része a hazai gazdaságban maradjon, illetve a magyar termékek és termelők népszerűsítése céljából kezdték el szervezni a Kézműves Magyar Ízek Vására sorozatot. Az eddigi öt vásár alatt összesen 150 kiállító mutathatta meg termékeit a mintegy 78.000 vendégnek.

A szervezők évről-évre megújítják a Kézműves Magyar Ízek Vásárát. Az immár hatodik vásár középponti témája a vad- és halhús lesz. A Millenáris B épületét már kinőtte a rendezvény, ezért az épület előtti szabad területen egy nem mindennapi 30 standból álló szabadtéri húspiacot is berendeznek a szervezők. Itt bárki megkóstolhatja a szürkemarha, mangalica, szarvas és pisztráng különlegességeket is. A kültéri piac mellett a B épületben, a vásár területén 150 kiállító által előállított több mint 5000 íz (mézek, lekvárok, szörpök, sonkák, sajtok, pálinkák, fűszerek és tejtermékek stb.) várja az eredeti magyar és határon túli magyar különlegességek iránt érdeklődőket.

Részletes programajánló itt!

A rendezvényről bővebb információ: a www.kezmuvesmagyarizekvasara.hu oldalon és a facebook.com/magyarizek közösségi oldalon található!