A borágazat szabályozása alá tartozó termékek és a szabályozás területei

Sztanev Bertalan
2013. június 25., 20:09


Háttér - A szőlő-bor ágazat 2009-ig teljesen önálló szabályozással rendelkezett. Utolsóként a szőlő-bor ágazat is beépítésre került a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletbe.
A borágazat szabályozása alá tartozó termékek és a szabályozás területei
 
A borágazat szabályozása alá tartozó termékek és a szabályozás területei
 
Egy korábbi döntés eredményeként az egyes ágazati szabályozások reformja során az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az összes közvetlenül szabályozott mezőgazdasági ágazatot (26 ilyen van) egy jogszabály alá vonja.
Az önálló szabályozáshoz képest az új rendeletben az eligazodás ezzel jelentős mértékben nehezebbé vált. A jogszabály kezelhetetlenül nagy terjedelme miatt nehéz megtalálni a borágazatra vonatkozó egyes előírások helyét. A szabályozásról szóló cikksorozatunk éppen ebben a „labirintusban” igyekszik majd eligazodást nyújtani.
 
Milyen termékek nem tartoznak a szabályozás alá?
A borágazat szabályozásának (speciális ágazati szabályozásának) hatályát az Alaprendelet 1. cikk (1.) bekezdésének l.) pontja határozza meg. Ez a jogszabályi hely a rendelet I. mellékletének XII. részére utal. A felsorolás alapján nem tartoznak a szabályozás alá az ízesített boralapú termékek (pl, vermuth, ízesített borok, boralapú koktélok). Ezt a területet az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló 1601/91/EGK rendelet szabályozza. A szőlő-, vagy boralapú szeszesitalok szabályozása sem tartozik az ágazati szabályozásba. Ezt a területet a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK rendelet szabályozza. A jogszabály nem szabályozza továbbá a csemegeszőlő termesztésére és forgalmazására vonatkozó szabályokat sem. A csemegeszőlőre a gyümölcságazatra vonatkozó szabályok az irányadók.
És ami a borágazat szabályozása alá tartozik
Az ágazati szabályozás alá tartozó termékek részletes meghatározását is az Alaprendelet tartalmazza, amely az Alaprendelet XIb mellékletében található. A melléklet részletesen határozza meg a bor, még erjedésben lévő újbor, likőrbor, pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, gyöngyözőbor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, szárított szőlőből nyert, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmust-sűrítmény, szárított szőlőből készült bor, túlérett szőlőből készült bor, borecet termékkategóriákat.
Fontos még azt is megemlíteni, hogy bizonyos tekintetben a borágazati szabályozás csak az ágazatra vonatkozó speciális szabályokat határozza meg, az ágazati szabályozás által nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Ez az általános megközelítés különösen a címkézés és a borok kiszerelése tekintetében figyelmeztet arra, hogy nem elég az ágazati szabályozással tisztában lenni, ismerni kell a horizontális, általános szabályokat is.
Az EU-s Alaprendelet és a hazai Bortörvény eltérései
A fent bemutatott szabályozási logikát követi a magyar szabályozás. Az első lépcsőfok, amely a közösségi szabályozás végrehajtásának kérdéseivel foglalkozik, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény. A Bortörvény 2. § 15. pontja értelmében borászati terméknek minősül, így az ágazati szabályozás kiterjed rá, az Alaprendelet említett mellékletében szereplő szőlészeti és borászati termékek, továbbá a friss borszőlő, a töppedt borszőlő és az aszúsodott borszőlő (ez utóbbi 3 kategória nem számít borászati terméknek az Alaprendelet szerint, de a Bortörvény alapján viszont igen, így Magyarország területén ezeket a kategóriákat is borászati termékeknek kell tekinteni).
Itt fontos megemlíteni, hogy az Alaprendelet esetében a Bortörvény csak azokkal a végrehajtási kérdésekkel foglalkozik, amelyek esetében az Alaprendelet ilyen irányú kötelezettséget ír elő a tagállamok részére, vagy az Alaprendeletben megfogalmazott szabályok önmagában még nem elegendőek ahhoz, hogy azok végrehajthatók legyenek. Az Alaprendelet szabályai közvetlenül hatályosak Magyarországon, így a Bortörvény kizárólag végrehajtási szabályokat állapíthat meg az Alaprendelettel kapcsolatban.
Az Alaprendelet meghatározza azt is, hogy mely területekre terjed ki az ágazati szabályozás. Az Alaprendelet a szőlő-bor esetén támogatási intézkedéseket, szabályozási intézkedéseket, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó intézkedéseket, a termelési potenciálra vonatkozó szabályokat, valamint az általános rendelkezéseket foglalja magában.
Az egyes szabályozási területek legfontosabb részterületei
TÁMOGATÁSI RENDELKEZÉSEK
  • Támogatási programok
  • A támogatási programok benyújtása és tartalma
  • Konkrét támogatási intézkedések
  • Általános rendelkezések
SZABÁLYOZÁSI INTÉZKEDÉSEK
  • Borászati eljárások és korlátozások
  • Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és hagyományos kifejezések
  • Címkézés és kiszerelés
  • Termelői és szakmaközi szervezetek
HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM
  • Behozatali és kiviteli engedélyek
  • Védintézkedések, valamint aktív és passzív feldolgozás
  • A behozatalra alkalmazandó szabályok
TERMELÉSI POTENCIÁL  
  • Jogszerűtlen telepítések
  • A telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás
  • Kivágási program
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Winelovers borok az olvasás mellé