Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a konferencia résztvevőit üdvözölve arról is beszélt, hogy a magyar borok ügyét és a magyar borászok érdekeit az elmúlt három és fél évben a magyar kormány kiemelt nemzeti ügyként kezelte és képviselte. Ennek is köszönhető – tette hozzá –, hogy az Európai Bizottság elállt eredeti szándékától, a szőlőtelepítések teljes liberalizációjától. (A témáról bővebben itt olvashat.)

Az államtitkár a versenyképességet segítő kormányzati intézkedések közül példaként hozta az új hegyközségi törvény megalkotását, amely új alapokra helyezte a szakma hagyományait. Ennek nyomán egy új érdekképviseleti rendszer alakult ki, amelyben összeegyeztethetők a szőlőtermelők és a borkészítők érdekei. Az új törvény alapelve, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket.

Tiffán Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke a többi között a magyar bor országimázs jellegére hívta fel a figyelmet: „A magyar bor egy olyan termék, amely a megfelelő színvonalat elérve kellőképpen tudja képviselni hazánkat külföldön.”

A fideszes képviselő a Borászok 12 pontjával kapcsolatban elmondta: „az tartalmazza azokat az alapelveket és célokat, amelyek megvalósításával érvényesíthetők az ágazati érdekek.”

Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke eladásában elmondta a hazai termőföldeken (68.000 hektár) megtermelt borok 68%-a fehér-, 4%-a rozé, 28%-a pedig vörösbor. Mivel a fogyasztói igények a vörösbor esetében majd a megtermelt mennyiség kétszerese, ezért volt szükség tavaly is 700.000 liter import borra. Viszont a termelők tudomásul vették, hogy van egy olyan piaci szegmens, amelyben célszerű intenzíven növekedni – mondta Tornai. Ennek megfelelően az elmúlt három évben a Kunsági borvidéken több mint 5000 hektárnyi telepítés történt (ezzel szemben Tokajban például csak 132 hektárnyi új ültetvénnyel lehet számolni).

Míg Magyarország termésátlaga 70 mázsa / hektár, addig Németországban 130 mázsa / hektár az éves termésátlag, vagyis mintegy 86%-os növekedési lehetőségünk van – hívta fel a figyelmet a HNT elnöke.

Felvetette: „ha Magyarországon kizárólag szőlőt termelnének az összes termőföldön, akkor a hazai agrárium háromszor profitábilisabb lenne a mostaninál.”

Dr. Feldmann Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kifejtette: „a bor sok szempontból kerül szabályozásra, hiszen egyszerre jövedéki termék, élelmiszer, piacszabályozás tárgya és egyszerre alkoholtartalmú ital, mindez pedig egyfajta béklyóként értelmezhető, másképp fogalmazva: speciális kereszteket cipel ez az ágazat. Ennyi féle szempontnak semelyik agrárterméknek nem kell megfelelnie.”

A helyettes államtitkár elmondta: a VM vállalta 2010-ben, hogy ezen terheket csökkenteni fogja; ennek eleget téve indította el a Magyar Programot vagy az Egyszerű Állam programot, melyek az adminisztrációs terheket hivatottak csökkenteni.

„Hosszú és intenzív szakmai munkával sikerült mérsékelni a szőlészek és a borászok adminisztratív terheit. Ezek a terhek a szakemberek szerint jelentősen csökkentették az általuk végzett munka hatékonyságát” – húzta alá Feldmann, a mérséklésre pedig példaként hozta a kitermelőkre vonatkozó pincekönyv-vezetési szabályok egyszerűsítését, illetve a telepítéssel kapcsolatos szabályok könnyítését.