A 36 oldalas mű elemzése előtt elmondanánk, hogy nem is annyira a kiadvány, mint a helyszínen szemrevételezett választék meggyőző igazán.

A prospektus meghökkentően alacsony árakkal csábít, ám tudnunk kell:

Így mi is elsősorban azokhoz szólunk most, akiknek nevén, esetleg a családban valakinek a nevén valamilyen cég van, így a familiából valaki beképőkártyát igényelhet. Ettől függetlenül a kasszánál bruttó árat kell fizetnünk, az áfa-visszaigénylést mindenki megoldja, ahogy tudja.

Április folyamán különböző nyereményjátékokon is részt vehetünk 2 karton illetve 10.000 Ft feletti vásárlás esetén.

 

Boros kiegészítőket, borhűtőket, poharakat is forgalmaznak, de elsősorban a sajt- és sonkaajánlatok dobják fel a prospektust, melyeket a borokhoz kínálnak. Azonban csak jelzésértékűen: a borhoz sajt illik közhelyre építve. A piktogramok sem szolgálnak túl sok érdemi információval, hogy milyen borhoz milyen hús illik, az az elkészítés módjától függ, s nem határozható meg az előzőhöz hasonló közhelyekkel (fehérbor szárnyas, vörösbor vörös húsok). Egy ilyen kiadványnak nyilván nincs módja ezen túllépni, a melyikhez milyen kérdés talán a Borakadémia WSET-es bortanfolyamain vethető fel, melyet az áruház nemrégiben átadott Vevőakadémiáján szerveznek. Ugyanitt gasztrotanfolyamok is, a cég saját szervezésében!

Szót érdemel a pezsgőválaszték is - talán nem véletlenül foglal el 4 oldalt az újságban. Erről ugyanaz mondható el, mint a teljes borpalettáról: hazai-külföldi és olcsó-drága vonatkozásban is széles a választék. A Törley csoport pezsgői mind megtalálhatók (Hungária, Walton, Szent István, BB), kuriózumként Gedeon és Frittmann pezsgő is van. A francia, olasz, spanyol pezsgők már részben egy magasabb minőséget képviselnek, persze közéjük sem tehetünk egyenlőségjelet, előállításuk módja, így karakterük és áruk is széles skálán mozog. Egy 1249 Ft-os ár azonban még akkor sem rossz egy Freixenet cavára, ha nettó és karton árról van szó. Ennek a felső-középkategóriás, a francia pezsgők mintájára készült terméknek Spanyolországban cava [káva] a neve, de ugyanúgy methode traditionelle technológiával készül, mint a francia champagne. Néhány éve már a polcainkon van, sajnos még nem sokan tudják, mi van benne. Legutóbb december 31-én délután ajánlottam a Sparban, egy fejvesztve és tanácstalanul pezsgőt kereső családanyának.

Amint látjuk, a felkapott villányi borokat is jóárasították, ám ne számítsunk arra, hogy a kisebb borszaküzletekben jellemző nagyágyúkra találunk. Ezt jól megvilágítja, ha a Mátra márkanévhez (?) lapozunk, ahol természetesen hiába keresnénk a Tőkések borait. A borok tehát borvidékek alá vannak sorolva, ám ezen a területen elég nagy az összevisszaság. Érdekes, miért került egy lapra Somló és Sopron, talán a kezdőbetű miatt, az is érdekes, hogy Tokajjal kezdődik, Villánnyal folytatódik a prosi, ez hűen tükrözi a hazai közszellemet. Tokaj nyilván megkérdőjelezhetetlen, noha a desszert borokon kívül - melyek forgalma csekély - szárazban még sokat lehet és kell is fejlődnie. Villány pedig még mindig divatos, hiába. A Mátraaljai borvidék jelölésére inkább a Mátraalját javasolnánk, Ászár-Neszmély pedig tavaly egyszerűsödött Neszmélyre, itt volt az ideje, ezt használjuk!

A külföldi borokból csak egy olcsó alap választékot jelenítenek meg, mindössze 2 oldalon, erre nem mennék be, ám ez szerencsére nem fedi a valóságot. Pálinkákkal egészítik ki a palettát, az ajánlófüzet végén pedig néhány csodaárat találunk: borok száz és négyszáz forint között. Ne innen válasszunk.