Mielőtt a kóstolt borokat jellemzném, kicsit szeretném elkalauzolni a borkedvelőket erre a francia borvidékre. Ha sauternes-i cimkét látnak egy francia boron, akkor az édes bor lesz -  illetve az is biztos, hogy Sauternes vagy Barsac körzetéből származik a szőlőalap. Érdekesség, hogy fordítva ez nem lehetésges, vagyis ha Barsac területéről származik a szőlő (bár szintén édes borra számíthatunk) nem láthatják el sauternes-i címkével. Kettőjük közül viszont - pont Yquemnek köszönhetően -, Sauternes a híresebb.

Ahogy sok komoly természetes édes bor esetében, úgy itt is a botrytis cinera nevű nemespenészre van a legnagyobb szükség, hogy igazi minőség keletkezzen. Ennek a kialakulása rendkívül évjáratfüggő, és a szüret maga akár több héten keresztül is eltarthat, a töppedt szőlőket gondosan ki kell válogatni, ami munka- és időigényes is egyben. 

Yquem kitűnik a maga státuszával  a többiek közül (Premier Grand Cru Classé) és ez az árban is tükröződik. Kevés olyan birtok van a világban, amely lemondhat egy teljes évi palackozott tételről, ha nem elég jó a termés. A Chateau d´Yquem ilyen - legutóbb 1992-ben nem palackoztak Yquemet.

 

Közepes borostyán szín mély belső maggal és narancsbarna reflexekkel. Tiszta és rendkivűl kifejezett érett illatok az orrban. Komoly kosárcsomag: függe, datolya, mazsola, de található benne egy kevés gyanta, mindenképpen érett aromavilág. Édes, szép savak, közepesnél nagyobb, komplex ízvilág: méz, mazsola, datolya egy kevés lekvárosság is, mély merülés és komoly ízek nagyon hosszú lecsengéssel. A háttérben egy kevés pörkölt íz kevereik a fával és a dzsemességgel. Komplex és hosszú - 750 angol font egy palack, ennyiért ezt el is lehet várni, - talán még többet is.

Az első tétel dugós volt. A második már jó: mély aranysárga szín, tiszta az orrban, fantasztikus érettség, lekváros, kajszi, almakompót. Édes a szájban, korrekt savak, jó tartás és fogás.  Mazsola/sultana, datolya, egy kevés karamell és érett, jó lecsengés.

Mély aranysárga szín, templomablak jelenség: mint ahogy az előzőeknél sem szokatlan. Mintha kicsit oxidált lenne, mindenesetre inkább növényi és virágos illatok jellennek meg benne. Jelentősen kevesebb botrytis ebben a tételben, talán a korai szüretnek és a meleg évjáratnak köszönhetően. Korrekt édesség, szép savak, de hiányzik a vibrálás és az édes érzet is kiszalad a szobából anélkül, hogy visszanézne vagy elköszönne: elmarad a koncentráció. Pörkölt, karamellás ízvilág a háttérben sötét csokoládéval keveredik, az igazi mélység ezúttal elmarad, de azért helyén van minden.

Mély aranysárga szín, bársonyos, behízelgő trópusi gyümölcsök, licsi, ananász az orrban. Közepesen intenzív. Telt édesség a szájban, szép savak, korrekt mineralitás és ízvilág. Kajszi, licsi,  birsalma és cukordinnye kíséri végig a képet, ezt átöleli egy leheletnyi virágosság. Szép kerek édesség, komplex, elegáns és mégsem dominál semmi.

Yquem 1996

Rendkívül mély aranysárga szín. Nagyon szép intenzív, kifejezett aromák az orrban. Mazsola, szultána, szárított gyümölcsök, komplex és érett aromák. Nagyszerű édesség, szárított gyümölcsök, birsalma, trópusi gyümölcsök, fa és vanilia a háttérben, a savak is kellő erősségűek, hogy tudják tartani ezt az ízvilágot. Az illatra visszatérve: édes fűszerek is megjellennek, és egyre jobban kibontakoznak ahogy melegszik. Szép struktúra.

Mély aranysárga szín, illatban parfümös virágosság egy kevés mentával keveredik. Van itt egy kis rózsa és valami Ázsiából is, fűszerkeverékek. Szép édességgel indít: birsalma, vanilia, lekvárosság, erre a borra fel lehet tekinteni, jó tartása van, vastag édességgel, savak is rendben. Botrytis is a helyén van (lehetne kicsit több), egyensúlyban van a bor, férfias.

Aranysárga szín, úgy ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Kedves, virágos érett/édes illatok. A 128 g/l maradékcukor korrekt édességget ad, füves, szőlő és virágos ízvilággal indít, nem annyira komoly, édesnek édes, de hiányzik a tartás és csiszolatlan a felülete, közepesen hosszú.

Szép aranysárga szín, kifejezett az orrban - egyszerre elegáns és stílusos, de mégis komplex. Egy kevés citrus, virágos, lekváros, birs, sárgadinnye és kajszi. Jó botrytis sorozat. Nagyszerű édességgel indít (birs, mango, ananász, dzsem, körte), fantasztikus savak, friss, friss, friss, tényleg Üdítő, de egyben nagyon mély és koncentrált világba tesszük be a lábunkat. Sima és letisztult, de fiatal még. Jövő? Komoly, erről semmi kétségem, időre van szüksége...

A borokat 2006. november 30-án kóstoltam egy londoni borkereskedésben, egy zárt körű rendezvény alkalmával. A tételek nem vakon kerültek kóstolásra, vagyis minden ismert volt a borokról. Az lenne igazán érdekes, ha a leghíresebb édes borokat, így a tokajikat, a német TBA-kat (Trockenbeerenauslese), Loire-i borokat és persze a Sauternes/Barsac vidékéről származó borokat vakon kóstolnánk és mondanánk véleményt. Ám nem összehasonlítani kell őket (mert annak nincs értelme, hiszen mind-mind eltér egymástól és istenien egyedi): csak kóstolni. Nagy kérdés, milyen eredményre jutnánk, jutnánk-e egyáltalán valamilyen eredményre. És, hogy végsősoron mi a véleményem az d´Yquemről? Nagyon jó borok ezek, sőt a legtöbb kiváló bor. A presztízst és hírnevet meg kell fizetni. Történelmének sikere töretlen - a jelentős rajongótábor bizony komoly összegeket hajlandó áldozni egy-egy tételért.