- Őseim szinte biztosan Árpád jobbján vágtattak be a Kárpát-medencébe, farzsebükben Bikavér-oltványokat rejtegetve – mondja Zoltán. - Minden felmenőm birtokolt legalább egy tőke szőlőt, ilyen tradíciókkal nem is lehetett kérdés a pályaválasztás. A szokásokkal ellentétben borászból lettem borásszá, vállalva ennek összes hátrányát. Pályám a Budafoki Borásztechnikumban kezdődött, majd a Kertészeti Egyetem után üzemi borászként folytatódott. Minden irányból egyszerre közelítettem a lényeghez, dolgoztam a pezsgőgyártás, a borászati gépkereskedelem, a borkereskedelem, a presztízsbirtok építés és a borászati kutatás területén is. A hitelesség kedvéért és persze saját kedvtelésből kezdtem saját borral foglalkozni, csábított a roppant segítőkész pályázati és hitelrendszer, a bőkezű támogatások, az alacsony járulékok és az egyre egyszerűbb, gördülékenyebb bürokrácia.

Eger város múltja és jelene ezer szállal kapcsolódik a szőlőhöz és a borhoz.

- Példátlanul sokoldalú talajviszonyai, mikroklímája és fajtaszerkezete óriási és nem teljesen kiaknázott lehetőségeket rejtenek. A barokk ékszerdobozt körülvevő dimbes-dombos dűlők a tufába vájt történelmi pincesorokkal páratlan hangulatot teremtenek. Feleségemmel, egy Egri Leánykával közösen működtetjük kis pincénket, boraink sokaknak szereztek örömet, remek kapcsolatokat, barátságokat szültek, ezért már önmagában megérte elkezdeni.

Lóska Zoltán egy palack Cellarius névre hallgató 2009-es egri cuvée-t ajánlott fel azoknak, akik szavaznak 2011 Fiatal Magyar Borászára és eljönnek a díjétadó buliba.

- A ház bora csak kivételes évjáratokban készül. Határozott karakterű, sűrű szövetű, komplex bor a hosszú érlelhetőség ígéretével. Gazdag, összetett ízvilágát bogyós gyümölcsök, bársonyos tanninok és a 18 hónapos fahordós érlelés kávés-vaníliás jegyei teszik teljessé.