A Légyott a XII. Bayer Borversennyel kezdődött. Az ország összes borvidékéről érkező  294 borminta öt (száraz fehér borok, édes fehér borok, rozé/siller borok, vörös borok valamint botritizálódott borok/Tokaji borkülönlegességek) kategóriában versengett az elsőségért. A borbírálatot 8 bizottság végezte, döntésük alapján az első helyezéseket az alábbi borok kapták:

A hagyománynak megfelelően az eredmény másnap, a Szőlős Légyott napján került kihirdetésre. A borversenyen a díjazott borok között 8 nagyarany, 59 arany, 136 ezüst és 73 bronzérem született.

 

 

Az előző Szőlős Légyottok sikerének köszönhetően másnap közel 300 érdeklődő érkezett Magyarország egyik legnagyobb szőlészeti és borászati rendezvényére. A rendezvényt a Takler Borbirtok nevében Takler András, a Bayer részéről Dr. Dariusz Przeradzki nyitották meg. Ezt követően a vendégek tájékoztatása több szintéren zajlott.  

 

 

A Takler Borbirtok előadótermében Hegyi Tamás „2015-es év tapasztalatai a szőlőben” címmel, tartotta előadást. A Bayer CropScience fejlesztő menedzsere elemzését az állati károsítókkal kezdte. Ebből a szempontból az évünk jól indult, a szőlőatka fertőzés annak ellenére alacsony maradt, hogy a szőlők lassan fakadtak. 

A kora tavaszi károsítók viszont, amik eddig szinte ismeretlenek voltak a szőlőben évről évre nagyobb gondot okoznak. Ilyen az ékköves araszoló (Peribatodes rhomboidaria). Elsősorban hegyvidéki szőlőkben, erdők mellett állítja feladat elé a növényvédelmet. Az életmódja tele van kérdőjelekkel és így a védekezés is sokszor sikertelen. Már vagy 5-6 éve a szőlőmoly teljes kiszorulásáról adunk számot, de ez az év ebben a tekintetben egyedi volt. Az első nemzedék hagyományosan alacsony fertőzéssel indult, a második nemzedék erősödött, ami szintén szokatlan, de az augusztus elején a harmadik nemzedék igen erős rajzását és hihetetlen mértékű tojásrakását tapasztaltuk az Egri-borvidéken. Erre eddig nem volt példa. A lassan mediterránná váló nyárnak köszönhetően új károsítók is megjelentek az ültetvényekben. 

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) - amely károsító a szőlő sárgulás fitoplazma elmúlt évi megtalálása után előtérbe került - tovább terjeszkedett: bárhol helyezzük ki a csapdákat, mindenütt fogható. A sárgulás fitoplazma terjedéséről még nincsenek adataink - a tünetmentes, rejtett terjedés miatt nem könnyű követni. 

Áttérve a betegségekre az előadó kiemelte, hogy a 2014-es esztendő után a szőlőtermelők nagy odafigyeléssel védték az ültetvényeket. A gondosság meghozta az eredményt, és augusztus végén kijelenthetjük az ültetvények legnagyobb részét sikerült megvédeni. Persze az előjelek nem voltak bíztatóak, eleve nagy mennyiségű áttelelt fertőző képlettel kellett számolni. A hőmérséklet kedvezett a kórokozónak és a fertőzések, ha nem is olyan robbanásszerűen és nem is olyan korán, de elindultak. Ennek intenzitása borvidékenként változott és délen közepes szintet, míg Északra haladva már inkább gyenge fertőzési szintet ért el. 

A szőlőperonoszpóra ebben az évben csak nyomokban jelentkezett, egy két érzékeny fajtán, fürt részeket károsítva. Az őszi lombfertőzés mértéke, még jelentősebb lehet abban az esetben, ha az időjárási tényezők elsősorban a csapadék ennek megteremti a feltételeit. A szürkepenész azonban még borsot törhet az orrunk alá! Az érés időszakában, különösen a késői érzékeny fajtáknál kell odafigyelnünk. Összegzésként azt látjuk, hogy a hagyományos nagy károsítók mellett számos új, vagy régi, de új köntösben megjelenő károsító jelentkezik. A növényvédelem fejlesztési igénye tehát nem állt meg ebben az évben sem.

A kékfrankos jelentősége

Az előadást követő program maga a vendéglátó borászat, azaz a Takler Borbirtok volt. Gál József kereskedelmi igazgató a pincészet képviseletében elmondta, hogy A XVIII. században az ide betelepült német lakosság kultúrájának és gondosságának is köszönhető a borvidék szőlészetének fellendülése. A Takler család története is ekkor kezdődött, hiszen a levéltári adatok már 1725-ben említik őket. Jelenleg Takler Ferenc és két fia Takler András és ifj. Takler Ferenc irányítja a birtokot. Számos, elsősorban kék szőlő fajtát termesztenek a több mint 60 ha-os ültevényen. Mindközül talán a legfontosabb fajta a kékfrankos, amely azon kívül, hogy a legnagyobb ültetvény területtel rendelkezik a legtöbb itt készített borban előfordul. Az összes házasításnak és természetesen a bikavérnek is alkotó eleme, de kiváló sillert, rosé-t és vörös fajbort is készítenek belőle. 

 

 

A kereskedelmi igazgató, aki egyben kiváló borász a bikavérről, mint az Egri és a Szekszárdi borvidékek büszkeségéről is beszélt. Elmondta, hogy ahány pince annyi féle bikavér létezik. A Takler Borászatban öt külön érlelt fajbor házasításából készül, azaz kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc és természetesen kadarka (hiszen ez a fajta Szekszárdon a Bikavérből nem maradhat ki). Arról is beszámolt, hogy ezt a bort 2015-től, két a borvidéket szintén meghatározó vörös fajborral, a kékfrankossal és a kadarkával egyetemben (hasonlóan több más szekszárdi borászathoz) jellegzetes alakú és feliratú „szekszárdi palackba” töltik majd. 

 

 

 

A harmadik állomás a Bayer parcella volt, ahol a Bayer CropScience szőlővédelmi és a Malagrow Kft. szőlő-lombtrágyázási technológiáját lehetett a gyakorlatban megtekinteni. A Bayer részéről a két különféle védekezési módszert Gáspár Gergely és Kleofász Mátyás területi képviselők mutatták be. A parcelláknál Kleofász Mátyás elmondta, hogy mind a két technológia jól dolgozott így nincs közöttük látványos különbség (miközben a kezeletlen kontrolon kireped bogyók jelezték a lisztharmat erős jelenlétét). Fontos volt, hogy már korán (jelentősen a virágzás előtt) el kellett kezdeni a felszívódó- és kontakt hatóanyagú kombinációk alkalmazását.  Gáspár Gergely a technológián belül a Luna Experience lisztharmat elleni kiemelkedő szerepét elemezte. Mint ahogy az értékelésből is kitűnt, a parcellákon még nyomokban sem lehetett lisztharmat tünetre akadni, sem a lombon, sem a fürtön. 

 

 

A MalaGrow kft. nevében Pecznyik Béla az olasz Valagrow gyár lombtrágyáinak és biostimulátorainak alkalmazás technológiáját ismertette. Virágzásban a Boroplus és a Megafol segíti a termékenyülést illetve csökkenti a stressz hatásokat, kötődéskor a McCream serkenti a sejtosztódást, bogyónövekedéskor a Brexil szercsalád biztosítja az optimális mikroelem szükségletet, míg a zsendülés időszakában az Sweet a színeződést és a cukorképzést segíti. 

 

 

A negyedik helyszínen a KITE Zrt. a szőlőtermesztés gépészeti megoldásairól tartott bemutatót. Csiha Attila szőlészeti ágazatvezető az olasz Valente cég galvanizált, műgyanta bevonatú, a gépi művelést kiszolgáló támrendszerét mutatta be. Beszélt a francia Pellenc gyár új válogató asztaláról, amely a bogyózást, a szőlőszüretelő kombájnhoz hasonlóan kíméletesen valósítja meg.

 

A bemutató Nobilis permetező és venyigezúzó/mulcsozó gépekkel folytatódott és természetesen az idén is találkozhattunk új kistraktorral a John Deer GF 5100 típus jóvoltából. Ez utóbbi erőgép 1583-1920 mm nyomtávon állítható szélességgel valóban a 21. század igényeit szolgálja ki. A KITE ma már nem csak a szántóföldi művelés géprendszereiben kínál teljes vertikumot, hanem a kertészeti és a szőlőművelésben is, sőt már a borászati gépesítés egyes területein is versenyképes ajánlatot tesz a termelők asztalára.

 

A programok után étel, ital, a borverseny eredményhirdetése, valamint borhoz illő muzsika tette még emlékezetesebbé a tizenkettedik Szőlős Bayer Légyottot. 

 

 

A XII. Bayer Borverseny kategória győzteseinek ünnepélyes díjátadására Budapesten, a Danubius Hotel Gellértben, a Bor és Piac Magazin „Őszi Borkert” című rendezvényén kerül sor szeptember 25-én, pénteken. A díjakat Dr. Dariusz Przeradzki, a Bayer CropScience üzletág igazgatója adja át. A győztes borászatok kiállítóként is meghívást kaptak a VIP szekcióba, így boraikkal is bemutatkozhatnak a Borkert közönségének.  

 

A rendezvény 16.00 órakor kezdődik és 22.00 óráig tart. A Bor és Piac Magazin körülbelül 30 borászatot hív meg, lehetőség szerint úgy, hogy minden borvidék képviselje magát. Szeretnének különleges élményt nyújtani a látogatóknak, ezért az ismert nevek mellett bemutatkozhatnak azok a pincék is, akiket nemrég fedeztek fel „kincskereső” útjaik alkalmával. Az előzetes regisztrációk, jelentkezések alapján a rendezők 350-400 borbarátra számítanak.