Tudományosan bizonyított, hogy a mérséklet borfogyasztás (kb. 0,3-0,5 liter naponta) gátolja az érelmeszesedést és a magas vérnyomás kialakulását. Ez a kedvező tulajdonság különösképpen a vörösborok fogyasztásakor figyelhető meg. Pozitív hatással van a vérben lévő koleszterinre (zsírokra), amelyek jelentős szerepet játszanak a szívinfarktus kialakulásában. Ez a jótékony hatás a vizsgálatok alapján elsősorban a borban található polifenol vegyületeknek köszönhető.

A bor savai (almasav, citromsav, borkősav, stb.) elősegítik a szénhidrátok és a zsírok emésztését. A bor egyéb összetevői (fehérjék, vas, aminosavak, kalcium, fluor, stb.) sok fontos elemmel gyarapítják az emberi szervezetet.

Fontos megemlíteni a bor antiszeptikus (fertőtlenítő) hatását is. A szervezetben számos baktérium (pl.: kólibacilus vagy tífuszbacilus) különösen érzékeny a bor különböző, szervezetre gyakorolt hatására.

Összességében megállapítható tehát, hogy a mértékletes borfogyasztás számos kedvező hatással bír a szervezetre.   

A bor azonban nem csak az étkezéseink kiegészítője, hanem fontos élvezeti cikk is, a vendéglátásban, baráti összejöveteleken, ünnepélyeken a jókedvre hangolás fontos eszköze.

Nagyban emeli a bor élvezeti értékét, ha megfelelően tálalva kerül az asztalra. A poharakat sose töltsük tele, s a pohár kiválasztásakor is ügyeljünk arra, hogy a bor fajtájának, minőségének a legjobban megfeleljen, ahhoz a leginkább illeszkedjen. A bor illata, zamat egy meghatározott hőmérsékleten érvényesül a legjobban, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy a megfelelő hőmérsékleten kínáljuk.
A legkedvezőbb fogyasztási hőmérsékletek a következők:

- Vörösbor: 16-18 C
- Csemege-és ürmösbor: 12-14 C
- Fehérbor: 10-12 C
- Pezsgő-és habzóbor: 7-8 C

A fogyasztásra szánt bort ne tartsuk hosszabb ideig darabban, ennek íze ugyanis már egy-két nap alatt is kedvezőtlenül változhat. Legjobb, ha a szükségletünket palackba töltjük, a palackokat elfektetve, hűvös helyen tároljuk. Így a bor érintkezik a dugóval, a levegővel nem kerül kapcsolatba.
A gasztronómia minden ételhez más-más bort ajánl, s ezek a tanácsok hasznosak lehetnek számunkra is, ha több fajta közül választhatunk:

- Étkezés előtt adjunk egy pohárka fűszerezett bort étvágygerjesztőnek
- Az előételekhez, kevésbé fűszeres készítményekhez a könnyű, fehér-, száraz borok illenek
- A nehezebb, zsírosabb ételekhez a száraz, testes fehér- vagy vörösborok illenek
- A desszertekkel, édes tésztákkal az édes borok kiváló ízharmóniát alkotnak

Forralt bort általában télen szoktak készíteni, ilyenkor az átfázott embernek rendkívül jól esik a különleges ital.
Elkészítése: 1 liter borhoz adjunk kb. 10-15 dkg cukrot, 10 szem szegfűszeget, ízlés szerint fahéjat, s az egészet 70-80 oC–ra melegítsük fel, majd hagyjuk egy kicsit állni, hogy a fűszeranyagok kioldódjanak. Ezután szűrjük le, s a legjobb, ha 50C-on fogyasztjuk. Ízesíthetjük citromhájjal, mézzel is, így többféle módon fogyaszthatjuk a forralt bort.

Elkészítési javaslat: 1 liter borban hidegen keverjünk el 15-20 dkg cukrot és kevés ciromlevet, valamint 6 tojást. Előbb kis lángon, majd nagyobb lángon keverjük folyamatosan, amíg habos nem lesz. A tűzről levéve kis ideig kevergessük még, majd 50C-on tálaljuk.
Elkészíthetjük úgy is, hogy a borba beleteszünk 3-4 szegfűszeget, kevés fahéjat és citromhéjat, majd a tűzön felmelegítjük. Közben nyolc tojássárgáját cukorral habosra keverünk és a meleg bort állandó kevergetés mellett rászűrjük. Ezt újra tűzre tesszük, majd habverővel addig keverjük, amíg besűrűsödik.
Mindkét recepttel rendkívül finom borleves készíthető, azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a levest csak 80C-ig szabad felmelegíteni, különben az alkohol elpárolog belőle.

Szalai Nikoletta