A rágógumi, hubabuba vagy tutti-frutti illat és íz egyike azoknak az aromáknak, melyeket gyakran fedezni fel technológiai rozékban, fajélesztős borokban. Emellett annak a közkedvelt fajtának egyik eklatáns ismertetőjegye, melyet az Egyesült Államokban és a nagy fogyasztói piacokon is – mint Nagy Britanniában – nagy tömegben rászoktató bor, bulibor, csajszibor kategóriában árulnak. Ez a Zinfandel.

Nyilván sokan gondolják úgy, hogy a fajta többre érdemes, volt szerencsém nagyon szép, komoly Zinekhez az USA-ból, az azonban biztos, hogy ha bemegyünk egy átlagos szupermarketbe egy átlagos brit városban, találni fogunk zinfandelt a 3 font alatti kategóriában, 9%-os alkohollal. Egyszer a London Wine Fairen kíváncsiságból végigkóstoltam Gallóék idevágó sorát, és el kell ismernem: nagyon tudják, hogy mit akarnak: 3-20 fontig mentünk, a minőség a cukorral fordított arányban nőtt, 15 font fölött irgalmatlanul jó rozék voltak. Az ember azt mondta: "A fiatalok, főleg a lányok az alappal kezdenek. Megszeretik, a márkát megkedvelik. Belőlük lesznek a komoly fogyasztóink." (A cikk a hirdetés után folytatódik.)

 

Mindez azért érdekes, mert a BBC beszámolt arról, hogy a liverpooli rendőrség már 50 üveget lefoglalt abból a hamis borszállítmányból, mely úgy bukott le, hogy egy vásárló rágógumit talált az egyik üvegben. Konkrétan, ahogy a Beebtől nyúlt fotón is látszik.

Az 5 fontos kategóriában lévő palackok felnyitást követően erős ecetszagot árasztottak, most tesztelik laborban, hogy pontosan mi van bennük. Ismert márkák üvegjeiről van szó ebben a kategóriában: Echo Falls, Blossom Hill, Kumala, Hardy’s. Az rögtön feltűnt, hogy a csavarzáras palackok nyakán hiányzott a csavarzárat rögzítő fémgallér – ehelyett műanyag gallérral voltak rögzítve a kupakok. Ebből a rendőrség arra következtet, hogy a hamisítók üres palackokat szereztek meg, majd újra forgalomba hozták ezeket.

Figyelmeztették a lakosságot, hogy a rossz állapotú címkés és nem eredeti csavarzáras termékeket ne vásárolják meg. Ami különösen érdekes volt: a hatóság szerint kimondottan az olcsó termékeket célozták meg, olyan társadalmi közeget, akik között az alkoholizmus és ehhez kapcsolható antiszociális viselkedés komoly problémát jelent. Az ilyen termékek ehhez nagyban hozzájárulnak, mondták. Az Egyesült Királyságban az utóbbi időben sorra robbannak borhamisítási botrányok: legutóbb hamis Jacob’s Creek borokkal buktak le, itt az elrontott felirat volt a ludas. Minden más jó volt a palackokon, csak ez a felirat nem: „Wine of Austrlia”.

 

Az jutott az egészről eszembe, hogy itthon a hazai hiperek alsó polcain lévő cuccok mennyiben különbözhetnek vajh a liverpoolban talált hamis boroktól? Vajon mit jelent az, hogy a komoly luxusbor hamisításról elkezdett a tendencia az egyszerű forgalmi tételek felé fordulni? Aztán mit szólna mindehhez a zinfandel atyja, Haraszthy Ágoston? Mondjuk békás borról is adtunk már hírt, kérdés, melyik rosszabb? Végül: vajon melyik hamisító gondolta poénnak, és miért, hogy vicces lesz, ha beleköpi a rágóját?