Pók Tamás: a klímaváltozás itt van a nyakunkon!

Borászportál
2011. november 15., 20:09


A klímaváltozás, az egyre inkább szélsőséges időjárás miatt új kihívásokkal kell szembenézniük a szőlőtermelőknek – véli Pók Tamás, az egri hegyközség szőlészeti alelnöke. A késői szüretelésű fajták jobban beérnek, ami viszont segíti a régi magyar szőlők, így például a Kadarka, a már említett Furmint, a Juhfark, a Kéknyelű térnyerését.
Pók Tamás: a klímaváltozás itt van a nyakunkon!
 
Mind kiszámíthatatlanabb jelenségeket produkál az időjárás: nagy forróságok és szárazságok vannak, felborulni látszik az időjárás megszokott rendje is: lassan-lassan eltűnik a tavasz és az ősz, de legalábbis pár hétre zsugorodik össze, a nyár után szinte beesünk a télbe – emlékeztetett Pók Tamás. Mindezen jelenségek gátolják a szőlő életfolyamatait, ami végső soron csökkenti a termés mennyiségét és rossz hatással van a minőségre is.
Lehet védekezni ezek ellen, például öntözéssel, szárazságtűrő fajták telepítésével, a művelési mód változtatásával. Az utóbbi időben elterjedt a szőlősorok közti, a talajeróziót gátló füvesítés, illetve a növényzet beszántása helyetti kaszálás. Ez nagy szárazságok idején nem jó megoldás, ajánlott visszatérni a szántáshoz – vélekedett. (A cikk a hirdetés után folytatódik!)
 
Hozzátette: mindez mélyebben is kihathat az Egri borvidékre, jelentősen átalakulhat a fajtaszerkezet, de átértékelődhetnek a dűlők is. Például az egyik legértékesebbnek tartott Eged-hegyen a vékonyabb termőréteg miatt jobban kiütköznek a szárazság káros hatásai, így – véli az alelnök – a jobb vízgazdálkodású talajjal bíró dűlők kedveltebbek lehetnek. Ami pedig a fajtaszerkezetet illeti: a csapadékhiány különösen árthat egyebek között a Hárslevelűnek, a Zenitnek, illetve a Portuguisernek. Ezek helyett jobban előtérbe kerülhet a Furmint, az Olaszrizling és a Cabernetek, illetve általában a kis fürtű, kis bogyójú fajták.
Persze, pozitív hozadéka is van a klímaváltozásnak: a késői szüretelésű fajták jobban beérnek, ami viszont segíti a régi magyar szőlők, így például a Kadarka, a már említett Furmint, a Juhfark, a Kéknyelű térnyerését.
A napjainkban megnyilvánuló klímaváltozás hatására Magyarország éghajlata várhatóan melegebb, de szélsőségesebb lesz hosszabb szárazságperiódusokkal, heves esőzésekkel. Előrébb tolódnak a fenofázisok, azaz korábbi lesz a fakadás, virágzás, érés, s lerövidül az optimális szüreti időszak – hívta fel a figyelmet a várható változásokra Bálo Borbála, az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. Rámutatott: várhatóan csökken a talajnedvesség, ami talajtakarást, esetleg öntözést, illetve szárazságtűrő alanyok telepítését teszi szükségessé. Szavai szerint fokozódik a „talajélet”: csökken a talaj szervesanyag-tartalma.
Mindez oda vezet, hogy a termés mennyisége, minősége változhat, miként a borok stílusa is. Például megnő az alkoholtartalmuk – tette hozzá.
A szakember szerint két szőlőbetegség is nagyobb jelentőséget kaphat az elkövetkezőkben: délnyugatról, a mediterrán területekről Szlovénián keresztül északkelet felé halad a kabócák által terjesztett fitoplazma nevű kórokozó. Ennek terjedése a szárazabb, melegebb évjáratokban fokozódhat. A másik kórokozó viszont épp a túlzottan csapadékos időszakban csap le: ez a feketerothadás, amivel először épp tavaly találkozhattak az egri termelők, amikor is a szokásos 500–600 helyett egy év alatt 1200 milliméter csapadékot mértek a borvidéken.
Winelovers borok az olvasás mellé