25 éves fennállása alkalmából az egész eddigi portfóliójából összesen 14 bort mutatott be a Tokaji Disznókő Pincészet a Gundel Étterem báltermében. Az 1992-ben indult pincészet a Mérföldkövek elnevezésű eseményen az új illetve fiatalabb tételek mellett elhozta az egyik legelső borát, az 1993-as legendás 6 puttonyos aszút is.

 

A meghívottak megkóstolhatták az 1413 névre keresztelt 2012-es furmintból készült édes szamorodnit is. Az elnevezés az 1413-as évre utal, ebből az évből származik az első hivatalos írott dokumentum, ami említi Disznókő nevét. A bemutató érdekessége volt, hogy minden bort a borászat 1-1 jelenlegi munkatársa konferált fel, így téve még személyesebbé az egyébként is barátságos légkörben zajló rendezvényt.

 

  

Véget ért a három hónapos átalakítás, amelynek keretében megújult a Gere Attia Pincészet. A Varró Zoltán belsőépítész tervei alapján végzett felújítás nyomán teljesen átalakult a pincészet terasza és kóstolótér.
 
A cél az volt, hogy a Crocus Gere Bor Hotel otthonoss hangulatát idézzék meg ezekben a terekben is. Ennek megfelelően a modern dizájn helyett inkább családias, mediterrán hangulat határozza meg a kóstolóteret és a rendezvényhelyszínt. Fontos szerepet kap az új koncepcióban egy kék fotel is. „A kék fotelbe már a látványterven beleszerettem, úgy egyeztünk meg a tervezővel, hogy abban ünnepeljük meg a felújítás végét egy pohár bor mellett” – meséli Gere Andrea.
 
A belső kóstolóhelyiséget több egységre osztották fel, egyrészt hogy egy intim hangulat jöjjön létre, másrészt így ténylegesen is egy udvarházban érezheti magát a vendég. A többfunkciós térben kialakítottak egy szalont, egy étkezőt, egy borbárt és egy borkönyvtárat is. A falak borítása, a párnák és a függönyök egyedileg készített textílből vannak.
 
„Az idelátogató vendégeknek a teljes Gere Attila-portfóliót meg tudjuk mutatni ebben a hangulatos, otthonos környezetben, illetve évjáratos tételeket is kóstolhatnak, ha pedig úgy alakul, akár a hordók között is bontunk egy palackot. A konyha is jobban felszerelt lett, így könnyebb lesz a pincészetnél rendezvényeket, konferenciákat, vacsora- és boresteket tartani, valamint vannak grillkonyhás ötleteink is a hétvégékre, amiket szeretnénk a későbbiekben megvalósítani” – foglalja össze a változásokat Gere Andrea.
 
A legnagyobb változást a vadonatúj rendezvényterem, azaz a télikert jelenti, ami egy majdnem 150 négyzetméteres helyiség az udvarház és a park között. A terem üvegfalai és a teteje is elhúzható, így meleg időben a szabad ég alatt ülnek a vendégek.
 
A terasz különlegessége a középen elhelyezett óriási kandalló, míg az épület másik oldalán, a főbejáratnál egy hamisítatlan mediterrán átriumot alakítottak ki, ahol a szökőkút körül üldögélve is kóstolhatnak borokat a vendégek.
 
 „A jó pár év ismeretség után könnyű volt egy olyan koncepciót megalkotni, ami igazán illik a Gere családhoz. Nagy élmény volt együtt dolgozni” – mondta Varró Zoltán a közös munkáról.
 

A bikavér borról nyílik kiállítás a Szekszárdi Bormúzeumban szeptember 15-én. A kiállítás érdekessége, hogy az ötletgazda és szintén kiállító Forrai Ferenc 10 női alkotót kért fel, hogy mutassák meg, ők milyennek látják a sokak fejében férfias borként élő bikavért.

 

Mint a kiállítás hivatalos felvezetőjében olvasható „a kiállítók most mélyvörös vallomásban szólnak Szekszárdhoz, borhoz való viszonyukról. Iróniával, érzékenységgel, könnyedséggel oldják fel a bikavér kötelező férfiasságát, hogy új értelmezésre csábítsanak”.

 

Az egy évig megtekinthető tárlat megnyitója szeptember 15-én 20 órakor kezdődik, meghívott vendég drMáriás festő, író, zenész, a Tudósok együttes frontembere. Az eseményen Dúzsi Tamás és Fekete Mihály szekszárdi borászok borait is megkóstolhatják az érdeklődők.

Európaszerte jóval hamarabb kezdődött a szőlő szürete, mint a korábbi években. Németországban és Franciaországban egy egész hónappal korábban a szokásosnál, de még Olaszországban is 14 nappal előbb.
 
A korai kezdés oka természetesen az időjárás, ami idén nem kényeztette el a borászokat. A szőlőmennyiség várhatóan kevesebb lesz, mint a korábbi években, viszont minőséggel, úgy tűnik, nem lesz gond.
 
Franciaországban a Champagne borrégió 5 körzetében egy hónappal korábban keződött a szüret, ez a dátum bekerült az öt valaha volt legkorábbi közé. A legkorábban Montgeux-ben kezdtek, augusztus 26-án, a legkésőbbi kezdés szeptember 12 volt.
 
Németországban a korai fajták szedése augusztus közepén indult, az elkövetkezendő napokban már az olyan fajták szedése zajlik, mint a rizling, aminek normális esetben szeptember végén kellene történnie. Ezzel együtt minőség tekintetében a német borászok ígéretes évre számítanak.
 
Olaszországban is elkezdődött már a szüret, nagyjából két héttel korábban a szokásosnál köszönhetően az országot idén súlytó nagy melegnek és szárazságnak. A mennyiség emiatt 15 százalékkal kevesebb lesz, mint tavaly, viszont átlagon felüli cukortartalommal szüretelnek.
 

220 ezer forintos csúcsáron került leütésre a Mádi Furmint Ünnepen tartott árverésen a Szent Tamás pincészet 2015-ös MAD ONE névre keresztelt száraz furmintja. Ifjabb Szepsy Tamás limitált tétele március óta ezzel gyakorlatilag megháromszorozta az árát, miután akkor 75 ezer forintért lehetett előjegyezni belőle egy palackkal. Új leütési csúcs született az édes kategóriában is, itt a Szepsy pincészet 2006-os aszúja kelt el 320 ezer forintért.

 

 

Az elmúlt hetek szokásosnál melegebb időjárása miatt korábban kezdődött a szüret idén a Mátrai borvidéken. Emiatt várhatóan az újborok is korábban készülhetnek el, elképzelhető, hogy akár már október legvégén megérkeznek az első tételek.

 

A 2017-es időjárás egyébként nem igazán kímélte a borvidéket. Télen a rendkívül hideg miatt fagyott ki sok szőlőtőke, májusban pedig két alkalommal nagy mennyiségű jégeső zúdult a borvidékre, melynek következtében egyes területeken a hajtások 100 százaléka megsemmisült. A számítások szerint összesen 100 millió forint feletti kár jelentkezett. Azokon a területeken, amiket elkerült a jégkár, a gazdák a korábbi évekhez hasonló minőségre és mennyiségre számítanak.

10 év legjobb évjáratainak legkülönbözőbb stílusban elkészített juhfarkjait kósolhatják az érdeklődők a második Somlói Juhfark Ünnepen. A somlójenői Tornai pincészetnél szeptember 23-án megrendezésre kerülő rendezvényen 14 borászat 26 juhfarkú borával lehet majd megismerkedni.

A juhfark szőlő Magyarország egyik legősibb, legjellegzetesebb fajtája, a Somló pedig az egyik legizgalmasabb termőhely számára, az innen kikerülő juhfarkak érik el a világ borversenyein a legjobb eredményeket. A somlói juhfarkat a nászéjszakák borának is hívják, miután a 18. századtól a habsburgok és más főuri házak úgy hitték, fogyasztása segíti a fiú utód nemzését.

Az Somlói Juhfark Ünnepen workshop és pincelátogatásokkal egybekötött somlóhegyi túra is lesz. Ezek mellett lehetőség nyílik megkóstolni a Tornai pincészetnek azt a Juhfakját, ami a világ egyik legbefolyásosabb versenyén, az International Wine Challenge-en egyedülálló módon három évben zsinórban elnyerte a legmagasabb elismerést, a Trófea díjat.

A szervezők Budapestről külön buszjáratot is indítanak, és gondoskodnak a vendégek oda-visszajuttatásáról a környékbeli szálláshelyekről.
 

Több mint hatvan éve nem óta nem takarítottak be annyira kevés borszőlőt Franciaországban, mint amennyi idén várható. A mennyiségi szempontból gyenge év a a szokatlanul enyhe márciusnak és a fagyos áprilisnak köszönhető, ám a forró nyár miatt a minőség akár kiváló is lehet.

A francia mezőgazdasági minisztérium szerint a tavalyi évnél 18%-kal kevesebb, mintegy  37,2 millió hektoliter bor várható idén - ez 17%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától. Bordeaux-ban 40%-os  százalékos terméscsökkenésre számítanak. A fehérborokról híres elzászi szőlőültetvényeken szintén komoly mennyiségi visszaesés várható.

A tavaszi fagy a francia bortermelő régiókat különböző mértékben érintette. A brutális hideg elpusztította azokat a törékeny hajtásokat és rügyeket, amelyek túl korán, az enyhe hőmérséklet után jelentkeztek márciusban. A fagy elleni küzdelem során a bordeaux-i borászok olajhordókban tüzeltek, amelyeket elhelyeztek a szőlő sorai között, valamint óriás ventillátorokat is telepítettek az ültetvényekbe.

Veszteséges évre számítanak a burgundi régióban is, ahol az utóbbi években a szőlőt ismételten sújtotta a jégeső. Az elmúlt öt év alatt 2016-ra a jégeső miatt a burgundi régióban a szőlőnek csak a felét tudták betakarítani. A déli szőlőültetvények és a Rhône-völgy kivételesen száraz nyarat szenvedtek el, ami tovább csökkenti a hozamokat. Az aszálynak azonban előnye is van, ugyanis csökkenti a betegségek kialakulásának valószínűségét. 

 

A bor Franciaország egyik legnagyobb exportterméke - ezért is okoz hatalmas problémát, hogy a szélsőséges időjárás miatt a bortermelés mintegy 10 százalékát évről évre elveszíti. A másik kihívást a globális felmelegedés jelenti, ami a szőlő korai éréséhez vezethet, megváltoztatva a cukor- és savszinteket - ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a szüretelt szőlő és így a borok minőségét.