Fröccs

30 milliárd forint támogatás 500 borászatnak

November 03. 16:59
Közel 500 borászat támogatásáról és 30 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. A Vidékfejlesztési Program kérelmeinek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.
 
A Miniszterelnökség összesen 40 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében a borágazat fejlesztéseinek támogatására. A versenyképesség- és energiahatékonyság javítását célzó kérelmek közül első körben közel 500 darabot részesített pozitív elbírálásban a tárca, 30 milliárd forint értékben.
 
A nyertes pályázóknak lehetőségük lesz új borászati gépek, berendezések beszerzésére, meglévő technológiák korszerűsítésére, illetve építéssel járó beruházások megvalósítására.
 
A Miniszterelnökség felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy a beérkezett kérelmek elbírálása, értékelése még nem fejeződött be, ezért a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő napokban. A nyertes pályázók előbb az ügyfélkapujukon kapnak értesítést.

Itt vannak az idei Év Bortermelője díj jelöltjei

November 03. 14:53
Szavazatazonosság miatt a szokásos öt helyett idén hatan vannak versenyben hazánk legrangosabb borászati elismeréséért, az Év Bortermelője  Magyarországon díjért. Az idén 27. alkalommal kiosztásra kerülő díjra a több mint 600 jelölésre jogosult borász, borszakíró, szakértő, oktató, étteremvezető, sommelier és chef közel fele küldte el a maga jelölését. Minden felkért szakember 3 bortermelőt jelölhetett a címre, illetve a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Év Bortermelője díj korábbi győztesei közösen is megnevezhettek egy személyt.
 
Az idei hat jelölt: Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék), Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Jásdi István (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék), ifj. Szepsy István (Tokaji borvidék), és Szőke Mátyás (Mátrai borvidék).
 
Érdekesség, hogy a hat jelöltből hármat a Balatoni borrégió ad, illetve örömteli, hogy két korábbi Év Bortermelője (Szepsy István és az azóta elhunyt Figula Mihály) fia is a díj jelöltjei közé került.

Mitől pálinka a pálinka?

November 02. 10:17
„Vajon tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól?” – teszi fel a kérdést a laboratorium.hu a független vizsgálatának eredményét bemutató cikkében. Alapesetben nem egyértelmű ugyanis a válasz arra a kérdésre, eltér-e egyáltalán a hagyományos kisüsti eljárással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól.

A pálinka készítés egyik legfontosabb tényezője a deflegmáció, amely részleges kondenzációt jelent. A kisüsti eljárással készült pálinkáknál - a berendezés fizikai kialakításából adódóan - jellemzően kisebb mértékű deflegmációt alkalmaznak, a lepárlás végén megjelenő vezéraromák általában nagyobb koncentrációban kerülnek a középpárlatba, mint a tornyos eljárással készült pálinkáknál. Ezért érezhetők például a kajszibarack pálinkára jellemző lekváros jegyek is általában intenzívebben a kisüsti pálinkáknál, mert azok az alacsony illékonyságú komponensek, amelyekkel összefüggésbe hozható a lekváros karakter, elsősorban a lepárlás végén dúsulnak. Ugyanakkor a jellemzően erőteljesebb deflegmációt alkalmazó tornyos módszernél kevesebb kerülhet e karakterekből a pálinkákba.

A kisüsti és a tornyos módszerrel is lehet teljesen hasonló ízű és illatú pálinkát készíteni ugyanabból a cefréből. Ennek egyik oka, hogy számos lehetőség van arra, hogy a tornyos módszernél csökkentsük a szokásosan alkalmazott deflegmáció mértékét: ilyen a fűtés intenzitásának növelése, a deflegmátorba bemenő víz hőmérsékletének emelése, vagy mennyiségének csökkentése, valamint ezek kombinációja. Két különböző típusú berendezésen is készíthető tehát közel azonos összetételű pálinka, ha a lepárlási paramétereket úgy választjuk meg. Általában arra kell figyelni, hogy a lepárlás során ne legyen túlságosan erős a deflegmáció mértéke, mert ilyenkor kevesebb aroma kerül a pálinkába és inkább az alkohol fog benne dominálni.
 
 Mitől pálinka a pálinka?
A vízen és az etil-alkoholon kívül minden pálinka tartalmaz még másféle alkoholokat, észtereket és további egyéb összetevőket, amelyek a lepárlás során kerülnek a felforralt cefre gőzeiből a párlatba. A komponensek egy része minden pálinkában megtalálható, más komponensek pedig általában egy-egy terméscsoportra (pl. csonthéjasok, almatermésűek), gyümölcsfajra, vagy akár gyümölcsfajtára is jellemző összetételben és mértékben találhatók meg a pálinkákban. Elsősorban ezeknek az összetevőknek a mennyiségétől és részben az egymáshoz viszonyított arányától függ, hogy például barackpálinkának érezzük-e azt a pálinkát, amit barackból készítettek.

Ma rájuk emlékezünk

November 01. 08:00
November 1-je mindenszentek napja, ez alkalomból összegyűjtöttük azokat a hazai borászati szakembereket, akik 2017-ben hunytak el.
 
Dusóczky Tamás, a Tokaji Borlovagrend korábbi nagymestere tragikus autóbalesetben hunyt el.
 
Gali Ferenc, borkereskedő, a Recas pincészet magyarországi képviselője, a Transylwine társtulajdonosa volt

Kazai János, a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola gépműhely gyakorlatát ill. a géptan gyakorlatot tanította.

Konyári János, egyik leghíresebb dél-balatoni borász, 66 éves volt.
 
Hiányozni fognak nekünk, nyugodjanak békében.

Ki nem találnád, melyik ételbe kerül sör a legújabb divat szerint

Október 31. 14:29
A sör egyik legfontosabb alapanyagából, malátából készítenek hamburgert a budapesti FIRST sörfőzde belvárosi pubjában. A malátaszemek pirított formában kerülnek a felszolgált hamburgerek zsömléjébe.  
 
A Dob utcában található FIRST Craft Beer & BBQ névre keresztelt vendéglátóegységben minden a sörről szól. 19 sör van folyamatosan csapon, ebből 8-10 a tulajdonosok újpesti saját sörüzeméből érkezik, amelyet a júliusi megnyitón mi is bejártunk.
 
A hamburger mellett további ételekben is megjelenik a sör: a nachos mártogatóshoz kínált boracha szószban is van sör, a desszertekben pedig meggy- illetve áfonyasör is megtalálható. Tervben van a jövőben a sörgyártás során keletkező malátatörköly felhasználása is.
 

Ezek ma Magyarország legjobb sajtjai

Október 30. 13:09
Fotó: Juhász Tibor
 
A baracskai Csíz sajtműhely félkemény sajtja nyerte a második Magyar Sajtok Versenyét. Az október 28-án a budapesti Hilton szállóban megrendezett I. SZEGA Nemezetek Sajtfesztiválján lezajlott verseny győztese egyben indulási jogot szerzett a 2019-es Mondial du Fromage-ra, a világ egyik legrangosabb nemzetközi sajtversenyére. „Még most sem hisszük el, hogy elsők lettünk a versenyen, hiszen egy kis és fiatal sajtműhelyt üzemeltetünk” – nyilatkozta a Kun Anita, a Csíz Sajtműhely vezetője.

A hétvégi eseményen a mintegy 40 országot és 6000 tagot számláló Sajtmesterek Nemzetközi Céhe megalapította a Magyar Páholyt, a versenyre nevezett pedig francia sajtlovagokból álló zsűri bírálta. „Nagy örömünkre a gasztrokultúra egyre nagyobb teret nyer, a sajtok azonban a gasztroforradalomban ezidáig nem kaptak elég hangsúlyos szerepet. Ezen szeretnénk változtatni. Megmutatjuk a közönségnek a legfinomabb külföldi sajtokat, hogy alakuljon, finomodjon az ízlésük, ezzel párhuzamosan pedig erősítjük és kiemeljük a magyar termékeket. Ezért rendezzük meg évek óta a Nemzetek Sajtversenyét, idén pedig első alkalommal a Nemzetek Sajtfesztiválját.” – mondta Gábossy Ádám, az I. Nemezetek Sajtfesztiválját szervező SZEGA Camembert Kft. ügyvezetője, a Sajtmesterek Nemzetközi Céhe Magyar Páholyának vezetője.

A sajtfesztiválon az érdeklődők a változatos kóstoló mellett előadást hallhattak Jámbor László séftől a sajtok gasztronómiában betöltött szerepéről, majd Waller Zoltán sommelier osztott meg érdekességeket a sajtok és borok kapcsolatáról. A világ legerősebb embere, Fekete László, valamint fia, a szintén erőemelő világbajnok Fekete Miklós sajtemelő versenyt tartott, majd pedig világrekordot állított fel.
 
Magyar Sajtok Versenye 2017
 
Csíz sajtműhely - Baracskai félkemény sajt
A 4 hónapos érlelésű, 10kg-os aranysárga guriga egy kis sajtmanufaktúrában készül Baracskán, a Velencei-tótól néhány kilométerre. A Váli-völgyben legelő magyartarka tehenek zsíros tejéből előállított 4 hónapos érlelésű félkemény sajt. Az eredeti gouda formában elkészített precíz sajtkorong színében a napfény, ízében a gazdag legelők aromáját adja vissza. A kóstolás során a hajlékony, rugalmas sajttészta lágyan olvad, íze kellemesen édeskés, néha karamellára emlékeztető.
 
Tekeresvölgyi manufaktúra - Matuzsálem-14
Saját, szabadtartású Magyar tarka tehén állományunk teljes teljéből készített, hosszúérlelésű, félkemény sajt. Matuzsálem típusú sajtjainkat legalább 12 hónapig érleljük pincében, gondosan kialakított körülmények között. Az érlelési idő során kialakuló természetes nemespenész réteg fedi a sajt kérgét. Svájci tanulmányi útjaink során elsajátított recepteket, technológiákat ötvözve saját tapasztalatinkkal alkottuk meg családi manufaktúránk zászlós érlelt sajtját.
 
Bükki Sajtmanufaktúra - Faszenes Tehénsajt
Lágy sajtkülönlegesség melyet zsíros magyar tarka tejből készítünk, jellemzője e sajtnak a nemes penészes kéreg, mely egyedi ízvilágot képvisel. Elsősorban sajttálakhoz ajánljuk, friss ropogós kenyérrel, és kései szüretelésű borokkal alkot igazi ízharmóniát, amire egy cseppnyi mézet is tehetünk.
 
Közönségdíj: Tekeresvölgyi manufaktúra - Matuzsálem-14      
 

Újabb nemzetközi sikert ért el a Koch Borászat

Október 30. 12:30
Újabb nemzetközi sikert ért el a Koch Borászat
 
Idén 13.  alkalommal rendezték meg az olaszországi Bergamo-ban a Cabernet és Merlot borok világversenyét az Emozioni Dal Mondo-t október 20-21. között. A versenyre összesen 256 bor érkezett 23 országból (a nevezett országok között volt Argentína, Ausztrália, Ausztria, Kanada, Kína, Horvátország, Csehország, Németország, Görögország, Izrael, Olaszország, Málta, Moldávia, Dél-Afrika és Magyarország is). A versenyre 76 nemzetközi borbíráló érkezett 29 országból, akik a 100 pontos OIV minta szerint értékelték a nevezett borokat. Összességében az olasz borok 33 érmet nyertek és ezzel a legeredményesebb országként zárták a megmérettetést. Kína 11, Szerbia 8, Horvátország 7, Izrael 5, Argentína, Ausztrália, Magyarország és Románia 2 érmet nyert, míg Dél-Afrika, Kanada, Málta, Görögország és Szlovákia egy-egy aranyéremmel térhetett haza.

Koch Csaba villányi birtokának, a VinArt pincészet 2013-as Cabernet Sauvignon Classicus bora aranyérmet szerezett. A bornak nem ez az első sikere, a 49. Villányi Borversenyen, valamint a XX. Nemzetközi Vince-napi Borversenyen is aranyéremben részesült.
 
Az idén 25. jubileumát ünneplő Koch Csaba elmondta:

„Nagyon büszkék vagyunk erre a díjra, hiszen már múlt évben aranyérmekkel tért haza két borunk Bergamo-ból, akkor a 2012-es Prémium Cabernet Sauvignonunkat és a 2012-es Csanád Cuvée-t ismerték el. Fontosnak tartom a boraink világversenyeken való megmérettetését is, mert így objektív képet kapunk arról, hogy nemzetközi szinten milyen a borászatunk teljesítménye.”

Jelentős változás a magyar szőlész-borász képzésben

Október 27. 16:49
Hosszú évek várakozása után megszületett a jóváhagyás, a Szent István Egyetem elindíthatja a mester fokozatú (MSc) szőlész-borász képzést. Ezt az idén első alkalommal megrendezett Országos Szőlész – Borász Konferencia megnyitóján jelentették be az egyetem Budai Campusán.
 
A 2017. október 26-án lezajlott, a szakemberek szerint hiánypótló konferencia a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Junibor – Fiatal Borászok Egyesülete szervezésében jött létre. A mintegy 250 résztvevő között szőlészek, borászok, oktatók, tanárok, marketinggel, turzimussal foglalkozó szakemberek és egyetemi, főiskolai hallgatók is voltak. A konferencia célja volt azon szakmai minimumok, nyelvezet, értékrend végiggondolása, amiket mindenki kiindulópontnak tekint.
 
A nap folyamán a szőlészeti és borászati szekcióülések keretében az egyetem négy termében összesen tizenkét előadás zajlott, melyek a szakma legkülönbözőbb témáit érintették. A konferencia egy közös falatozással zárult, ahol a résztvevők megkóstolhatták egymás régiójának jellemző ételeit, és megvitathatták a nap tapasztalatait.

Van egy hely, ahol a fekete macska biztosan nem hoz szerencsétlenséget

Október 27. 12:56
Október 27-e a Fekete Macskák Világnapja. A fekete macska a hiedelem szerint szerencsétlenséget hoz, a borászok azonban nem valószínűleg nem babonás emberek. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a fekete macska több borászatnál is kedvelt motívuma a boroscímkéknek, sőt, van olyan borászat, ami a nevét is innen vette. 
 
A Fekete Macskák Világnapja egyébként 2015 óta létezik. A kezdeményezés több egy médiahekknél, nagy-britanniai állatvédő szervezetek hívták életre, ugyanis azt vették észre, hogy arányaiban sokkal több a menhelyeken a fekete macska. Egyik lehetséges magyarázat szerintük, hogy nem eléggé fotogének, ám azzal is összefüggésben lehet, hogy sok országban a hiedelem szerint szerencsétlenséget hoznak. Az USA-ban szintén van fekete macska-nap augusztus 17-én. 2014-ben Torontóban a Black Friday-en pedig a menhelyek elengedték a 75 dolláros regisztrációs díjat, ha valaki fekete macskát fogadott örökbe. A kezdeményezés azóta az USA-ba is átterjedt.