Magyarország lakosságának halfogyasztása messze elmarad az európai tagországok átlagától. Nyáron persze igyekszünk feljebb tornászni ezt a számot, ami köszönhető a kánikulának és a balatoni nyaralásoknak.

 

A Hvg.hu összegyűjtött öt okot, hogy miért érdemes halat enni. Az érveket Varga Anita, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Főigazgatóságának, és a Kapj rá! kampánynak a dietetikusa sorakoztatta fel.

 

 

Hazánkban a halálozások mintegy 50%-a szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be. A halak telítetlen zsírsavtartalma – különösen az omega-3 – ugyanakkor segíti szívünk megfelelő működését, a vér normál koleszterinszintjének fenntartását, ezért jelentős szerepe van a fent említett betegségek megelőzésében és diétás kezelésében is. A hazai tenyésztésű halak közül a fehér és a pettyes busa bővelkedik leginkább ezekben a zsírsavakban.

 

A halhús magas víztartalmának, valamint az izomrostok közötti laza és finom szerkezetű kötőszövetének köszönhetően könnyen emészthető, és elkészítési ideje is sokkal rövidebb, mint az egyéb húsoké.

 

 

A halak kedvező zsírsavösszetétele hozzájárul az emberi agy magzati és csecsemőkori optimális fejlődéséhez, de a későbbi működéséhez is egyaránt.

 

 

A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele a terhesség és a szoptatás ideje alatt is nagyon fontos: megfelelő mennyisége magzati korban a méhlepényen keresztül, míg csecsemőkorban az anyatejen keresztül jut el a gyermekhez. A mamáknak azonban mindenképpen kerülni kell a nyers, a nem megfelelően hőkezelt, illetve a nagy testű tengeri halak fogyasztását.

 

 

Az alacsony zsírtartalmú halaink közé tartozik a pisztráng, ami amellett, hogy nagyon ízletes, magas fehérjetartalommal is bír. Sütve, grillezve, töltve egyaránt elkészíthető, de tökéletes alapja, illetve kiegészítője lehet szendvicskrémeknek, salátáknak egyaránt.

 

Még 2 hét áll rendelkezésre a fiatal magyar szakácsoknak, hogy pályázzanak a magyar Bocuse d’Or döntőn való részvételre! Nyilvánossá vált a Magyar Bocuse d’Or Akadémia pályázatát elbíráló szakemberek névsora. Bíró Lajos, Csapody Balázs, Hamvas Zoltán, Sárközi Ákos, Segal Viktor, Vomberg Frigyes valamint Wolf András döntenek arról, hogy a receptpályázat alapján kik azok a szakácsok, akik részt vesznek majd a versenyen.

 

Hamvas Zoltán a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke elmondta, hogy számít a szakma előtt ismert, akár már más versenyeken bizonyított szakácsok jelentkezésére, de titkon reménykedik új, ismeretlen tehetségek felbukkanásában is. „Ez egy csodálatos, izgalmas, világ, aki egyszer megtapasztalta a Bocuse d’Or versenyek hangulatát, nehezen tud tőle szabadulni. De ami még fontosabb; óriási szakmai lökést ad. Valamennyi döntőbe jutott szakácsnak kiemelkedő színvonalú tréninget biztosítunk, aki pedig megnyeri jövő februárban a magyar döntőt, az hamarosan Európa legjobbjaival főz együtt, rendkívül komoly felkészítést kap, a zsűriben a világ legkiválóbb séfei kóstolják, és értékelik a munkáját. Aki elég ambíciózus, és képes keményen dolgozni, annak itt a lehetőség a kitörésre!”

 

A megmérettetésre vágyó szakácsok pályázatát 2015. augusztus 15-ig várja a Magyar Bocuse d’Or Akadémia. A pályázathoz egy receptleírást kell küldeni “Mangalica a piac kínálatával” – témában. A receptpályázat formáját, hosszát és tartalmát meghatározó mintarecept, valamint minden további információ elérhető az Akadémia weboldalán (www.bocusedorhungary.hu).

Jelentősen csökkent a világ legnagyobb sörgyártója, a belga székhelyű Anheuser-Busch InBev idei második negyedévi adózott eredménye éves szinten, miután visszaestek az eladásai az Egyesült Államokban és Európában.

 

Az egyebek mellett a Corona, a Stella Artois és az amerikai Budweiser márkákat forgalmazó óriásvállalat adózott eredménye 1,9 milliárd dollárra zuhant a június végével záródott három hónapban az egy évvel korábbi 2,8 milliárd dollárról.

 

A cég árbevétele 12,2 milliárd dollárról 11,1 milliárd dollárra esett, amit részben azzal indokolt, hogy több fontos piacán gyenge volt a gazdaság teljesítménye, és kedvezőtlenül alakult az időjárás, például az Egyesült Államokban és Kínában.

 

Az InBev eladásai 7,9 százalékkal estek vissza éves szinten Brazíliában a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt, illetve annak a hatására, hogy egy éve jelentősen növelte a forgalmat a futball világbajnokság.

Ötezer fehérbe öltözött ember vacsorázott együtt New Yorkban egy "spontán" pikniken, amelynek pontos helyszínét csak az utolsó pillanatban árulták el a kalandvágyó ínyenceknek.

 

A keddi Diner en blanc, azaz Vacsora fehérben résztvevői 24 kijelölt helyszínen várták a piknik pontos koordinátáinak felfedését. A fehérbe öltözött vendégek végül Manhattan Tribeca városrészének egyik mólójánál költötték el a vacsorájukat és táncra is perdültek a szabad ég alatt.

 

A résztvevők saját asztalokkal, székekkel, étkészlettel, gyertyákkal és persze enni-innivalóval érkeztek a helyszínre, amelyet a piknik végeztével gondosan fel is takarítottak maguk után. Az eseményre előzetesen kellett regisztrálni 30 dollárért. A vendégek a helyszínen is vásárolhattak ennivalót.

 

A különleges villámcsődület ötlete egy párizsi férfi és barátai fejéből pattant ki 1988-ban. Álmuk, hogy városuk legszebb helyein a szabad ég alatt rendezzenek stílusos vacsorákat, világszerte nagy sikert aratott, ma már öt kontinens hatvan országában tartanak hasonló tömegrendezvényeket. 

 

Idén több mint 125 ezren jelentkeztek a New York-i piknikre.

Balatoni fagyizókat tesztelt és ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hatóság húsz népszerű Balaton-parti fagylaltozót és termékeit tette a mikroszkóp alá - írja az Origo.hu.

 

Az elmaradhatatlan kedveltségi vizsgálat során a Nébih lelkes, ám szakmai szempontból laikus munkatársai a sokak által kedvelt csoki-, vanília- és eperfagyikat kóstolták. Vizsgálták a gombócok ízét, állagát, küllemét és színét, majd 0-5 pontig értékelték a cukrász teljesítményét.

 

A tesztelők – az összesített eredmények alapján – a legfinomabb eper- és csokifagyit Szigligeten a Várkávézóban, míg a legjobb vaníliát a Balatonmáriafürdőn székelő Florida Fagyizóban kóstolták.

 

Ausztráliába költözik a télen tíz hétre a világ egyik legjobb éttermeként számon tartott koppenhágai Noma - írja a The Australian internetes kiadása, amelyet a Turizmus Online szemléz.

 

Az étterem ideiglenesen be fog zárni Dániában azért, hogy januárban, az ausztrál nyár főszezonjában a Sydney kikötője mellett fekvő Barangaroo negyedben nyisson ki, ahol heti öt napon fogadja ebédre és vacsorára a gasztronómia szerelmeseit.

 

Noma eddig négyszer nyerte el a világ legjobb éttermének járó címet, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is a mérvadó Restaurant Magazine ötvenes listájának élén végzett. Jelenlegi étlapján olyan fogások találhatóak, mint az akvavit skandináv szeszesitalban pácolt éretlen eper és fehérrépa vagy az ördöghalmáj.

Egyszerre édes, sós, csípős és savanyú ... izgalmas, érdekes, ám van akinek visszataszító ételpárosításokat mutattak be, és kóstoltak meg a „hős” tesztelők a Buzzfeed vidoójában.

 

A filmben a következő kombinációk szerepelnel: mogyoróvaj ecetes uborkával, sós halkréker tejbe áztatva, nutellás pizza (a pizza feltétével együüt) és banán majonézzel „fűszerezve”. Figyelem, csak erős idegzetűeknek!

 

Évtizedekig tartó romló tendencia után javulni kezdtek a táplálkozási szokások az Egyesült Államokban, megállt a túlsúlyosak részarányának növekedése mind a felnőttek, mind az iskoláskorúak körében, sőt, a ráta a legkisebb gyerekek között még csökkent is - írta vasárnapi számában a The New York Times.

 

Egy átlagos amerikai felnőtt napi kalória-bevitele, amely 2003 körül tetőzött, most először csökken huzamosabb ideje azóta, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt a szövetségi statisztikát kezdtek vezetni a problémakörről. A tendencia, ha különböző mértékben is, de minden társadalmi csoportban kimutatható. Egy átlagos amerikai gyerek napi kalóriafogyasztása legkevesebb 9 százalékkal csökkent.

 

A legjelentősebb változást a nem csökkentett energiatartalmú italok fogyasztásában regisztrálták: ez a '90-es évek vége óta egynegyedével csökkent. Amíg az emberek 1998-ban éves szinten átlagosan 40 gallon (több mint másfél hektoliter) cukros üdítőt vásároltak, addig ez az adat 2014-re 30 gallonra (113,5 literre) esett vissza. Ez nagyjából megfelel a '80-as évek szintjének, amikor az elhízási folyamat még nem szabadult el.

 

Az amerikaiak étkezési szokásai a hetvenes évek közepén kezdtek gyors ütemben változni, ami maga után vonta a kalóriafogyasztás csaknem egyenletes növekedését és az emberek egészségi állapotának ezzel együtt járó romlását. Ez a tendencia a jelek szerint végre megváltozhat.

 

A lap szerint a fordulat azt jelzi, hogy az amerikaiakban egyre jobban tudatosul, hogy ártanak az egészségüknek azzal, ha túl sokat esznek-isznak. A tudatosság a '90-es évek végén kezdett megerősödni, a tudományos kutatások gyors fejlődésének és az elmúlt évek közegészségügyi kampányainak hatására. 

 

Különösen egy, a szövetségi járványügyi hatóság (CDC) által elkészíttetett és The Journal of the American Medical Association folyóiratban 1999-ben megjelent tanulmány volt kijózanító hatással. Ez kimutatta, hogy a '80-as és a '90-es években a túlsúlyosak aránya mind az 50 államban megnőtt. Egy évvel később hasonló felmérés jelent meg a cukorbetegek számának növekedéséről.

 

Ennek nyomán David Satcher, az Egyesült Államok akkori fő tisztiorvosa 2001-ben felhívást adott ki a túlsúlyosság és az elhízás elleni harcra, hasonlóan ahhoz, ahogyan a hivatali elődje 1984-ben a dohányzás elleni küzdelemre szólított fel. Satcher rámutatott, hogy a túlsúlyosság több krónikus betegség kialakulásának rizikófaktora, és hangsúlyozta, hogy a megelőzés érdekében prioritásként kell kezelni a gyerekek testsúlyát.

 

A Gallup szerint 2003-ra az amerikaiak 60 százaléka akart lefogyni, szemben az 1990-es 52, és az '50-es évekből származó 35 százalékos adattal. Az Obama-kormány fokozta a nyomást: az egészségügyi reform bevetése után az étteremláncoktól megkövetelték, hogy közöljék, fogásaik hány kalóriát tartalmaznak. A szövetségi kormány hatást gyakorolt annak érdekében, hogy az iskolai ebédek egészségesebbek legyenek, igaz, ezen a téren súrlódások is keletkeztek.

 

A változást sugalló, mostani bátorító adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy vége lenne már az elhízási járványnak: az amerikai felnőttek több mint egyharmada most is túlsúlyosnak számít, ezért fokozottan kitett a cukorbetegség, az érrendszeri betegsége és a rák kockázatának. Az amerikai lakosság még mindig túl kevés zöldséget, gyümölcsöt és túl sok gyorsételt fogyaszt, még ha az utóbbi téren némi csökkenés is észlelhető. 

 

A pozitív változások azonban a legkövérebb amerikaiakat a jelek szerint nem érintették: a túlsúlyosak testsúlya és derékbősége az elmúlt években tovább gyarapodott. Kevin Hall, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) kutatója egy tanulmányában azt írta: ahhoz, hogy az amerikaiak 2020-ra az 1978-as súlyukra fogyjanak vissza, napi 220 kalóriával kellene visszafogniuk a fogyasztásukat. A lap szerint azonban az utóbbi időben észlelt csökkenés ennek csak a töredéke.