Az irodalom és gasztronómia kapcsolatát vizsgálja a Petőfi Irodalom Múzeum (PIM) által szervezett nyolcadik Budapest Transzfer Nemzetközi Irodalmi és Társművészeti Fesztivál, amelyet október 15. és 18. között tartanak a fővárosban.

 

A minden évben egy aktuális témát, művészeti ágat vagy tudományterületet körüljáró rendezvénysorozatra idén a gasztronómia iránt szenvedélyesen érdeklődő, a gasztronómiát írásaikba témaként választó vagy tudósként a témával foglalkozó magyar és külföldi szerzőket hívnak meg. 

 

Október 15-én a fesztivál megnyitóját követően beszélgetést lehet meghallgatni a gasztroirodalomról, valamint a látogatók egy rendhagyó árverésen licitálhatnak magyar írók kézzel írt receptjeire Karafiáth Orsolya vezetésével. A fesztivál keretében minden nap levetítenek egy-egy filmet is, csütörtökön a Gulyáságyú dokumentumfilm lesz műsoron, de lehetőség lesz részt venni a Könyvbárba szervezett nyitóvacsorán is.

 

Pénteken többek között a gasztroszemiotikáról és gasztrofilozófiáról fog beszélgetni Benyovszky Krisztián kritikus és Forgács Attila gasztropszichológus Bedecs Lászlóval, majd elkészül az Aegon-díjas Péterfy Gergely marhapörköltje is. Ezt követően az irodalmi szakácskönyvekről, valamint a közép-európai konyháról szóló, kóstolóval egybekötött beszélgetéseket lehet meghallgatni. A Toldi moziban levetítik a francia Gemma Bovery című filmet, majd egy Péterfy Gergely által vezetett budai kocsmatúra is indul az este folyamán.

 

Október 17-én, szombaton kétórás séta keretében lehet megismerkedni Budapest legendás írói törzshelyeivel és kocsmáival, a Mesemúzeumban pedig a Kompánia Színházi Társulat Lackfi János megzenésített "etető-verseit" adja elő kisgyermekek számára. A Hadik Kávéházban a kávéházak történetéről, kultúrájáról hallgatható meg egy beszélgetés, majd egyéb programok mellett a vasfüggöny mögötti cseh italkultúráról is többet tudhatnak meg az érdeklődők Chech-in bárban, végül a napot Csákányi Eszter felolvasószínháza zárja a PIM-ben.

 

A fesztivál zárónapján városi kincskeresőjáték, a Mesemúzeumban pedig a Cellux Csoport irodalmi gyerekkonyha foglalkozása várja az érdeklődőket. A Hadik Kávéházban Dragomán György és Szabó T. Anna beszélgetős ebédjén lehet részt venni, míg a Klauzál téren Grecsó Krisztián, Háy János és Kollár-Klemencz László olvasnak fel a Heti betevő ételosztásán sorban állóknak. 

 

A Toldi moziban megtekinthető lesz a Világevők című film, amellyel kapcsolatban egy beszélgetést is meg lehet hallgatni magyar és külföldi gasztroszakértőkkel. Az idei Budapest Transzfert a Kisüzembe szervezett filmkoncert zárja vasárnap este 21 órától.

Szeptember elején záratta be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Hai Nam Pho Bistrót, a helyszínen talált szabálytalanságok miatt - írja az Index.

 

Elég szomorú történet a Hai Nam Pho Bistróé, amely a város egyik legnépszerűbb vietnámi étterme volt, ám szeptemberben be kellett zárniuk. A hely azóta sem nyitott ki. A Nébih most arról tájékoztatta az Indexet, hogy az étteremben nem nyomon követhető, jelöletlen alapanyagokat használtak, teljesen hiányoztak az egészségügyi vizsgálatok, megszegték a személyes higiéniás szabályokat és egyáltalán nem volt bevezetve a HACCP-rendszer. 

 

A hivatal szerint az étteremhez köthető megbetegedések miatt a betegek környezetében a Népegészségügyi Főosztály munkatársai eddig összesen 200 embert oltottak be, köztük egy általános iskolai osztályban 19 diákot és egy óvodában 34 gyereket.

 

Egy turisztikai fejlesztés során, az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében felújították az 1750-ben épült, tarcali Terézia-kápolnát.

 

A hat turisztikai attrakciót felölelő, 2015 nyarán és őszén zajló beruházás legfontosabb elemének a műemléki védettség alatt álló Terézia-kápolna tekinthető, amelyet 1749-50-ben gróf Grassalkovich Antal építtetett Drese Gottfried mesterrel hálából adományaiért uralkodójának, Mária Teréziának. A kápolnát Szent Teréz tiszteletére szentelték fel, ugyanis a hagyományos tarcali szüretkezdő napon, október 15-én, Teréz napján tartanak búcsújárást a katolikus hívők - tájékoztatott a beruházást elvégző Gróf Degenfeld Szőlőbirtok.

 

Mint közleményükben emlékeztetnek, a második világháború után a kápolnát hamar kifosztották. Utoljára az 1980-as évek végén újították fel kívülről, így az új évezred elejére romos állapotba került. A rekonstrukcióval új fejezet nyílt az épület történetében, az ősszel befejeződő munkákat követően ugyanis értékes célpontjává válhat a helyi borturizmusnak. A Terézia-kápolna a szőlőbirtok kiemelt termőterületére, a Terézia-dűlőre biztosít rálátást, amely többek között a pincészet dűlőszelektált hárslevelű borának alapanyagát adja.

 

A 265 éves kápolnát kiépített tanösvény és kőzetbemutató támfal köti össze a borászatnak és a négycsillagos kastélyszállónak otthont nyújtó birtokközponttal, a birtokon pincemúzeum és bortrezor létesült, az aktív kikapcsolódás kedvelői számára pedig pétanque pályát és erdei tornaparkot alakítottak ki az Észak-Magyarországi Operatív Program 102 millió forintos támogatásával.

A tavalyi ötödét sem éri el a 2015-ben országosan előállított pálinka mennyisége. A forgalom visszaesése még nem viseli meg a hazai szeszfőzdéket, erre abból következtet a Magyar Idők, hogy október elején az előző évhez képest két tucattal több főző működött. 

 

A drasztikus visszaesés leginkább arra vezethető vissza, hogy az év elején - uniós nyomásra - megszűnt a bérfőzés adómentessége - írta a Magyar Idők október 15-én.

 

Míg 2014-ben csupán a főzdés hétszáz forint körüli munkadíját kellett lerónia az ügyfeleknek, az idén ehhez - szeszadó címén - nagyjából nyolcszáz forintos újabb kiadás társul, így egy liter pálinka kifőzése nagyjából 1500 forintba kerülhet - mondta a lapnak egy beregi főzdetulajdonos, hozzátéve: emiatt alaposan megfontolják a helyiek, vigyenek-e cefrét a főzdébe.

 

Folyamatosan emelkedik ugyanakkor a bejelentett házi készülékek száma is: az adóhivatal - önkormányzati adatokat tartalmazó - kimutatása szerint október elején több mint 11 ezer főzőberendezést tartottak nyilván az országban. Az év eleje óta be kell jelenteni, ha valaki pálinkafőzőt vásárol, és a berendezés használójának évi ezer forintot kell befizetnie - emlékeztet a lap.

A nyári hőhullámok ellenére jó évet könyvelhetnek el az idén a borászok, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint kifejezetten emlékezetes évjárat lesz a 2015-ös - írta a Világgazdaság csütörtökön.

 

Tornai Tamás a lapnak elmondta: a hőség ugyan néhol megbarnította a bogyókat, de ez számottevő kárt nem okozott a szőlőültetvényekben. Az idei évjárat várhatóan jónak számít majd, a leszüretelt szőlő mennyisége is több lesz a vártnál, a szokásosnál mintegy 10 százalékkal magasabb a termésátlag. A tavalyi, viszonylag kevés szőlőt produkáló évvel összehasonlítva még nagyobb az idei ugrás, hiszen körülbelül egyötöddel több szőlőből készülhet bor, mint 2014-ben.

 

A HNT elnöke úgy véli, bár az elmúlt években a minőségi bor kínálata nagyobb ütemben nőtt, mint a kereslet, jó üzletpolitikával el lehet adni a mostani bőséges termésből készült bort is. Kiemelte: a borexport értéke az idén mintegy 20 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, ráadásul úgy, hogy közben az export átlagárak szintje is emelkedett. 

 

Megjegyezte, hogy a belföldi kereslet is átalakulóban van. Nőtt az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű, minőségi borok fogyasztása, míg a földrajzi jelölés nélküli borok forgalma csökkent, és az importé is visszaesett.

Továbbra is úgy tűnik, hogy rekordévre számíthat Budapest turizmusa – ezt mutatják az agusztusi és az év első nyolc havi KSH adatok.

 

Idén augusztusban Budapesten 7,6 százalékkal több belföldi vendég 1,4 százalékkal több éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, míg a külföldi vendégek száma 12,1 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig ezzel az aránnyal megegyezően, 12,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest - írja közleményében a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ.

 

A kereskedelmi szálláshelyek teljes vendégforgalma augusztusban 11,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a fővárosban. Az év első nyolc hónapjában 9,6 százalékos volt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák növekedése a múlt év azonos időszakához képest, a belföldi vendégek forgalma 2,8, a külföldieké 10,5 százalékkal emelkedett.

 

Augusztusban 389 ezer külföldi vendég közel 985 ezer vendégéjszakát töltött budapesti kereskedelmi szálláshelyeken. Az Egyesült Királyságból érkezők 25, az Egyesült Államokból beutazók forgalma 17,4 százalékkal emelkedett, az orosz vendégek által eltöltött éjszakák száma viszont 6,9 százalékkal csökkent az előző év augusztusához képest. Kiemelkedő emelkedést mutat viszont Budapest tekintetében közel a teljes skandináv és balti régió országaiból érkezők száma.

7-10 százalékos áremelésre lehet számítani az idei termésű boroknál. Erre azért lesz szükség, ugyanis a borászatoknak a tavalyinál jóval többet kell fizetniük a szőlőért.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyeztetéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy a borkereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokat tájékoztassa a kialakult helyzetről. Az áremeléseket a borászatoknak az idei új borok megjelenése után, illetve a következő évre szóló értékesítési tárgyalásokon kellene érvényesíteniük - írja az Agrárszektor.hu.

 

A borászati cégek az idén 80-150 forintos kilónkénti árakon vásárolják fel a szőlőt annak ellenére is, hogy a 3 millió hektoliteres várható termés közel 20 százalékkal meghaladja a tavalyit. 

 

Tornai Tamás, a HNT elnöke szerint a szőlőárak idei növekedéséhez hozzájárult, hogy vissza lehetett szorítani az árletörő hatású, gyenge minőségű importborokat. Több borvidéken azonban az is stabilizálja az árakat, hogy egyre szorosabb integráció épül ki a szőlőtermelők és a bortermelők között. A HNT a szőlő- és bortermelői integrációt – ágazati szintű megállapodással – tovább kívánja fokozni a közeljövőben – tette hozzá a szervezet elnöke.

Eger és Szekszárd között állandó a „küzdelem”, hogy melyik borvidék használhatja jogosan a bikavér nevet. Bár szerencsére ez már inkább csak a borkedvelők körében vita, mert a két borvidék termelői elfogadják a névhasználat feltételeit. A rendelkezésre álló történelmi források azt mutatják, hogy a kifejezés először Szekszárdon bukkant fel. De a bikavér kifejezés általános megnevezése volt a mély színű boroknak.

 

Vesztergombi Csaba, szekszárdi borász a bikavér hovatartozásának kérdésére így válaszolt: Nincs itt semmi féle vita… a Bikavér az szekszárdi! A viccet félretéve, az első írásos emlék 1846-ból Garay János tollából való, a „Szegzárdi bordal” című versében tesz említést a Bikavérről. Bár volt már olyan vásárlónk, aki „szekszárdi egri bikavért” keresett.