Az őrölt fűszerpaprika az egyik fő hungarikumunk, azonban nem minden termék minősége a legjobb, sőt! Azt hisszük, jó – holott valójában nem az az áruházakban kapható fő hungarikum, az őrölt fűszerpaprika nagy része – erre figyelmeztetnek a Magyar Gasztronómiai Egyesület idei nagy paprikatesztjének eredményei a Hirado.hu forrásai szerint.

 

Aki akar, talál magának jó őrölt fűszerpaprikát, kérdés, hogy hol, mert a kiskereskedelemben kapható termékek többsége csapnivaló – erről beszélt a hirado.hu-nak Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója.

 

 

A társaság idei paprikatesztjének mezőnye valamivel erősebb volt, mint a három évvel ezelőtti, de látványos javulást nem észleltek. Az egyesület közlése szerint annyi pozitívum elmondható, hogy a minták között kevesebb volt a fogyasztásra alkalmatlan, hibás tétel. Most is sok olyan akadt azonban, amely díszcsomagolásban, nemzetiszín szalaggal, tanúsítványnak látszó plecsnikkel feszített az üzletek polcain, miközben gyalázatosan gyenge minőségű, rossz ízű volt.

 

 

Molnár B. Tamás szerint a rossz minőség oka, hogy az ágazatot továbbra is a minőségre igénytelen nagyüzemi termelés jellemzi, nem megfelelően szárított és feldolgozott, gyenge minőségű alapanyagból.  Az is általános, hogy a hazait keverik a Dél-Amerikából, Kínából vagy több más országból behozott, ámde (vagy szintén) gyenge minőségű fűszerpaprikával. A szakértő hangsúlyozta, a borhoz vagy éppen a pálinkához hasonlóan jó fűszert is csak érett, hibátlan termésből lehet előállítani.

 

 

A szakértő szerint vannak termelők, akik a legjobbat hozzák ki a magyar paprikából, de ők viszonylag kis mennyiségeket készítenek, és jellemzően  ismerősök ajánlásával lehet eljutni hozzájuk. Ha valakinek nincs ilyen személyes paprikaszállítója, akkor az itt-ott megtalálható kistermelői boltokat érdemes keresnie, ahol jó eséllyel szintén talál jó fűszert – hívta fel a figyelmet.

 

A két Michelin-csillagos, koppenhágai Noma étterem sommelierje beválasztotta a Strekov 1075 pincészet Porta fantázianevű borát. A dániai vendéglátóhely borlapja közel 40 oldalas, ahol francia, olasz, spanyol, szlovén, osztrák és német borok is helyet kaptak. A szortiment széles, igazi egyediségeket találunk a borlapon.

 

A Strekov 1075 Porta tétele négy évjárat házasítása, alapja olaszrizling és zöldveltelini, héjon erjesztve, flóra alatt érlelve készült, és természetesen szűretlen.

 

„A Porta egy szabadelvű bor, csak akkor készítem, ha ihletem van rá – eddig összesen kétszer” – nyilatkozta Sütő Zsolt a Vinoport.hu-nak. Sajnos a bor első verziója már nem kapható, és szerinte Szlovákiában nem készült más hasonlóan merész tétel. „Bátornak kell lenni, szerintem egy ilyen kicsi országnak nem szabad beállnia a sorba, de más szlovák borászok félnek elengedni magukat, illetve a fantáziájukat.”

 

 

Már találkozhattak Bencze István nevével, aki 2011 óta a Szent György-hegy mellett tette le a voksát. A rohamtempóban fejlődő borászathoz a Borrajongó látogatott el.

 

„Bencze István 2011 novemberében érkezett meg a Szent György-hegyre, egy házzal és egy 0.3 hektáros olaszrizling ültetvénnyel indított. A „progmatos” szoftverfejlesztői lét és a szőlőhegyi remeteélet közötti kontraszt hamar a napnál is világosabb lett: „Napi 12 órát ültem számítógép előtt, nagy projekteken dolgoztunk. Rájöttem, ez nem normális. Valami természet közelit akartam csinálni.” – meséli István a cikk szezőjének.

 

„István alapból organikus és komolyan a biodinamika felé kacsintgat, már most preparátumok sorát használja (szilika, tehénszarvban érlelt trágya, csalántea) és a holdnaptár szerint igyekszik végezni a munkafázisokat.”

 

„A Szeremley Hubától vásárolt területeken folytatja a kék és piros bakator termelését, belőlük rendhagyó módon palackos erjesztésű pezsgőt készít. A bakatorok későn érnek, magas savval és 16-17 magyar mustfokkal. A bogyók nagyok, a héj vékony, az isten is pezsgőkészítésre teremtette. Ezen felül István kékfrankost és régi magyar fajtákat hozott Szentesi Józseftől, ráadásnak meg furmintot, hárslevelűt és chenin blanc-t telepített.”

 

Ez pedig nem az ősznek lesz köszönhető, hanem egy brit találmánynak. A szakemberek felfedeztek egy fehérjét, amely összeköti a fagylalt összetevőit, és megakadályozza a fagyos édesség gyors olvadását. Várhatóan három-öt éven belül kerülhet forgalomba a nem olvadó fagylalt.

 

A kevésbé olvadó fagylalt alapja egy természetes fehérje, amely benne van egyes élelmiszerekben, és amely a fagylaltban összeköti a benne lévő levegőt, zsírt és vizet, hogy ellenállóbbá tegye az olvadással szemben.

 

A Dundeei és az Edinburghi Egyetem tudósai szerint a fehérje megakadályozza a daraszerű jégkristályok kialakulását, és a prémiumfagylaltokhoz hasonlóan finom, selymes szerkezetű édességet biztosít. A fehérje hozzáadása lehetővé teszi azt is, hogy a fagylaltokban kevesebb telített zsírt használjanak fel és kisebb legyen a kalóriatartalmuk.

 

Az újítás további előnye, hogy a gyártóknak kevésbé kell mélyhűteni terméküket, mivel az új összetevő által hosszabb ideig marad fagyos állapotban a fagylalt.

 

Meglepő módon nem Új-Zélandról, hanem Dél-Afrikából származik az eleganciával teli sauvignon blanc. Az Atraxia 2014-es fajtabora jól szerepelt A Művelt Alkoholista blog kóstolóján.