A Hétszőlő 2011-es Furmint Selection borát kóstolta a Művelt Alkoholista.

 

„Kerekedik és jól fogyasztható. Kevesebb erő, több finesz. Egészen elegáns, már-már légies, egyszersmind feszesen savas. De milyen szép savak ezek! A fát mintha felszippantotta volna, és a korábbi gyufás redukció is szelídült érzésem szerint – a levegőztetés azért ráfér. Aromatikailag, amúgy furmint-módra nem igazán színes (merő rosszindulatból megjegyzem, egy nívós kódexes olasz mellett egyenesen trópusi gyümölcsösnek hat), viszont intenzív; a citrusok mellé lassan az érés briósos jegyei szegődnek, és az utóízt is kezdik kitölteni (ezt eddig hiányoltam). Most sem tetszik kevésbé, mint három éve, gyorsan elfogyott. 10 euró magasságában ez egy nagyon jó bor.” - írják róla.

Világszerte mintegy 1500 étteremben idén is megrendezik a francia gasztronómia népszerűsítésének napját, Magyarországon kilenc vendéglő vesz részt az akcióban.

 

Március 21-én többfogásos francia vacsora felszolgálásával várják vendégeiket az Alain Ducasse francia séf és a francia külügy- és nemzetközi fejlesztési minisztérium által kezdeményezett Gout de/Good France nevű projektben résztvevő éttermek. 

 

A francia gasztronómia és turizmus népszerűsítésére tavaly született kezdeményezést Auguste Escoffier francia séf 1912-ben megvalósított ötlete ihletette, miszerint egy időben ugyanazt a francia vacsorát szolgálják fel az egész világon. Akkor több mint 4 ezer meghívottat láttak vendégül a világ 37 éttermében, Párizstól Bombayig (Mumbai), Londontól Jokohamáig. Az ötlet sikeres volt, ezért elhatározták, hogy minden évben hasonló vacsorát szerveznek. Az a terv azonban az első világháború kitörése miatt meghiúsult. 

 

A tavaly indult Gout de/Good France vacsora keretében nem egy előre meghatározott menüt kell a séfeknek kínálniuk, hanem a francia recepteket kell előtérbe helyezniük, amelyekhez francia borokat és pezsgőket párosíthatnak. 

 

Alain Ducasse vezetésével a legnagyobb francia séfekből (Raymond Blanc, Paul Bocuse, Guy Savoy, Thierry Marx, Joel Robuchon és Stéphanie Le Quellec) álló bizottság 150 országban 1500 éttermet választott ki a jelentkezők közül, amelyek között a háziasabb jellegű vendéglőktől a gasztronómiai különlegességeket kínáló éttermekig szerepelnek vendéglátóhelyek. A menük ára változó, a bevétel öt százalékát az éttermek egy helyi, az egészséget és a környezetet védő civil szervezetnek utalják át. 

 

A vacsorákat a 150 francia nagykövetség közreműködésével rendezik meg minden országban. Franciaországban több mint kétszáz étterem csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek résztvevői 45 százalékban európai séfek, 10 százalékban pedig afrikai vendéglátóhelyek. 

 

A Gout de/Good France hivatalos honlapja szerint Magyarországon kilenc helyen várják március 21-én francia menüvel az érdeklődőket: Budapesten az Araz Restaurant, a Béterv, a Borssó Bistrot, a Café Dumas, a Fricska Gastropub, a Larus Étterem, a LouLou és a ZONA Budapest, valamint Veszprémben a Chianti Étterem. 

 

Az első Gout de/Good France napon tavaly a francia külügyminisztérium a versailles-i kastélyban látta vendégül a Párizsban akkreditált nagyköveteteket és diplomatákat, a vacsorára mintegy 650 vendég volt hivatalos, míg világszerte 100 ezren kóstolták meg a francia gasztronómia finomságait mintegy 1300 étteremben és 150 francia nagykövetségen.

Tavaly 79,5 millió hektoliter sör fogyott Németországban, ez a legalacsonyabb adat az elmúlt huszonöt évben.

 

A Thelocal.de adatait az Index ismertette. Ezek szerint a német újraegyesítés után, 1991-ben még 110,5 millió hektolitert ittak meg, azóta ez a szám folyamatosan csökken. Az egy főre jutó éves fogyasztás a hetvenes évekbeli 150 literről mostanra 107 literre zuhant.

 

Ennek ellenére a német sörfőzdék jól teljesítettek. Ha csak minimális mértékben is, de 95,6 millió hektoliterről 95,7 millióra növelték a külföldi eladásaikat. Az importsörökről nincsenek pontos adatok, de az elmúlt években körülbelül nyolc százalékos volt a piaci részesedésük Németországban.

 

Idén ötszáz éves a világ egyik legrégebbi élelmiszer-biztonsági szabályozása, a tisztasági törvény, amit még IV. Vilmos bajor herceg rendelt el, és 1919 óta egész Németországban kötelező érvényű. Eszerint a sörkészítéshez csak árpamalátát, komlót és vizet szabad használni. A törvényt 1993-ban aktualizálták.

Hosszú távú, de biztosan megtérülő befektetéssel belátható időn belül szarvasgomba-nagyhatalommá válhat Magyarország - nyilatkozta a Szarvasgomba-termesztők Országos Szövetségének elnöke, Ulrich József a Magyar Nemzet hétfői számában.

 

A szövetség elnöke elmondta: az éves hazai termés mintegy 20 tonna, de ez szinte mind gyűjtésből származik. Ha fele-fele arányban számíthatnánk betakarításkor a gyűjtésre és az ültetvényes termesztésre, 15-20 év alatt biztosan elérnénk a 40 tonnát, de a célzott erdészeti telepítés már hat-nyolc éven belül hasznot hozna - mondta.

 

Hozzátette: a jelentős kiadások miatt érdemes volna erre a célra pályázati forráskeretet biztosítani. A szükséges facsemete - amelynek gyökerén már megtelepedett a gomba - 2 ezer forintba kerül, ebből pedig 8-10 ezer darabot kell elültetni hektáronként, azaz ekkora területen 16-20 millió forint az induló költség.

 

A lap megjegyzi: a jelenlegi 20 tonnás átlagos termés 2-300 gyűjtő munkájának az eredménye, de mivel a belső fogyasztás csekély, ennek a mennyiségnek a 95 százalékát exportálják, és külföldön kilónként 400 eurót, azaz 125 ezer forintot fizetnek az első osztályú magyar szarvasgombáért.

Kiemelkedő külgazdasági potenciál rejlik a pálinkában, de a sikernek az érdekek összehangolása és a szakmai összefogás az előfeltétele – emelte ki Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a Pálinka Céh Egyesület kétnapos szakmai fórumán, Zsámbékon.

 

A hazai pálinkafőzési technológia és a pálinkafogyasztás körüli szemlélet érzékelhetően sokat fejlődött, pozitív irányba formálódott az elmúlt tizenöt évben, amely alapvetően a pálinka szakmának köszönhető – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

 

A helyettes államtitkár elmondta: az agrárfejlesztés területén is készül egy, a pálinkafőzéssel foglalkozó embereket is érintő szakmai program, amely a zártkertek és a bennük lévő gyümölcsösök helyzetét igyekszik rendezni.

 

Az elmúlt közel húsz évben sokat emelkedett a pálinka megbecsültsége, amely erősíti a pálinkában rejlő komoly bel- és külföldi gazdaságépítő potenciált. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a pálinka ágazat jövője nemcsak a belföldi fogyasztáson múlik, a külpiaci pozícióját is erősíteni kell. A kívánt eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges egy tudatosan felépített stratégia, amely az érdekek összehangolásával és szakmai összefogással érhető el.

A Bocuse d’Or Europe-ra továbbjutott csapatok számára már ismertek a szakácsverseny hivatalos alapanyagai, így mostantól négy hónapjuk van arra, hogy megalkossák a hús- és halétel receptjeiket.

 

Kezdődik a Bocuse d’Or szakácsverseny magyar selejtezője. Az intenzív verseny két napján 20 séfnek commis-juk segítségével legjobb technikai tudásuk szerint és maximális precizitással kell dolgoznia a gímszarvasborjúval, és újdonságot alkotniuk a kecsegéből és annak kaviárjából. A legnagyobb tekintélyű – a lyoni világdöntő legtöbb nyertesét adó – európai gasztronómiai verseny megálmodói újra arra bátorítják a résztvevőket, hogy mutassák be hazájuk kulináris örökségét és gasztronómiájuk egyediségét.

 

20 versenyző próbálja bebiztosítani a helyét az európai döntőn. 20 ígéretes séf, akik mind arról álmodnak, hogy beírják a nevüket az európai gasztronómia nagykönyvébe jövő év május 10-én és 11-én Budapesten - írja a Turizmusonline.hu.

 

 

Ennek a versenyfeladatnak központi témája a magyar gímszarvasborjú. A versenyzőknek a gímszarvas combjából és gerincéből kell alkotniuk. 14 adag ételt kell elkészíteniük, melyből tizet tálon - egészben, vagy elképzeléseik szerint előre felvágva - négyet pedig tányérokon kell tálalni. Tálaláskor díszítőelemeket is használhatnak, a fogásokat pedig a zsűri aszerint fogja értékelni, hogy a recept mennyire sajátos és eredeti, illetve hogy mennyire tartja tiszteletben az alapanyagot. Ez a feladat arra ösztönzi a csapatokat, hogy ezen keresztül bemutassák országuk kulturális örökségét. Az egyes országok hagyományainak meg kell jelenniük az ízben, a tálalásban, a főzési technikában és/vagy egyedi fűszerek és fűszernövények használatában. Ezt a szempontot a kóstolást végző zsűri is számításba veszi a versenyzők végső pontszámának kialakításakor.

 

 

A halas feladatban a versenyzők dunai kecsegéből (5 darab, egyenként 1–1,2 kg-os) és annak kaviárjából (30 g) készítik el fogásaikat. A versenyzőknek 14 tányért kell összeállítaniuk úgy, hogy 50%-ban növényi alapanyagokat (zöldséget és gyümölcsöt) használjanak fel. Minden, a tányérra kerülő anyagnak ehetőnek kell lennie, és az alapanyagok tiszteletben tartását ennél a feladatnál is figyelembe veszik.