A szingapúri csapat győzött a világ egyik legjelentősebb főzőversenyén, a szerdán véget ért erfurti Szakácsolimpián (Olympiade der Köche), amelyen több mint 2000 szakács és cukrász vett részt a világ 59 országából.

 

A rekordrészvétellel tartott versenyen a finn válogatott lett az ezüstérmes, a harmadik helyen pedig a svájci főzőteam végzett. A házigazda németeknek csak a 7. hely jutott, noha nagyon bíztak a győzelemben vagy legalább dobogós helyben. 

 

A házigazdák háromfogásos őszies menüvel álltak elő, szénahamuban párolt óriás laposhallal és báránysülttel. 

 

Az erfurti Szakácsolimpiát négyévente rendezik meg a Nemzetközi Konyhaművészeti Kiállítás (IKA) társrendezvényeként. A 2012-es versenyen a svéd séfek voltak a legjobbak, a norvégok a második, a németek a harmadik helyen végeztek.

 

Idén a csapatversenyekben 30 nemzeti válogatott és 19 nemzeti ifjúsági válogatott indult. 

 

Magyarországot a Magyar Honvédség Katonai Szakács válogatottja képviselte a nemzetközileg meghatározó gasztronómiai világversenyen.

A furcsa, időnként szeszélyes és küzdelmes év után kitűnő paramétereket mutató borok születtek. Az új borok most fantasztikus szín intenzitást, elképesztő illatokat, és nagyon magas beltartalmat mutatnak - értékelte a 2016-os évjáratot Vida Péter a Mandinernek.

 

A szekszárdi borász felidézte, hogy rosszul indult az év, mivel komoly fagykár tizedelte meg a tőkékéket, aztán szerencsére elég gyorsan regenerálódott a szőlő, és újra beindult a fejlődése.

 

A májusi átlag hőmérséklet megugrott, a hajtások intenzíven növekedtek, a virágzás június közepére lezajlott, 20-a körül a bogyók már zöldborsó nagyságúak voltak, és szépen növekedtek.

 

Júliusban rengeteg eső esett, így a fertőzések sok ültetvényt megviseltek a borvidéken, 12 permetezéssel tudták megvédeni az ültetvényeket.

Az első szüreti nap szeptember 17-én volt, ekkor kezdték el szedni a rozéhoz való alapanyagot

 

Szeptember végére jött 12 ragyogó nap, komoly cukrosodás indult el. Az utolsó szüreti nap október 18-án volt.

Október 25-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola épületében mutatták be a piarista rend által meghirdetett 2016-os borválogatás nyertes borait: a Szászi Birtok „Zeus” elnevezésű 2013-as fehérborát, valamint az Istvándy Jenő Pincészete „Farkastető” nevű 2015-ös fehérborát - írja a Magyar Kurír.

 

A rend 2009-ben hirdette meg első borversenyét, mára pedig hagyománnyá vált, hogy a borászatok minden évben versengenek a Piarista bor címért. A borokat szakértő zsűri választja ki.

 

Az egyik nyertes bor a Szent György-hegyi Szászi Birtok 2013-as évjáratú Zeusa, a másik pedig Istvándy Jenő Pincészetének 2015-ös, Farkastető nevű chardonnayja.

Az Egri Hegyközség piackutatással vizsgálja, mely fajták a legnépszerűbbek, s ehhez igazítják az új szőlőtelepítést - olvasható a Szabad Föld a Szépasszony-völgybéli szüreti pincefesztiválról szóló összefoglalójában.

 

Habis László, polgármester a lapnak elmondta, hogy már a minőségi ivók is betérhetnek a Szépasszony-völgy pincéibe, mert egyre kevesebb olyan van, ahonnan csalódottan fordul ki a vendég. 

 

A Szépasszony-völgyi szüreti fesztiválon húsznál több pince vett részt, volt filmvetítés, táncos mulatság, pinceszínház is.

Az egészségügyi világszervezet az elhízás és az általa okozott betegségek megelőzése érdekében szeretné, hogyha a kormányok ilyen draszikus lépéseket tennének a cukros üdítők visszaszorítása érdekében.

 

Azonban a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség szerint a magyarországi fogyasztók már most is Európa legmagasabb adóterhelése mellett juthatnak hozzá az élelmiszerekhez, a 27 százalékos áfa mellett a népegészségügyi termékadó is növeli egyes termékek árát.

 

Az üdítőitalgyártók érdekképviselete szerint a valóban súlyos problémát jelentő elhízás elsődleges okait Magyarországon nem az üdítőitalok túlzott fogyasztásában kell keresni. Egy általuk idézett adat szerint az üdítőkkel bevitt kalória mennyisége az összes kalóriabevitelnek mindössze 2 százaléka Magyarországon. Megjegyzik azt is, hogy a hazai üdítőital-fogyasztás 25 százalékkal kevesebb az európai átlagnál.

 

Az élelmiszerek adójának emelésével nem lehet javítani a népegészségügyi mutatókon, csak társadalmi összefogással - közölte közleményében a szervezet.

Megkezdődhet a magyar mangalica exportja az Amerikai Egyesült Államokba - mondta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Az itthon tenyésztett mangalicahízókból 20 ezer kerül a vágóhidakra, a termékek nagy részét pedig a prémium piacokra exportálják.

 

Tóth Péter elmondta, a kiviteli lehetőség most az amerikai piaccal bővül. Közölte, a napokban már kiérkezett az Egyesült Államokba az első friss, fagyasztott magyar szállítmány, igaz, egyelőre csak 60 kilogramm, amelyet gasztronómiai-bemutatókon használnak fel. A mangalicahúsból készült ételeket csütörtökön mutatják be a texasi Houstonban egy díszvacsora keretében. Emellett lesz még bemutató a tervek szerint Dallasban és New Yorkban is.

 

Az elnök szerint mindez azért fontos, mivel ez az első alkalom, amikor nyers húst - és nem terméket - szállíthatnak az Egyesült Államokba Magyarországról. A bemutatókon a potenciális vásárlók ismerkedhetnek meg a mangalicával.

 

Hozzátette: a tárgyalások alapján már amerikai vevő is jelentkezett, akivel már lehet üzletet kötni.

 

A piacról elmondta, az elmúlt 6-7 évben Ázsiában is egyre több mangalicát vásároltak, most pedig az amerikai piac is megnyílhat a mangalicahús előtt, és ott is a prémium termékek közé kerülhet.

 

Magyarországon 9500 mangalicakoca van, és mintegy 60 ezer hízó. A hízókból mintegy 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon, ám az egyesület szeretné az utóbbi számot legalább 30 ezerre növelni. Az új piacok keresését az orosz embargó negatív hatása is ösztönzi - hívta fel a figyelmet a szakmai szervezet elnöke.

 

A vágóhídon levágott hízók mintegy 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, de jelentős vásárló Németország, Svédország és Anglia, továbbá az ázsiai országok, Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan is.