Magyar partnereket keres egy japán étteremlánc. A Wagamama egy brit alapítású, de japán gasztronómiával foglalkozó étteremhálózat, amelyet 1992-ben alapítottak.

 

A Wagamama étteremlánc a kaizen (japán) filozófia híve. A kaizen az egész világon elterjedt filozófia és kezdeményezés, jelentése: "változtatás (kai) a jó (zen) irányába". Az étteremlánc első egysége már több mint 20 éve nyitott meg London Bloomsbury negyedében – írja a Franchiseportalra hivatkozva a HVG.

 

A Wagamama egységek étlapja japán ihletésű, a vásárlók számtalan rizs- vagy tésztaétel közül válogathatnak, de megtalálhatóak még friss saláták, köretek desszertek, friss gyümölcslé, forró italok, bor, rizsbor (sake), valamint  precízen csapolt ázsiai sörök is kínálatukban.

A fő célunk, hogy Hévíz egy európai színvonalú fürdővárossá tudjon válni. Bővíteni szeretnénk a belvárosunkat, funkcióiban, lehetőségeiben egy gyógyüdülőhelynek megfelelően szeretnénk kialakítani. Ehhez az átmenő autóforgalmat le akarjuk venni a városról, és a belvárosból ki akarjuk hozni azt a belső forgalmat, amit máshogy is megoldható - mondta el Papp Gábor polgármester a Balatontipp.hu-nak.

 

A dunántúli fürdőváros tervei között szerepel az is, hogy a buszpályaudvart is áthelyezik, hiszen jelenleg a gyógyfürdő közvetlen szomszédságában található. Az utakat, közlekedést a város minden részén ahhoz a szemlélethez szeretné igazítani a polgármester, hogy Hévíz a gyógyfürdőről, a gyógyászatról, a pihenésről szóljon. Ezért előnyben részesítik majd a természetközeli közlekedési formákat, a gyalogos, kerékpáros közlekedést és a környezetbarát tömegközlekedést. 

 

A teljes interjút a Balatontipp.hu oldalon olvashatod el!

 

A dél-balatoni Podmaniczky Pincészet egy egyenes, könnyű, üde és jól iható rajnai rizlingje került szakértői kezekbe. A Metropol.hu tesztjén abszolút pozitívan értékelték ezt a friss 2015-ös tételt.

 

„Nem az a klasszikus rajnai, de mégis arányaiban, szerkezetében és ízvilágában árulkodó.(...) Jól lekészített, tiszta és zamatos fehérbor, mely önmagában egy kis dumálgatáshoz is tökéletes, de ételekkel együtt is jól működik.”

A pohárjelölő praktikus találmány, főleg ha egy sereg barát jön el a szombat esti borozásra. De Barkaszi Dóra ezt az apró „haszontárgyat” is felturbózta, ugyanis ékszer formájában alkotta meg őket. 

 

 

A Quintil Winecharms megálmodójával beszélgetett a Borravaló.hu: „Régen az Egyesült Államokban fedeztem fel a pohárjelölők nagyon leegyszerűsített verzióját és azóta is sokszor kerestem itthon hasonlót, de sehol nem találtam – főleg olyankor, amikor olyan embernek szerettem volna ajándékot venni, akinek a klasszikus értelemben mindene megvan, vagy tudom, hogy imádja az exkluzív, részletgazdag dolgokat és  szerettem volna olyan dologgal meglepni, amit még “nem látott”.(...) 

 

 

 

 

Május 6-án tartják a sauvignon blanc világnapját. Mit érdemes tudni erről a fajtáról, amely meghódította a vliágot?

 

Igazi sikertörténet a sauvignon blanc, a világ minden részén megtalálható. A fajta őshazája a Loire mentén van, de talán még híresebb Új-Zélandról származó bora. Nevéről általában a friss, üde, reduktív bor jut eszébe minden borkedvelőnek. Magyarországon 1982 óta államilag minősített fajta, és a Toakji borvidéken kívül mindenhol megtalálható hazánkban. 

 

 

Levele középnagy, kerekded, ötkaréjú, közepesen tagolt. Fürtje kicsi, hengeres vagy vállas, tömött. Bogyói kicsik, sárgásfehérek, feketén pontozottak, vastag héjúak és lédúsak. Erős növekedésű, ezért több zöldmunkát igényel.

 

Általában reduktívan készítik borát, ekkor élénk savú, erőteljes illat- és ízvilágú, csalán, bodza, spárga és citrusok jellemzik leginkább. Koccintsatok ti is a sauvignon blanc-nal!

Április utolsó napjaiban a hideg időjárás miatt több területen is súlyos károk keletkeztek, ugyan még nem végeztek a veszteség teljes felmérésével, de úgy tűnik a szántóföldi zöldségeket kevésbé károsította a fagy - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke május 5-én.

 

Ledó Ferenc közölte: az április végi kedvezőtlen időjárás miatt a gyümölcsösökben mozaikszerűen tett kárt a fagy. Ez azt jelenti, hogy a fagy kártételének területi eloszlása igen változatos. Van ahol tényleges fagykár érte az ültetvényeket, azaz a termés megsemmisült, de akadnak olyan gyümölcsösök, ahol a hideg miatt a termés kötődésével vannak gondok. Ez utóbbi esetben terméscsökkenéssel - és nem teljes terméskieséssel - kell számolniuk a gazdálkodóknak. De csak később, várhatóan 1-2 hét múlva lehet becslést készíteni a terméskiesésről, amikor megtörténik a gyümölcshullás.

 

A fagykár először a nyírségi területeket érintette április elején. Ott van ahol 100 százalékos a fagykár. Ez a kártétel főként az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A múlt heti (április 26-29.) fagy pedig Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcsöseinek egy részét érintette, de a Balaton környékén nem okozott komolyabb gondot. Itt is 100 százaléktól néhány százalékos kártételig sok mindent tapasztaltak a szakemberek. Ezen a területen a legnagyobb gond a szamócaültetvényekkel van, mert azokat teljes virágzásban érte a fagy. Ezért a szamócásokban 60-80 százalékos a fagykár is előfordult.

 

Múlt hét péntek reggelre (április 29.) is sok helyen nulla Celsius fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ez főleg Győr-Moson-Sopron megye nyugati és Vas megye egy részét érintette. Sopron környékén a szőlőkben, az alma- és meggyültetvényekben keletkezett nagyobb kár. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy országosan 25-30 százalékosra becsülhető a fagy okozta kár.

 

Ledó Ferenc utalt arra, hogy azokon a területeken, ahol a gyümölcsök „csak" megfáztak, és a gyümölcshullásra várnak a szakemberek, ott előnyként kezelhető, hogy a fagykár a gazdag virágzást követően következett be. Ez ugyanis akár kedvező helyzetet is eredményezhet sok helyen, mivel nem lesznek túlterhelve a fák, és így kedvezőbb lehet a terméshozam és a minősége. Ezért nem biztos, hogy a fagy mindenhol olyan kárt okozott, ami meghaladja a kárenyhítésre jogosító 30 százalékos veszteséget.

 

 

A szántóföldi zöldségek esetében a fagy kártétele lényegesen kisebb volt, mint a gyümölcsösökben. A kedvezőtlen időjárás a már kiültetett dinnyében, a kikelő borsóban és a csemegekukoricában tett kárt. A borsó újra fog hajtani, csak a termés mennyisége lesz lényegesen kevesebb. A dinnyetermelőknek szerencséjük volt, mert a Békés megyei területeket, ahol a kiültetett növények 80 százaléka van, nem érintette a fagy. A fagy egyedül Tolna megyében tett komolyabb kárt a dinnyeföldeken.

 

A gazdáknak még 10 napjuk van, hogy a kárt felmérjék, és ha az a 30 százalékot meghaladja, bejelentkezzenek a Kárenyhítési Alaphoz - mondta a FruitVeB elnöke. Hozzátéve: Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kezdeményezte, hogy hosszabbítsák meg a kárbejelentés idejét május végéig. Ezért a FruitVeB kéri a fagykárt szenvedett gazdákat, hogy figyeljék az erről szóló híradásokat.

A kukorica is fagykárt szenvedett az elmúlt napokban több térségben. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a késői fagy okozta sérülésből többségében képesek lesznek regenerálódni a növények, azokon a területeken lehet nagyobb gond, ahol rossz minőségű vetőmag került a földbe, vagy technológiai hibák fordultak elő vetésnél.

 

Az elmúlt napokban főként Bács-Kiskun, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékből érkeztek aggasztó hírek arról, hogy a szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben nagy károkat okozott a későn érkezett hideg időjárás. A vetőmag szövetség álláspontja szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd az elmúlt hetekhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények az országban, ezért a gazdálkodóknak jobban oda kell figyelniük mind a vetőmag kiválasztására, mind a vetéssel kapcsolatos igényes szakmai munkára.

 

„Sör mi több” eseménysorozat indul, amely a sörkultúrát helyezi középpontban, és különböző állomásain a gasztronómia mellett, kiemelt figyelmet kapnak az alapanyagok, a minőségi sörgyártás, valamint a nők és a sör viszonya. 

 

„A Sör mi több egy év alatt a ’sörbeszéd’ része lett. Formálódik egy újfajta sörkultúra, ami nélkül nincs modern magyar gasztronómia. Idén ízekre szedjük a sört. Kezdve a komlóval, amelyet már a honfoglalók is ismertek és valaha itthon is termesztettek”– mondta Schillinger Attila, a Sörszövetség igazgatója a 2016-os sörszezon megnyitóján.

 

Az ünnepségen, a komló magyarországi termesztésének újraindítását, egyelőre szimbolikusan, a frissen alapított Komló Klub vállalta fel - írja az Élelmiszer.hu.

 

A sör az egyik legtermészetesebb italunk. Komlóból, vízből, árpából és élesztőből készül. Az idei szezonnyitón a sör és étel társítások mellett, a számos kedvező élettani hatásáról ismert komló került reflektorfénybe.  A komló a fiatalabb kultúrnövények közé tartozik, tobozszerű termését a gyógyászatban és aromaterápiában is használják. Sörfőzésre csak a nőnemű, kúp alakú komlótoboz alkalmas. Fontos illat és kesernyés ízanyagokat ad a sörnek. A sörök keserű ízhatását IBU-ban mérik (International Bitterness Unit). A legtöbb sör 5-100 IBU közé esik. Főztek azonban már ezres, extrém komlózott sört is, annak ellenére, hogy az emberi ízérzékelés határa valahol 120 IBU körül húzható meg.

 

A szezonnyitó eseményre Vásárhelyi István, sörgasztronómus és az Aria Hotel séfje, Ferencz Gábor által összeállított menüben a komló számos oldaláról mutatkozhatott be, a sörsorban a klasszikus nemeskomló mellett kóstolásra került az újhullámos, illatos és a diszkrétebb komlózás is.