A Dívány.hu letesztelte a hazai kenyereket, valamint arra is kíváncsi volt, hogy milyen a jó kenyér, hogyan kellene készülnie valójában? A Pipacs pékség alapítói segítették a szerkesztőség munkáját, így a szakma is képviseltette magát. A kérdésre, hogy milyen a jó kenyér, ezt a választ írják a cikkben:

 

„Ahhoz, hogy aromák és ízek legyenek a kenyérben, le kell játszódnia kémiai folyamatoknak. Ez pedig idő. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az érési időknek hosszabbnak kéne lennie, ami feltételezem, ezeknél a kenyereknél nem történt meg. Beindul egy óriási erjedési folyamat, nagyon sok aktivitással, de túl sok, mert hamar megkel, és nincs ideje azoknak a „melléktermékeknek” kialakulni, mint az aromák, ízek, savak. Márpedig ezektől lesz egy kenyér jó, finom, jellegzetes, jól eltartható.”

2015 első felében 5,2 százalékkal több bort exportált hazánk, mint egy évvel korábban. Az elsődleges célországok továbbra is az európai kontinensen találhatóak.

 

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére ismertette, az export értéke az első hat hónapban 40 millió eurót tett ki, 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az értékesítés átlagára egy év alatt 3,8 százalékkal emelkedett.

 

 

A Földművelésügyi Minisztérium 2013 óta nyújt támogatást a földrajzi árujelzővel rendelkező, illetve borszőlő fajtájának jelzésével ellátott boroknak harmadik (unión kívüli) országokban történő megismertetéséhez és promóciójához. Egy - legfeljebb három évig tartó -  programra legalább 25 ezer, legfeljebb 250 ezer eurónak megfelelő forintösszegű támogatás igényelhető. A 2015-ben másodszor meghirdetett pályázaton 25 pályázó indult, és 12 pályázat nyert. A borpromóciós programok 2015-2017 között elsősorban Kanadába, Kínába, Svájcba és az Amerikai Egyesült Államokba irányulnak.

 

 

A palackos borok exportja 47 százalékkal nőtt, míg a hordós boroké 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így a fehérek részesedése 39, míg a vörösboroké 58 százalékkal emelkedett a bázishoz képest.

 

Az árakat tekintve az összmennyiséghez hasonló növekedés tapasztalható. Ez a növekedés tükröződik az elmúlt évek törekvéseit, és a marketing források megfelelő, az eddigieknél megfontoltabb felhasználását - tájékoztatott a HNT.

 

Az FM felhívta a figyelmet, hogy az ágazatot érintő egyik fontos programja a Nemzeti Borkiválóság Program. Ennek meghirdetésével a szaktárca célkitűzése a magyar bor egységes arculatának megteremtése, országimázs formáló jelentőségű. Emellett az Országkóstoló Program szintén jelentős, mivel egy éven át - ciklikusan ismétlődő módon, évente - lehetőség van, az angol-magyar nyelvű kiadványok útján, a szakembereket és fogyasztók széles körét megismertetni a legkiválóbb magyar borok értékeivel mind bel-, mind külföldön.

Ismét megjelent Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság betegség, a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, a Flavescence dorée. Terjedésének megakadályozása érdekében országos felderítést rendelt el a növényvédelmi főfelügyelő - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

 

A Flavescence dorée járványszerűen terjedő karantén károsító, ami a szőlő termésmennyiségét 20-50 százalékkal is képes csökkenteni. 

Magyarországon 2013 augusztusában észlelték először Zala megyében a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma fertőzését. A betegség a 2014-ben elfogadott Nemzeti Készenléti Tervben szereplő felszámolási és megelőző védelmi program eredményeként tavaly csak csekély mértékben terjedt.

 

A Nébih nemzeti referencia laboratórium az idén szeptemberben  azonosított Flavescence dorée (FD) fertőzést a Somogy megyei Karádon egy üzemi szaporítóanyag-termesztő területen. A megyei kormányhivatal megkezdte a fertőzés felszámolását. A legfrissebb fertőzési esetet pedig október elején igazolták Győr-Moson-Sopron megyében. A fitoplazma kórokozót  iszalag növényből mutatták ki egy szőlőültetvény mentén húzódó erdősávban, a Sopron melletti Jánostelepen. 

 

A Flavescence dorée csak szőlőnövényen tekinthető karantén károsítónak, más gazdanövényen nem. 

 

A felmérést a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának szakmai irányításával a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői végzik. Egyelőre egy 1 kilométer sugarú területen folytatnak felderítést, a tüneteket mutató szőlőnövényekből mintákat vesznek laboratóriumi vizsgálatra. 

 

Felszámolási intézkedésekre csak abban az esetben lesz szükség, ha szőlőnövényekből is azonosítják a Flavescence dorée fitoplazmát. Amennyiben ez bekövetkezik, megnő a növény-egészségügyi kockázat mértéke, mivel a környékbeli szőlőültetvényekben jelentősen elterjedt az amerikai szőlőkabóca, és ezek a rovarok nagy eséllyel terjesztik a fitoplazmát. 

 

A védekezés a szaporítóanyag-termő területeken az egész országban kötelező, termő ültetvényekben pedig indokolt. A szőlőterülettel rendelkezőknek a betegség tüneteinek észlelését jelenteniük kell az illetékes megyei kormányhivatalnak - hívta fel a figyelmet a Nébih.

A Művelt Alkoholista szerzője azzal magyarázza ezt a kijelentését, hogy „a szekszárdi borok általában élőbbek, tágasabbak, gyümölcsösebbek, egészségesebb egyensúlyt mutatnak, és ami számomra egyre fontosabb, itatják magukat”. 

„Egy ideje leszoktam a nagy borokról, egy Bock Magnifico vagy egy Sauska Kopár Merlot kóstolásának lehetősége nem villanyoz fel jobban, mint egy Sebestyén Kadarkáé vagy egy Márkvárt Kékfrankosé. A leszokásnak része vagy következménye az is, hogy a nagyborokkal kapcsolatos filozofálás sem izgat annyira. De ez nem jelenti azt, hogy érzéketlenné váltam volna, hogy ne csendesülnék el, amikor egy bor elrugaszkodik az elég jó/elég rossz tengelytől. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán helyes nagyboroknak hívni őket, de a rácsodálkozások a legváratlanabb helyekről tudnak érkezni, és ilyenkor egy csipetnyi maradékörömöt abban is találok, hogy az előítéleteim szakítószilárdsága ennyire gyenge.”

 

Vida Hidaspetre Kékfrankos 2013: „Hosszú ideje az első bor volt, amit érdemesnek éreztem arra, hogy elővegyem hozzá a nagy Zalto-kelyhünket. A legfontosabb magyar borok közé tartozik.”