Fröccs

Nem játék az ételallergia

Március 03. 15:24
A tojás és a szója mind gyermek, mind felnőtt korban a gyakori reakciót okozó allergének között szerepel Európában. Azonban a gasztronómia és az élelmiszeripar globalizálódik, és ahogy valami új beépül a táplálkozásunkba, úgy jelenthet potenciális veszélyt is - írja az Origo.hu.
 
Allergénnek az olyan táplálék komponenseket hívjuk, amelyek nem várt, jellegzetes immunológiai reakciót indítanak el – ezek általában fehérje természetű anyagok.
 
A szójaérzékenyek száma a teljes populációban 1% körüli. Gyermekkorban a tojásallergia a második leggyakoribb tünetokozó, az európai gyermekek 1-2%-át érinti. Kevésbé ismert tény, de a tojás- és szójaallergia iskoláskorra kinőhető.
 
A  Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint szigorú elkerülő diátát kell tartani, de ezt nehéz megvalósítani, hiszen nem csupán magát a tojást és a szóját kell elhagyni, hanem minden olyan terméket is, amely valamilyen formában tartalmazza ezeket.
 
De már kötelező mindenhol feltüntetni a 14 allergénre vonatkozó tájékoztatást. Gondoljunk csak a pékárukra, illetve a felvágottakra is. 

Egyre nagyobb igény van az egészséges élelmiszerekre

Március 03. 11:49
„A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően vagy azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy azért, mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni” – állítja Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.
 
A GfK Étkezési szokások felmérése 1989 óta kíséri figyelemmel a háztartások étkezési szokásainak alakulását és változását Magyarországon. 
 
„A jó minőségre való törekvésnek az elsődleges szerepe az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos napjainkban, amikor a háztartási kiadások a háztartások költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki. Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb” – mondta el Vella Rita az Élelmiszer.hu-nak.
 
Az élelmiszerek egészségessége iránti igény azonban határozottan megjelenik – főként – az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészségesség élelmiszervásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.
 
A teljes cikket az Élelmiszer.hu oldalon tudod elolvasni! 

Harmónia és potenciál rejlik ebben a borban

Március 03. 09:32
A bodrogkisfaludi Breitenbach Pince 2013-as Nyerges furmint tételéből a rumos gesztenye illata árad, amely elősre meglepően hangzik, hiszen nem ezt szoltuk meg egy átlagos furminttól. A Metropol.hu így jellemezte a bort:
 
Beleszagolva a pohárba szépen mutatkozik meg a szentháromság: a terroir, a fajta és a hordó együttes harmóniája. Rumos gesztenye illata árad a pohárból. Mellette körte, birs, vanília, száraz mézesség, fémes, vulkanikus ásványossággal. Kandírozott gyümölcsök, elsősorban lime és grapefruit, olajos magvak.(...) Tartalmas, fiatal, fejlődésben lévő bor melyben hatalmas potenciál van.
 
A teljes bejegyzést a Metropol.hu oldalán tudod elolvasni!

A Balaton szinte Budapest kertje

Március 03. 06:15
A Balaton vonattal is csak 70 percre van a fővárostól, a két brand összeköthető lenne, hozzájárulna a Magyarországon töltött vendégéjszakák számának növeléséhez - mondta Hoffmann Henrik, a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnökségi tagja március 1-én az Országmárka 2.0 című konferencia záró részében.
 
Hoffmann Henrik kiemelte, hogy az ország turisztikai teljesítményének 25 százaléka a Balatonon keletkezik, ugyanakkor számos probléma akadályozza a régió egységes kezelését.
 
"A Balaton három megyéhez és statisztikai régióhoz tartozik, így nehezen alakítható ki egységes közlekedés, akadályok gátolják az egymásra épülő programok megszervezését. Vannak jól működő civil kezdeményezések, de infrastruktúrára van szükség és ezen lehet változtatni" - vélekedett a turisztikai szövetség vezetőségi tagja.
 
Úgy vélte, hogy a Balaton versenyképes lehet más európai nagy tavakkal, sőt, akár tengerekkel is, például a helyben termelt és készített gasztronómiai termékeivel.
 
Lobenwein Norbert, a Nagyon Balaton egyik vezetője felidézte, hogy a 2007-ben Zamárdiban indult Balaton Sound fesztivál rengeteg turistát, fiatalt vonzott a Balatonhoz. Megjegyezte, hogy a Sound sikere nyomán született meg az ötlet egy több helyi rendezvényt összefogó fesztiválsorozat létrehozására. Így született meg 2013-ban a Nagyon Balaton, amelyhez ma már mintegy harminc rendezvény tartozik, a Művészetek Völgyétől a Kultkikötőig, ezek külföldön is jó hírét viszik a Balaton régiónak. "Nem volt olyan partner, aki ne fogadta volna tárt karokkal a z összefogásra vonatkozó kezdeményezést, a gondolatot, hogy a Balaton másról is tud szólni, nem csak a retróról" - mondta Lobenwein Norbert.
 
Az Országmárka 2.0 című keddi konferencia az Akvárium Klubban a Design Terminál, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda és a Budapest Barátai Együttműködés szervezésében valósult meg.
(MTI)
 
 

Itt a pacal-apokalipszis!

Március 02. 20:55
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy tonna, Ausztriából érkezett jelöletlen pacalt foglaltak le az M1-es autópálya komáromi szakaszán a napokban - közölte a NAV Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága.
 
Doktor Zoltán sajtóreferens tájékoztatása szerint a járművezető elmondta, a szállítmányt nem emberi fogyasztásra hozták Magyarországra, viszont az okmányokon nem tüntették fel az állati élelmezésre történő felhasználást.
 
Az ellenőrzés közben kiderült, hogy a társaság az állati melléktermékek behozatalához szükséges engedéllyel nem rendelkezett, a fuvart az ekáerbe sem jelentették be és a vállalkozás adótartozása meghaladja a háromszázezer forintot.
 
A pénzügyőrök a jelöletlen pacalszállítmányt lefoglalták, a kormányhivatal munkatársai pedig intézkedtek a szállítmány megsemmisítéséről.
(MTI)

Miért nevezik Kővágónak a mádi dűlőt?

Március 02. 18:20
A Szent Tamás Pincészet fontosnak tartja, hogy minél jobban megismerjék a borkedvelők az egyes dűlőket. Ezért most bemutatja a mádi Kővágó dűlő történetét:
 
Mád nagy múltú, komoly presztízzsel bíró szőlőhegye a Kővágó. Szőlőtermő helyként említése első ízben a már fent tárgyalt 1413. évi örökösödés per kapcsán jelent meg a forrásokban Kővágóalja (Kewagoalya) néven. A későbbi korok folyamán is gyakorta Kővágóalja, vagy csak Kőalja formában fordult elő. Nevének eredetét a hegy oldalában a középkor óta zajló intenzív kőbányászatnak köszönhette. Ma területének jelentős része nem áll szőlőművelés alatt. A legmagasabban elhelyezkedő, legjobb fekvésű háromhektáros parcelláját idén tavasszal telepítjük az egyedszelekciós kutatásaink eredményeként kiválasztott furminttal. 
 
Miért nevezik Kővágónak a mádi dűlőt?
Kővágó dűlő (Forrás: Szent Tamás Pincészet Facebook oldala)

A dűlő presztízsét mutatja, hogy az 1600-as évek elején, amikor a szintén történelmi első osztályú Nyulászó dűlőben egy szőlőföld vételára 100 forintot tett ki, a Szent Tamáson egy szőlő ekkor 1000 forintba került, a Kővágó szőlőhegyen egy szőlő ára 2891 forint 6 dénárba került!

A történelmi első osztályú dűlő részletes története: kattints ide!
 

Niszkács Miklós: Az egész gasztronómiának a lényege az alapanyag

Március 02. 15:55
Niszkács Miklós a Magyar Bor Akadémia alelnöke, aranytollas újságíró és a hazai gasztronómia egyik meghatározó alakja. A Kossuth Rádió Arcvonások című portréműsorában Tarnóczi László riporter Niszkács Miklóssal készített interjút. A beszélgetés fő témája a gasztronómia, a vendéglátás, az újságírás és nem utolsó sorban a hazai bor és pezsgőgyártás volt.
 
A gasztronómia is keresi a helyét, szerepét. Ez világtendencia, és a legfonotsabb irány vagy gondolat, hogy a regionális ételek, a régióban található alapanyagok felhasználásával készüljenek az ételek. Budapesten ez azért kevésbé megoldható, hogy itt disznók szaladgáljanak a Vörösmarty téren. (...) Hozzá lehet jutni az alapanygokhoz, csak nem állandó minőségben és nem állandóan. Ezért küzd nagyon sok étterem azzal, hogy ma megrendelek egy hat centis sárgarépát felkerül az étlapra, aminek nem két fillér az elkészítése, és három nap múlva azt mondja a termelő, hogy sajnos ennyi volt elfogyott. Nem működik még a rendszer, ezért kényszerül még nagyon sok étterem , hogy ne itthon szerezze be, hanem külföldről hozzon alapanyagot. de ahogy említettem pontosan ezért próbáljuk a saját ellátásunkat is megoldani, hogy minidg biztosan jó, minőségi alapanyaghoz jussunk. Mert ez a lényege az egész gasztronómiának, az alapanyag. Mert rossz alapanyagból a legjobb séf sem tud csodákat  varázsolni. ” 
 
A teljes interjút itt hallgathatod meg!

Matolcsyék borozót nyitnak a Várban

Március 02. 13:36
A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Úri utcai ingatlanában, a régi budai városháza épületében borozó, bormúzeum és étterem is lesz. Néhány méterrel odébb, a Lónyay–Hatvany villában pedig még egy étterem, plusz egy művészeti galéria is - írja a Magyarnarancs.hu.
 
Az Úri utca 21. szám alatti régi budai városházát a Matolcsy György vezette MNB 1,85 milliárd forintért vásárolta meg az Akadémiától, majd 2014 februárjában vagyonjuttatásként a PADA rendelkezésére bocsátotta. A PADA kuratóriumának elnöke Matolcsy György.
 
A lap információi szerint az építési engedélyekben és egyéb dokumentumokban az áll, hogy a pincében és a földszinten borozó, bormúzeum, étterem és bemutatótermek nyílnak majd az Úri utcában. A Lónyay–Hatvany villában pedig az első szinten lesz az étterem, a földszinten, illetve a második és harmadik szinten pedig kiállítóterek.
 
A teljes cikket a Magyarnarancs.hu oldalon olvashatod el!

Szorul a hurok a sózás körül New Yorkban

Március 02. 11:41
Egy bírósági döntés nyomán haladékot kaptak a New York-i étteremláncok annak a városházi rendeletnek a végrehajtására, amely kötelezi őket, hogy jól láthatóan jelöljék meg magas sótartalmú ételeiket. 
 
A legalább 15 fiókkal rendelkező étteremláncokat keddtől sújthatták volna 200 dolláros bírsággal, amennyiben nem tüntetik fel étlapjukon, ha valamely fogásuk a szövetségi kormány által fogyasztani javasolt napi felső határnál, 2300 milligrammnál több sót tartalmaz. 
 
New York állam legfelsőbb bírósága a múlt héten úgy foglalt állást, hogy a városi tanácsnak joga van kibocsátani egy ilyen rendeletet a lakosok egészségének védelmében. Egy fellebbviteli végzés hétfőn átmeneti haladékot adott az étteremláncoknak a rendelet végrehajtása alól, de a városvezetés bízik abban, hogy végső soron neki ad igazat a bíróság.
 
A felfüggesztés alatt a New York-i egészségügyi hivatal nem büntet, de figyelmezteti az előírást be nem tartó vendéglőket. 
 
A városi tanács a magas vérnyomástól, a szívrohamtól és a szélütéstől akarja óvni a lakosságot a túlzott sófogyasztás veszélyeire való figyelmeztetéssel. Ez az első ilyen természetű jogszabály az Egyesült Államokban.
 
New York városa már évek óta élharcosa a helytelen táplálkozás elleni küzdelemnek az Egyesült Államokban: 2006-ban száműzte a transzzsírokat a nagyobb étteremláncok fogásaiból, 2008-ban pedig kötelezte őket a kalóriatartalom feltüntetésére. A félliteresnél nagyobb cukrozott üdítőitalok árusításának betiltására tett kísérlet azonban 2014-ben elbukott az állam legfelsőbb bíróságán.
(MTI)