A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati  Kutatóintézet (SZBKI) 2012-ben egy európai uniós program keretében négy szőlőfajtával kezdett el kísérletezni a szekszárdi Mészáros Borház Borászati Kft.-vel együttműködve; az SZBKI és a borászat két kék és két fehér szőlőfajta viselkedését vizsgálta.

 

Az intézet szőlőnemesítési és génmegőrzési osztályának vezetője elmondta: Jól teljesítenek a Szekszárdon kipróbált, kísérleti szőlőfajták, a négy növény közül három kémiai védelem nélkül is ellenáll a legfontosabb gombabetegségeknek.

 

A fajták nemesítéséhez szubtrópusi és kelet-ázsiai szőlőfajt, valamint az európai szőlő egy közép-ázsiai fajtáját használták fel.

 

Kozma Pál osztályvezető elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint az új fajták ültetvényein még járványos időszakban sem kellett kémiai növényvédelmet alkalmazni peronoszpóra-, lisztharmat- és botritiszfertőzés ellen, azonban az egyik kék fajta érzékeny volt a fekete rothadásra. Az Amerikából érkezett gombabetegség elleni védelem a program kezdetekor nem merült fel, az új generációs kísérleti fajtákba már a fekete rothadással szembeni ellenálló képességet is beépítik - tette hozzá.

 

A szakember beszámolt arról, hogy a szekszárdi ültetvény mellett a villányi Bock pincészetnél már harmadéves ültetvényen folytatnak hasonló kísérletet, amelyet kiterjesztenek a borotai Koch pincészet ültetvényeire is. Az intézet három fehér és két vörös szőlőfajtát jelentett be állami minősítésre, amelyet ötéves vizsgálat után kaphatnak meg.

 

Mészáros Pál, a Mészáros Borház Borászati Kft. tulajdonosa elmondta: a négy fajtát összesen három hektáron termesztik egyenlő arányban. Az ültetvényen eddig egyáltalán nem kellett a gombabetegségek ellen védekezni, teljesen vegyszermentesen lehetett termelni. A szőlőből hektáronként átlagos mennyiséget, száz mázsát szüreteltek, de a termőképességük lehet nagyobb is.

 

A nem rezisztens fajták esetében évente 8-12 alkalommal - tíznaponta vagy kéthetente - kell védekezni a fertőzésekkel szemben, a permetszer és a kijuttatás költsége hektáronként eléri a kétszázezer forintot. A kísérleti fajtáknál a vegyszerek sem terhelik a  környezetet - jegyezte meg.

 

A pincészet tulajdonosa elmondta, hogy a négy vizsgált szőlőfajta közül a rothadékonynak bizonyult kék fajtából korai szüret után rozé bort készítettek. A vörös szőlőből Pinot noir jellegű bor lett, a két fehér fajtából készült bor önálló karakterrel bír, az egyik muskotályos, a másik citromfű aromájú. 

 

A pincészet vegyszermentesen termelt borai jól szerepeltek  a rezisztensfajták két hazai kóstolóján is - tette hozzá Mészáros Pál.

Egy amerikai festő az akvarell helyett inkább kávét és sört használ, ími eléggé egyedivé teszi munkáját. Karen Eland aztán tudja, hogyan kapcsolja össze a szenvedélyeit. 

 

Először festék helyett friss espresszót és sok-sok vizet használ és közben kávét szürcsölt. A 38 éves oregoni festő most már új vizeken is evez, és sörrel is fest. “Sörrel festeni viszonylag egyszerű, majdnem ugyanolyan, mint kávéval. Kiöntök egy kis sört, és belemártom az ecsetem” – mondta el a The Telegraph-nak a Diningguide forrásai szerint.

 

New York #coffeepainting #coffeeartist #espresso #espressoart #newyork

Karen Eland (@coffeepainter) által közzétett fénykép, 2016. Máj 16., 15:14 PDT

 

A Culinary Institute of Europe egyedülálló Magyarországon, amely képzés a mai kor követelményeihez igazodva tanít, sőt szükség esetén újra végigveszi az alaptechnikákat is. A 2016 szeptemberében induló Kulináris művészetek nevű felnőttképzési program megalkotásban az innováció játszotta a fő szerepet. 

 

A nemzetközi oktatói gárdát a tíz év oktatási tapasztalattal rendelkező Maki Stevenson séf vezeti, az oktatási hátteret a Makifood főzőiskolával történő együttműködés biztosítja. A Culinary Institute of Europe diákjai egy év alatt 202 órában egészségtudatos, magas minőségű és ízléses ételek elkészítését és tálalását tanulják meg valós éttermi konyhai környezetben. Tudásukat gasztromarketing ismeretekkel egészíthetik ki, és képessé válnak akár saját gasztro vállalkozásuk beindítására is. A végzett diákok sikeres évzáró vizsgával a kezükben, naprakész és nemzetközi színvonalú tudással léphetnek a munkaerőpiacra akár itthon, akár az Európai Unió más országaiban. 

 

Az eddigi lehetőségekhez változás, hogy az egészségesség a friss és jó minőségű alapanyagokból készült teljes értékű ételeket jelenti. A fenntarthatóság kiemelt szerepet kap minden egyes modulban, nem csak tudást szeretnék átadni, hanem egy szemléletmódot is.

 

A képzés időtartama egy év, amely egy őszi és egy tavaszi szemeszterből áll. A félévek végen elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenni. 

A képlet egyszerű: kaliforniai bor desztillálva + San Franciscó-i ködből nyert víz = Fog Point vodka. Az italt a Hangar 1 italgyár szakemberei alkották meg, amelynek palackára 125 dollár.

 

A vodkát meg lehet rendelni az interneten, továbbá kóstolható lesz egyes kaliforniai, New York-i és floridai éttermekben - írja a Dining Guide.

 

Nem mellesleg a befolyt összeg egy része a FogQuest nevű szervezetnél landol, amelynek az a fő profilja, hogy a rászoruló közösségek maguk is képesek legyenek ködből vizet előállítani.

 

A Borháló Borkereskedés az új beszállítója a Volt, a Balaton Sound, a B. my Lake, a Strand és a Sziget fesztiváloknak. A borhálós borok a fesztiválok összes vendéglátóhelyén kaphatók lesznek. A cég „Spritzzz Pontokkal” is kitelepül a fesztiválokra, a Szigeten pedig az új őrületnek, a fröccskoktélnak is hódolhatnak a fesztiválozók.

 

„Azért döntöttünk a napi szállítás mellett, mert a szakszerű tárolásra nincs garancia az összes vendéglátóhelyen, ez pedig ronthatja a borok, fröccsök élvezeti értékét” – mondja Elek Márton, a Borháló stratégiai igazgatója. A friss beszállítás költségesebb, de a társaság remek borokkal akar megjelenni a fesztiválokon. 

 

A cég „Spritzzz Pontokkal” is kitelepül a fesztiválokra, a Szigeten pedig az új őrületnek, a fröccskoktélnak is hódolhatnak a fesztiválozók.

A fröccs fantasztikus kultusza miatt a fesztiválokon elsősorban a fehér- és a rozéborok fogynak jól, ezek kiválasztása a legnagyobb feladat a szervezőknek. „Alapvető elvárás, hogy könnyű, gyümölcsös, reduktív borokat vigyünk a fesztiválokra, olyanokat azonban, amelyeknek megvan a savháttere ahhoz, hogy hozzák a fröccstől elvárt fanyar, de friss, üde ízvilágot. Ilyenekből kell a legnagyobb mennyiséget a fesztiválokra vinni, ezek kaphatók valamennyi vendéglátó egységben kimérve” – mondja a Borháló beszerzési igazgatója, Kathona Krisztián. 

 

A kimérteken kívül sok palackos bor is fogy a fesztiválokon. „Itt a szortiment a lényeg – mondja Kathona Krisztián. – Olyan borokat viszünk, amelyek jól reprezentálják a magyar borászkodást és a magyar fajtákat a külföldi fesztiválozók előtt is, a hazai közönség pedig megtalálja bennük a megszokott ízeket. Alapvetően négy-öt borféleségről beszélünk, egy-egy üde fehérről és rozéról, egy zamatosabb, testesebb fehérről, valamint egy könnyű és egy testes vörösről.” 

Június 11-12-én a Zolbert Jazz & Wine Festnek ad otthont a Hilltop birtok, amely egyszerre zenei és gasztronómiai fesztivál is. A szervezők célja, hogy a fesztivál kulturális hidat teremtsen Szlovákia és Magyarország között, mely a régió további turisztikai sikereit is erősítheti.

 

A fesztivál művészeti vezetője, a szaxofonművész Zolbert a nevére vette a két napos programot és alapítóként, valamint házigazdaként is részt vesz a munkálatokban.

 

A kétnapos rendezvény változatos programokkal várja a látogatókat: bortúrák, koncertek, sőt medencés afterpartyra is lehet készülni. A kicsiket beltéri gyereksarok és szabadtéri játszótér várja. 

 

További információk és jegyvásárlás: ide kattintva

 

 

A Borbarát magazin atyja, hazánk egyik legelismertebb borszakírója Alkonyi László, aki ma már borászként dolgozik a Tokaji borvidéken (Kaláka Pince). Alkonyi László a 2015-ös évjáratból egy szép szortimenttel jelentkezett, amelynek készítéséről a Borrajongó.blog.hu kérdezte:

 

Ezért alakult ki, hogy nem próbaszüretet végzünk, mert az egy jó átlagot mutat, de igazából csak kompromisszum. Inkább korán elkezdtük a szüretet, és csak az éppen beérett fürtöket, fürtrészeket szedjük le. Ezzel kikerüljük az éretlen szemek által hozott fenolosságot, miközben a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk a potenciális alkoholszintet. Amíg lehet, 6-7 naponta visszatérünk, és leszedjük - akár egy tőkén belül is - az időközben megárt fürtöket. Évjárattól függően, ez 3-8-szori szüretet jelent egyetlen ültetvényen. (Ezért volt nekünk tavaly három hektárról 23 szüreti napunk.) A 22-es tornyozás a gyöngyözőbornál alakult ki, ami egy szüretet leszámítva, minden szüret 2. préseléséiből állt össze. (A teljes lényeredék egyébként 2. préssel is csak 50-55 százalék.)

Maga a szüret (mi ezt nevezzük rétegelt szüretnek) hatalmas kockázat az időjárás miatt. Másodsorban - és ez szintén nagyon fontos - csak nagyon korlátozottan lehet napszámosokkal végezni. Az igazán fontos szüreteket (Tökösmál, Patócs, Sípos), az állandó munkatársakkal, hárman végeztük, és egy nap átlagosan 150 liter mustot tudtunk előállítani.

Az eljárásból következett az erjesztés módja is, miszerint egy-egy dűlőből behozott friss mustot, a dűlő korábban szedett erjedő mustjára öntjük újra és újra. Ezt mi tornyozott szüretnek nevezzük. Egész egyszerűen tisztábbnak és kezelhetőbbnek láttam így az erjesztést, mint külön-külön kis edényekben szétszórni az anyagot. 

Csak elméleti okoskodás egyelőre, de azt hiszem, így más borokat kapunk, hiszen a folyamatosan szelektálódó erjesztő törzsek, más-más állapotú mustot erjesztenek. Még a magas alkoholra, "végstádiumra" szelektálódott törzs is kaphat teljesen nyers mustot. Természetesen, ennek az erjesztésnek is van kockázata - így az erjedés megrekedése,és még bizonyára sok minden, mert a borászok felkapják a fejüket, hogy ez milyen durva és kockázatos. Az én tapasztalatom azonban az, hogy nálunk, ahol semmilyen felszívódó szert, vagy vegyi anyagot nem használunk, még egyszer sem volt gond az erjedéssel. A mustok bejönnek, és néhány napon belül erjedni kezdenek.”