A boltokban és éttermekben válogatva általában úgy tűnik, mintha a csillogó csomagolás, a színes matricák mind megbízható árut fednének. Boldogan kapirgáló csirkét, a szőlőből szinte cseppekben kigördülő bort, a természet összes ízét, illatát, ropogós vagy épp puhán omlós falatokat képzelünk magunk elé. Ez sokszor persze így is van. De máskor nem.

Így például, amikor nem is olyan régen Vác környékén jártak az élelmiszerellenőrök, azt találták, hogy a sárga csirkemell bizony nem a kukoricás táptól sárga, hanem attól, hogy egy, a keleti konyhákban sárgításra használt fűszerbe, kurkumába áztatták. Szinte már meg sem lepődünk, amikor kiderül, hogy nemcsak kozmetikai kezelés alá vették a cégek a húsokat: illegális módon, az ellenőrzést végző Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakembereinek szavaival szólva „elfogadhatatlan higiéniai körülmények között” is vágták le az állatokat – olvasható a Hír24.hu-n.

 

Egy másik e nyáron történt eset, melyről a Borászportál is beszámolt: répacukorból készült alkoholból készített „bort” egy „kannásboros” cég Kiskőrösön. Ezt nem is lenne szabad forgalomba hozni, hát még bornak hívni. (Valaki leadhatta azonban a drótot a cégnek, ugyanis a telephelyén nem találtak ilyen hamisítványokat, ezért ideiglenesen bezáratták.)

Furcsának tűnhet, de az élelmiszerhamisítást egészen a közelmúltig nem is büntethette semmilyen hatóság. Így például a nagy fűszerpaprika-botrány után sem szabtak ki büntetést. (2004-ben gombaölővel szennyezett dél-amerikai paprikaőrleménnyel „javította fel” több magyar cég a kifakult őrleményeik színét, s emiatt egy ideig semmilyen paprikát nem volt szabad árulni.) A 2008-ban megszületett Élelmiszerkönyv törvény alapján idén áprilistól léphetnek fel érdemben az ellenőrök a hamisítással szemben: azóta tilos a hamisított termékek előállítása és forgalomba hozatala.

A Hír24 online hírportál kérdésére az élelmiszerbiztonsági hivatal elmondta, melyek a leggyakoribb hamisítások. Nem túl meglepő módon, az első helyen egy egyszerű átverés áll. Volt rá példa, hogy olcsó étolajat próbáltak magas minőségű (és értékű) termékként eladni: szójaolajat színeztek meg, hogy extra szűz olívaolajként értékesítsék.

Szokták az eredetvédett termékeket is hamisítani, köztük a drága pármai sonkát vagy a tényleg görög feta sajtot. Szintén a hamisító cég profitját növeli, ha nem bioterméket biotermékként forgalmaz.

Hamisításnak számít az is, ha növényi zsírt tartalmazó tejtermékeket állít valaki elő (illetve forgalmaz), vagy ha nem kakaóvajból készít vagy árul csokoládét. Magyarország nagyhatalom a mézpiacon, ezért különösen fájó a méhészek számára, ha cukorszirup, aszkorbinsav vagy enzimek felhasználásával állítanak elő egy édes szirupot, amit nem lenne szabad méznek hívni. És persze talán a legelterjedtebb a borok hamisítása.