Nem kevés tanulmány foglalkozik azzal, hogy a borfogyasztásra, illetve ezzel párhuzamosan a borkészítésre milyen hatással lesz a klímaváltozás hosszabb távon. Ezekről a hírekről évekig a bulvár oldalakon, érdekességként olvashattuk.

Ma már sajnos a klímaváltozás hatásait nem tudjuk mi sem elkerülni. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy azok számára is érzékelhető valósággá vált a klímaváltozás, akik ezt csak a média újabb fogásának tartották.

 

2010 az időjárásmérés legcsapadékosabb évének számított. Az országosan majdnem 1000 millimétert elért csapadékszint az utóbbi évtizedek legrosszabb évjáratát eredményezte a legtöbb borvidéken. Az ezt követően év pedig majdnem a legszárazabbra sikerült a mérések történetében. Minőségben ugyan nagy öröm egy ilyen esztendő, de a mennyiség már nem örvendeztette meg a gazdákat. Ezen kívül a csapadékszegény nyár és ősz a szőlőnövényeket sem tudta kellő tápanyaggal ellátni ahhoz, hogy a kemény téli fagyokat károsodás nélkül vészeljék át.

Nyilván nem a legértékesebb termőhelyekre jelent veszély a hirtelen, szélsőségesen változó időjárás, de hatását országosan az egész borágazat megérzi. A klímaváltozás hatásait nem csak ízlelőbimbóinkon érezhetjük, hanem fokozatosan átalakítja borfogyasztási szokásainkat is. Egyre több borászati eljárást szükséges alkalmazni ahhoz, hogy boraink élvezeti értékét megőrizhessünk. Ennek egyik leginkább látványos jele az alkoholtartalom csökkentésére irányuló törekvések. A magas alkoholtartalmú borok iránt egyre inkább csökkenő igény miatt már mesterségesen szükséges beavatkozni a bor alkoholtartalmának kialakításába.

A következő lépés a borok minőségét meghatározó aromaanyagok befolyásolása lesz. Az egyre korábbi szüret miatt a szőlőben nem tudnak kialakulni azok az aromaanyagok, amelyeket a fogyasztók eddig megszoktak.

A fogyasztói szokásokra hosszú távon a klímaváltozás olyan hatással is lesz, hogy egyre nagyobb mennyiségben fog a bor a termőhelytől távol a poharakba kerülni. A borászati technológia fejlődése, egyre erőteljesebb térhódítása lehetővé fogja tenni, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelő bort bárhol elő lehessen állítani. A klímaváltozás a szőlő hagyományos termőhelyeit is átrendezi, így olyan országok léphetnek be a bortermelő államok közé, ahol ez korábban nem volt hagyomány. A borfogyasztás kultúrája azonban csak lassan tudja követni a változó kínálati lehetőségeket. Így a bortermelés és a fogyasztás térben még inkább elszakad egymástól.

Becsüljük meg azokat a termelőket, akik még szőlőtőkéről, termőhelyről, a szőlőben végzett munkáról beszélnek. Ők még hisznek abban, hogy az ember egyedül nem tud bort készíteni. Ők azok, akik a végsőkig ki fognak tartani és ott szeretnék boraikat kínálni, ahol meg is termelték.