Bodri István, a szekszárdi hegyközség elnöke elmondta: átlagosan 30 százalékkal kisebb a szőlő létartalma; a prémiumszőlők esetében nincs szükség terméskorlátozásra. A kadarka minősége jó, más fajták azonban megsínylették a hőséget és a csapadékhiányt - tette hozzá.

 

Módos Ernő szekszárdi borász azt mondta: a szőlőnek már most magas – 21-22 fokos – a cukortartalma, egyes fajtáknál azonban drámaian alacsony savtartalmat mértek. Ez egyértelműen a csapadékhiány és a meleg időjárás következménye. Mint mondta, ez szubmediterrán, délies jellegű borokat eredményez, amelyeknek magas az alkoholtartalma, mély színűek, de elveszhet a szekszárdi borvidékre jellemző gyümölcsös ízük.

A borvidékhez tartozó bátaszéki hegyközség területén a kékfrankosnál nincs jelentős terméskiesés, más fajtákból - cabernet-ből és merlot-ból - azonban 20-30 százalékkal kevesebb terem - közölte Gelencsér Sándor hegybíró. Példaként említette, hogy az eddigi hektáronként 100-110 mázsás merlot termés helyett a hozam most 80 mázsa körül alakul.

A megkérdezett borászok az alacsonyabb termés miatt szőlő-áremelkedést várnak; a 2.500 hektáros borvidéken 630 hektáron termő kékfrankos kilogrammjáért – minőségtől függően – nettó 110-140 forintos árra számítanak a tavalyi 90-100 forint után.

Eközben az óborkészletek tovább csökkentek: 2010-ben 79 ezer hektoliter óbort tartottak nyilván; becslések szerint ez mostanra a felére csökkent.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: az idei óbormennyiség összesítését most végzik, de a 2011-es 1,9 millió hektoliternél jelentősen kevesebb bor áll a pincékben.