A Tokaji Borvidék neves borászai szerint a változás egyszerre vezethető vissza a gasztronómiai szokások változására, valamint a hazai előállítású fehér borok minőségének javulására. A száraz fehér borok és a borkülönlegességek kategóriájára pedig egyaránt igaz, hogy elsősorban a prémium minőségű termékek számíthatnak a kereslet erősödésére – vallják a szakemberek.

Tokaji Borvidék, 2014. július 24. A magyarországi borfogyasztásban is egyre erőteljesebben érezteti hatását a Nyugat-Európából begyűrűző gasztronómiai forradalom. Ugyanis a könnyű, egészséges ételek népszerűségének növekedésének köszönhetően a nehéz testes vörös borok helyett ismét egyre többen választják a könnyedebb fogyasztású, gyümölcsös fehér borokat.

 

„A fehér borok újrafelfedezése nem hazai sajátosság, hanem beleillik a nemzetközi fogyasztói trendekbe. Ugyanakkor a fehér borok korábbi magyarországi térvesztésének megállását az is segítette, hogy a termékek minősége összességében jelentősen javult az elmúlt években” – fejtette ki Áts Károly, a Tokaj Kereskedőház Zrt. főborásza.

A trendfordulót a számok is alátámasztják: az éghajlati adottságoknak megfelelően Magyarországon mindig is fehérborból állítottak elő nagyobb mennyiséget. Azonban részarányuk  a rendszerváltást követően csökkenni kezdett, alig két évtized alatt 75 százalékról 65 százalékra zuhanva, miközben a vörös borok részesedése fokozatosan növekedett. A folyamat csak a legutóbbi években tört meg: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának korábban közölt adatai szerint a 2013-ban leszüretelt szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter bor készült. Ennek a mennyiségnek a 65,8 százaléka fehérbor volt, amely mellett a vörösborok részesedése 28,5 százalékot tett ki. Ezzel párhuzamosan a számokban – szintén szoros összhangban a nemzetközi fogyasztói trendekkel - egyre jobban tetten érhető a rozéborok népszerűségének növekedése, amelyek részaránya tavaly már elérte az 5,7 százalékot.
Hasonló trendek jellemzik a nemzetközi piacot. Például a magyar borok egyik legfontosabb célországának számító Németországban hosszú évek csökkenő tendenciáját követően 2011-ben állt meg, majd indult újra növekedésnek az eladott fehér borok mennyisége. Így az Euromonitor adatai szerint a német piacon a 2011-es 664,7 millióról 2012-re 669 millió literre emelkedett az értékesített fehér borok volumene.

A magyar piacon a tisztánlátást nehezíti, hogy az értékesítésen belül a legnagyobb mennyiséget továbbra is az alacsonyabb árkategóriájú termékek teszik ki, ami egyértelműen a magyar fogyasztók fokozott árérzékenységére vezethető vissza. „Ezzel együtt az elmúlt 10-15 évben kialakult és megerősödött egy olyan fogyasztói réteg, amelynek a minőség az első számú szempont a borvásárlásnál” – hangsúlyozta Kalocsai László, a Dereszla Pincészet birtokigazgatója. A szakember hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereslet ebben a minőségi szegmensben is egyértelműen a könnyedebb fogyasztású termékek felé mozdult el az életvitel változását követve.
Ezzel párhuzamosan egyes speciálisabb szegmensekben is jelentős irányváltásokat mutat a fogyasztás.

Az elmúlt 2-3 évben például jelentősen fellendült a gyöngyöző borok iránti kereslet, amelyek főként a fiatalabb fogyasztók körében népszerűek.

A borkülönlegességek körében pedig a prémium minőségi kategóriába tartozó Tokaji Aszúk iránti kereslet erősödött. „A Tokaji Aszúk népszerűsége elsősorban a minőségre különösen érzékeny, s a nemzeti vonatkozású termékeket kereső prémium fogyasztók körében nőtt. Ezzel összefüggő kedvező irányú változás, hogy közöttük egyre többen tartják egyes ünnepi alkamak kapcsán elengedhetetlennek egy-egy üveg Tokaji Aszú felbontását” – mondta Szepsy István, a Szepsy Pincészet vezetője.

Mindez egybevág a Tokaj Kereskedőház Zrt. által 2013-ban meghirdetett „tokaji minőségi forradalom” célkitűzéseivel. Ennek részeként a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tavaly október végén a borvidéki rendtartás módosításával - a szőlőtermesztésre és a borkészítésre vonatkozó előírások szigorításával – jelentősen megerősítette a tokaji borok eredetvédelmét, az aszúkészítés szabályait is újraírva. A kormány pedig a Tokaji Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításával, valamint a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program elindításával fejezte ki elkötelezettségét a Tokaji Borvidéken elindult megújulás mellett, amelynek célja, hogy a borvidék 10 éven belül a világ elismert prémium bortermelő régiói közé emelkedjen.