A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra

Borászportál - MTI
2013. július 15., 18:55


Helyi érték - A város önkormányzata 2010-ben döntött arról, hogy két hektár területen szőlőültetvényt létesít, benne több mint egy hektáron csabagyöngye fajtát, a békéscsabai Stark Adolf nemesítő korán érő csemegeszőlőjét.
A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra
 
A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra
fotó: bioszolooltvany.hu
Egy pénteki, az új békéscsabai szőlőültetvény bemutatása apropóján tartott sajtótájékoztatón Vantara Gyula (Fidesz), a város polgármestere kiemelte: a cél az ültetvénytelepítéssel és a hozzákapcsolódó létesítményekkel átmenteni az utókor számára a szülőhazájában lassan feledésbe merülő csabagyöngye csemegeszőlő értékeit és a helyi borkultúra hagyományait.
 
A polgármester közölte: az önkormányzat a szőlőültetvény területén egy többfunkciós épület létrehozását tervezi, benne Békéscsaba szőlő- és borkultúráját bemutató kiállítással elsősorban iskoláskorúak részére. A szőlőültetvény melletti fél hektáros területre ősszel őshonos gyümölcsfajtákat telepítenek, a gyümölcsösben képek és szöveges tájékoztatók segítségével ismerhetik meg az egyes fajtákat az érdeklődők.
A csabagyöngyéről
A csabagyöngye vagy csaba gyöngye a világ egyik legismertebb hibrid szőlőfajtája, halványsárga bogyóit a világ szinte minden szőlőtermelő országában termesztik. Hasonnevei: Perla Czabanska, Perla di Csaba, Perle di Csaba, Perle von Csaba, Zsemcsug Szaba, Vengerskii muskatnii rannüj, Pearl of Csaba.
Mathiász János nemesítette, de Stark Adolf nevelte fel (1904) Békéscsabán, ezért az érdemet gyakran neki adják. A bronnerstraube és az ottonel muskotály szőlők keresztezéséből származik.
Korán érik, gyakran már július közepétől-végétől fogyasztható és erjeszthető. Fürtjeinek nagysága és termőképessége közepes, de sok másodtermést nevel; bogyói középnagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, enyhén muskotályos zamatúak. Gyors szüretelést igényel, mert a madarak és a darazsak hamar megdézsmálják. Esős időben rothadásra hajlamos.
Bora gyenge asztali bor, amely jellemzően újborként fogyasztható.
Vö.: Prohászka Ferenc - Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978.
Az első szüret 2014-ben lesz, az ültetvény jövőre fordul termőre – mondta Hanó Miklós, az önkormányzat gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. Megjegyezte: a szőlőt az önkormányzat közmunkaprogram keretében telepítette és gondozza. A területen mintegy kilencezer szőlőtőke található, gépi művelésre is alkalmas kordonos rendszerben. Csabagyöngye fajtából 5310 tőkét, további 12 fajtából 3720 tőkét ültettek, ez utóbbiak eltérő érésidejűek, így késő őszig lehet friss gyümölcsöt szüretelni a szőlőskertben - tette hozzá.
Az ültetvény hasznosításáról az alpolgármester elmondta, hogy a szőlő egy részét a látogatók fogyasztják el kóstolóként. A többlettermésből békéscsabai tájbor készül és csabagyöngye szőlő pálinka, ami a kolbászhoz hasonlóan békéscsabai specialitás lesz – fűzte hozzá.
A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra
Stark Adolf - 1834. december 28. – 1910. augusztus 26.
Stark Adolfról
Stark Adolf Bártfán született 1834. december 28-án, egy ötgyermekes polgári családban. Édesapja Stark Mihály, a bártfai leányiskola tanára, édesanyja Folkusházy Zsuzsanna. Stark Adolf tanult Bártfán, Miskolcon, valamint Eperjesen is. Tanulmányai befejezése után a tapasztalatszerzés és az inasévek következtek: Eperjestől Nagyváradig bejárta szinte az egész országot. 1859-ben nyitotta meg Csabán a vas- és fűszerkereskedését. A hosszú vándorévek alatt számtalan városban élt és dolgozott, hogy miért az Alföldet, s Csabát választotta otthonának, egyelőre nem tisztázott. A város központjában nyílt kereskedése nyolc évtizeden át működött, egészen a Stark család kihalásáig. 1863-ban feleségül vette egy csabai földbirtokos leányát, Fejér Rózát.
A vaskereskedése és szőlőtelepe mellett széles körű társadalmi, s közéleti tevékenységet is folytatott: elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a Kerti és Háziipari Szakosztálynak és már 1871-től a Békés Vármegyei Gazdasági Egylet vezetőségi tagja lett.
1869-ben csemegeszőlő-telepet létesített Csabán. Jelentős fajtagyűjteménye is volt, a “Szőlő-Cathalogus”-ban a 20. század elején 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. A szőlőértékesítésből fennmaradt iratai bizonyítják, hogy szinte egész Kelet-Európába szállította a fürtös gyümölcsöket. Stark Adolf számára világhírt a csabagyöngye hozta meg.
A zamatos szőlőfajtának 1900-ban a Borászati Lapokban jelent meg első hirdetése, melyből megtudhatjuk, hogy a legkorábbi muskotály-faj szőlővesszeje 1901 őszétől lesz csak kapható, de már előjegyezhető, darabonként két koronáért.
Forrás: Balogh Dorottya (Békés Megyei Levéltár)
***
Winelovers borok az olvasás mellé