„Elsősorban a Biankára gondolok, ami nem baj, hogy van, de szerintem mára túl nagy súllyal szerepel” – tette hozzá. Mivel az idén már nem volt kivágási támogatás, így az idén már nem volt kivágás sem. Viszont 500 hektár feletti telepítési engedélyt adtak ki 2011-12-13-ra. A 2007-ben az év borászának választott Frittmann szerint ez egy óriási szám, ha azt nézzük, hogy 2900 hektáron termelnek szőlőt a soltvadkerti hegyközségben. Persze biztosan lesznek kivágások is, de a neves borász abban bízik, hogy újra 3000 hektár felett lesz tartósan a telepítések nagysága. „Ezt kellene a város négy sarkára kiírni, mert ez mutatja a helyi emberek elszántságát” – mondta. (A cikk a hirdetés után folytatódik!)

 

Saját borászatában jelenetős fejlesztéseket tervez, egy olyan feldolgozót, ami látványtér is egyben, ahogyan ez külföldön is működik. Kaliforniában, és az új német és olasz pincékben lehet erre jó példákat látni. A lényeg, hogy a turista bemehet munka közben egy felső karzatra és onnan láthatja a folyamatokat. Látni kell, hogy enélkül nincs minőségi borászat – tette hozzá.

Frittmann tapasztalatai szerint összességében a szőlőárak növekedésével nem növekedett azonos arányban a bor ára. Bizonyára növekedni fognak a borárak, mivel az olasz borok árai is növekedtek – véli. Szerinte, ha az alsó kategória tud emelkedni, akkor emelkedik a többi bor ára is.

„A zárjegy egy agyrém” – jelentette ki. Miért kell 5-10 ember zsiványsága miatt, több száz embernek zárjegyet tenni? Mint mondta, tudomásul kell venni, hogy kicsinek is, nagynak is számlán kell eladni a bort. Nagy mennyiséget egyébként csak import borból lehet számla nélkül megoldani, a napnál világosabb, hogy másként nem lehet. „Az egy nagyon bátor ember, aki szüret után nem írja be a pincekönyvbe, hogy abban a tartályban mennyi bor van. Nem hiszem, hogy ennyire vakmerő lenne bárki. Innentől kezdve minek kell zárjegy? Ennyi erővel lehetne a tejre, kenyérre is tenni zárjegyet” – jelentette ki. „Ráadásul a kistermelők külföldön is háznál adják el a borukat, ami inkább turisztikai vonzerő és örülni kéne, hogy aki így tesz, az legalább nem szorul segélyre vidéken.”