Csak Magyarország bizonyos területein termesztik, leginkább az Alföldön. Az izsáki sárfehéret 1873-ban Szélesi József vincellér szelektálta egy kadarka ültetvényben, ezért feltételezték, hogy a Fehér Kadarka változata. A szelektálástól kezdve Fejszés István volt nagy terjesztője a. Az Izsáki sárfehér nevet a fajta kezdettől fogva az Izsáki szőlőtermesztőktől kapta. Fehér bogyója és nagy fürtje miatt, "nehéz, mint a sár" – innen ered a névválasztás, de nevezik fehér dinkának, német dinkának, huszár szőlőnek, aranysaszlának is. Főleg pezsgő alapborként használják. De már lágy minőségi bor is készül belőle.