Viognier


A szőlőfajta bemutatása
Hihetetlenül felkapott fajta, pedig szinte lehetetlen tökélyre vinni. A borászt is sokszor megtréfálja, arról nem is beszélve, hogy nem használ neki az idő. Ezért nem meglepő, hogy az 1980-as évekig a viognier alig bukkant fel szűk hazáján kívül: sokáig megmaradt az Észak- Rhone egy apró területére korlátozódó, Condrieu köré szerveződő, teraszos művelésű ültetvények féltve őrzött kincsének.
A viognier igen drága bor, de napjainkban már olcsóbb tételekkel is találkozni, főleg Languedocból, ahol az 1990-es években nagyobb mennyiségben telepítettek viognier-t. Ausztráliából és Argentínából is egyre több palackja kerül ki. Ezek a borok nem nélkülözik a fajta jellegzetes, őszi- és kajszibarackos illatvilágát, de hiányzik belőlük a francia példakép pazarsága. A Condrieu és a legszebb kaliforniai és ausztrál viognier-k magas alkoholtartalmú, sűrű, krémes szerkezetű borok, fényűző bukéjukban rendre felfedezhető a frézia, a barackfélék és a gyömbér illata.