Mivel kultúránkban a különböző alkoholos italoknak több ezer éve jelentős szerepük van, a hatásaikra vonatkozó megfigyelések is bőségesen rendelkezésünkre állnak. Ennek ellenére van az alkohollal kapcsolatban néhány kérdés, melyet a kutatóknak mind a mai napig nem sikerült megválaszolniuk. Miért tartja magát a mondás, hogy nincs csúnya nő, csak kevés alkohol? Vagy hogyan lehetséges, hogy egy komoly italozás után akár fél napig is alhatunk, mégsem pihenjük ki magunkat? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ néhány közelmúltbeli felmérés, melynek eredményei a MediPress közvetítésével jutottak el hozzánk.

 

Viccek ezrei, történetek tízezrei épülnek arra a tapasztalatra, hogy a részegség függönyén át mindenkit szebbnek látunk, mint józanul. Erre a jelenségre kerestek magyarázatot a londoni Roehampton Egyetem kutatói.

Köztudott, hogy az evolúciós fejlődés miatt az ember – és sok állat is – a szimmetriához vonzódik, a szimmetrikus formákat tartja szépnek. A kutatók feltevése szerint az alkohol hatására kevésbé tudjuk felmérni, mennyire felel meg ennek az elvárásnak a többiek arca, ezért ilyenkor sokkal többeket látunk vonzónak.

A kutatásba 66 diákot vontak be, akik egy része teljesen józan, míg a másik fele enyhén kapatos volt. Arra voltak kíváncsiak, igaz-e a feltételezés, miszerint alkohol fogyasztása után kevésbé érzékenyek az emberek a szimmetriára. Ehhez húsz-húsz arcképet mutattak nekik egy számítógép képernyőjén egyenként vagy párosával.

Úgy tapasztalták, hogy a józan résztvevők jobban kedvelték a szimmetrikus arcokat, és nagyobb biztonsággal döntötték el azt is, hogy az arc aszimmetrikus-e, avagy sem. További, nem várt felfedezésnek bizonyult, hogy a férfiak kevesebbet hibáztak a témában.

Az ittas emberek csökkent képessége arra, hogy felismerjék az aszimmetriát, fontos összetevője annak, hogy ilyenkor sokkal vonzóbbnak találják a másik nemet, és gyakrabban is kezdődnek így a párkapcsolatok.

Japán kutatók szerint az alkoholfogyasztás súlyosan károsítja az alvás regeneráló funkcióit. A tudósok eredményeiket az Alcoholism: Clinical & Experimental Research című szaklapban publikálták.

– Alapesetben alvás közben a pihenési és emésztési funkciókért felelős paraszimpatikus idegrendszer a domináns a stimuláló tevékenységekért felelős szimpatikus idegrendszer felett – nyilatkozta Yohei Sagawa, az Akita Egészségtudományi Egyetem neuropszichiátriai tanszékének orvosa. – Kutatásunk során megvizsgáltuk, miként hat az alkoholfogyasztás erre a komplementer kapcsolatra.

Ehhez Sagawa és kollégái a kísérletben részt vevő önkénteseknek alvás előtt különböző mennyiségű alkoholt adtak – alacsony dózisút (0,5 gramm), magas dózisút (1,0 gramm) és a kontrollcsoportnak semmit –, majd elektrokardiogram segítségével megfigyelték az éjszakai alvásfunkcióikat. Az eredmények szerint az alkohol pulzusszámnövelő hatása miatt rontja az

alvási regenerációs funkciókat. Minél többet iszik valaki, annál inkább.

– Bár az alvásperiódus első fele rendben zajlott le, az autonóm idegrendszer funkcióinak elemzésekor kiderült, hogy az alkoholfogyasztás nem segíti az alvási folyamatokat, hanem az álmatlansághoz hasonló állapotot hoz létre – nyilatkozta Sagawa.

– A rendszeresen alkoholt fogyasztókat ez a veszély még jobban fenyegeti, hiszen a paraszimpatikus idegrendszer működését károsító folyamatok már az egyszeri alkoholfogyasztásnál is jelentkeztek – nyilatkozta Seiji Nishino, a Stanford Orvosi Egyetem Alvási és Cirkadián Neurobiológiai Laboratóriumának igazgatója. – Sokan azt hiszik, egy pohárka ital segíthet az elalvásban, és ez kis mennyiségű alkohol esetében igaz is lehet, a bőséges alkoholfogyasztás azonban rontja az alvásminőséget és a pihenési funkciókat.

Az alkoholnak több áldásos hatását is ismerjük, nemrég pedig bizonyítást nyert az is, hogy a rettegett Alzheimer-kór megelőzésében is szerepet játszhat a mértékletes fogyasztás.

A Loyola Egyetem kezdeményezésére a kutatók 143 tanulmányt elemeztek 1977-ig visszamenőleg, amelyekben összesen 365 ezer ember vett részt. Megállapították, hogy a mértékletes alkoholfogyasztók esetében 23 százalékkal alacsonyabb volt a kognitív leromlás, az Alzheimer-kór és a demencia egyéb fajtáinak kockázata.

A Neuropsychiatric Disease and Treatment folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bor jótékonyabb, mint a sör vagy a röviditalok. A szerzők arról is beszámoltak, hogy a nagymértékű alkoholfogyasztás (napi 3-5 italnál több) a

kognitív leromlás és a demencia kockázatának megnövekedésével állt összefüggésben, bár ez az eredmény statisztikailag nem volt szignifikáns.

A mértékletes alkoholfogyasztás jótékony hatásának oka nem ismert. Az egyik elmélet szerint a mértékletes alkoholfogyasztás jótékony szív-érrendszeri hatásai, például a HDL (jótékony) koleszterin szintjének megemelkedése az agyi véráramlást, ezáltal pedig az agy anyagcseréjét is serkentheti. Egy másik elmélet szerint kis mennyiségű alkohol egészségesebbé teheti az agysejteket. A mértékletes alkoholfogyasztás stresszhatásnak teszi ki a sejteket, így felkészíti őket azokra a későbbi súlyos stresszhelyzetekre, amelyek demenciát okozhatnak.

A szerzők tehát úgy vélik, hogy a felelősen és mértékletesen alkoholt fogyasztó emberek esetében nincs ok a leszokásra. Mivel azonban fennáll az alkohollal való visszaélés lehetősége, a kutatók nem ajánlják az absztinenseknek, hogy kezdjenek el alkoholt fogyasztani.