Mark Twain mondta egyszer: „Amíg rendszeresen ittam, mindenre vissza tudtam emlékezni, akár megtörtént, akár nem”. Az író szavaiban kétségtelenül van némi irónia, ám a Texasi Egyetem Waggoner Alkohol- és Függőségkutató Központjának nemrégiben megjelent tanulmánya (a Journal of Neuroscience c. lapban) szerint az alkoholfogyasztás felkészíti agyunk bizonyos területeit arra, hogy hatékonyabban tanuljunk és emlékezzünk – számol be róla az mrns.hu tudományos hírportál.

 

 

Az alkohol világszerte elterjedt kábítószer, és általánosan elfogadott tény, hogy fogyasztása csökkenti azon képességünket, hogy megjegyezzünk olyan információtöredékeket, mint például a kollégáink neve, vagy hogy hol parkoltuk le ma reggel az autónkat. Azonban a tudatos memória vizsgálata még csak az érem egyik oldala, nem nyújthat átfogó képet az alkoholnak a teljes idegrendszerre gyakorolt hatásáról. Barnier és munkatársai ugyanis kimutatták, hogy bizonyos tanulási képességeken éppen hogy javított az alkohol fogyasztása.

A függőség egy rosszul alkalmazott tanulási folyamat eredménye, ami tartós kábítószeres emlékek nyomán keletkezik. Tudva azt, hogy az alkohol zavarja a szinaptikus plaszticitási mechanizmusokat a központi idegrendszerben, akadályozva a különböző típusú tanulási folyamatokat, nem világos, hogy milyen emlékek formálják az alkoholizmus kialakulását. Ezen ismeret megszerzése nélkül valószínűleg nem találhat a tudomány megfelelő gyógymódot a függőségek ellen.

Bernier és munkatársai egereken végzett kísérlet eredményeképpen kimutatták, hogy a többszörösen alkohollal kezelt példányok esetében megnőtt a szinaptikus plaszticitás az agy bizonyos területein, a tudatalatti tanulási képességek javultak. Így hát az idegtudomány berkein belül egy újszerű konszenzus kialakítása indokolt, mely magába foglalja, hogy a drog- és alkoholfogyasztás (valamint a függőség) alapvetően egy tanulási- és memóriazavar.

A tanulmányban az etanol hosszútávú hatása mellett vizsgálták az egerek agyszeleteinek elektrofiziológiáját. Egy hétig, napi 3 alkalommal 2 g/testtömeg(kg) mennyiségű alkoholt juttattak a kísérleti egyedek szervezetébe, és azt figyelték meg, hogy az NMDA receptor (glutamátreceptor, melynek alapvető szerepet tulajdonítanak a tanulási folyamatokban) fokozott működése nyomán a szinaptikus jelátvitel tartós serkentése valósult meg, amely a jutalomhoz kapcsolódó ingerek megtanulására ösztönöz – olvasható az mrns.hu-n.

Hitoshi Morikawa neurobiológus szerint nem téves az a nézet, hogy az alkoholfogyasztás nem tesz jót a tanulásnak és a memóriának, ez azonban csak egyik oldala annak, amit az etanolfogyasztás az agyban okoz. „Általában amikor a tanulásról és a memóriáról beszélünk, a tudatos emlékezetre gondolunk” – állítja Morikawa, aki szintén a Journal of Neuroscience szaklapban tette közzé eredményeit. „Az alkohol ellehetetleníti azt a képességünket, hogy olyan információkat keressünk elő, mint a munkatársunk neve, egy szó jelentése, vagy hogy hol parkoltunk le az autónkkal. Azonban a tudatalattink is tanul és emlékezik, és az alkohol ezen a szinten fokozza a tanulási képességet” – olvasható a MediPress egészségügyi hírportálon.

Italozgatás közben fogékonyabbakká válunk tudatalatti emlékek és szokások kialakítására, többek között étkezési, zenehallgatási, sőt szociális viszonyulásainkra vonatkozóan is. Az alkoholista igazából nem a gyönyörélménytől függ, és nem is megkönnyebbülésre vágyik, amikor a pohárhoz nyúl, hanem hozzászokik ahhoz, hogy felerősödnek a környezeti, magatartásbeli és élettani megnyilvánulások összefüggései.

Etanol hatására dopamin szabadul fel az agyban, ami nem csak örömöt, boldogságot „adó” vegyület, hanem nagymértékben hozzájárul a tanulási folyamatok lezajlásához is. Az alkohol tulajdonképpen összezavarja a dopaminerg rendszert, minek eredményeképpen az agyunk azt „mondja”, hogy amit éppen teszünk egy kifizetődő cselekedet, sőt egy jutalom, amit érdemes újra és újra megismételni. Azaz azt tanuljuk, hogy még többet fogyasszunk, hogy kocsmába menni, barátokkal beszélgetni, bizonyos ételeket fogyasztani, valamilyen stílusú zenét hallgatni, és tenni mindezt egy pohár ital kortyolgatása közben nem más, mint jutalom. Minél gyakrabban ismételjük meg ezeket a tevékenységeket, agyunkban annál több dopamin szabadul fel, annál inkább nő a dopaminerg neuronok szinaptikus plaszticitása, és az alkoholos befolyásoltság alatt szerzett tapasztalat annál jobban rögzül.

Összefoglalásképpen elmondható tehát, hogy az ismételt alkoholfogyasztás elősegítheti az ezzel kapcsolatos emlékek kialakulását. A mechanizmus pontos feltárását követően, ha megismertük a függőség neurobiológiai hátterét és alapjait, a későbbiekben olyan gyógymódokat sikerülhet kifejleszteni, amelyek nem erősítik, hanem gyengítik az alkohollal kapcsolatos tudatalatti emlékeket.