A Continental Hotel Budapest Araz Éttermében felszolgált Barka Áron Chef de Cuisine által komponált költemények sorát tepertőmorzsás szalonnás - káposztás felfújttal nyitottuk, melyhez Teleki Olaszrizling 2013-at és Apátsági Tricollis 2013-at töltöttek a poharainkba. A könnyű előétel szép harmóniában volt minkét borral: a rizlingek zamatos citrusai és a tramini trópusi gyümölcsei jól működtek a légies felfújttal.

 

Másodikként jérce érkezett galantin supreme textúrával, a poharakba pedig  Teleki Hárslevelű 2013 és Apátsági Hemina 2013 került. Mindkét bor szépen egészítette ki az fogás aromáit, de a Hemina kicsit levett a lábamról: elegáns volt, élénk, gyümölcsökkel, fűszerekkel teli. Közben először Szakál Zoltán a Csányi Pincészet borászati és termelési vezetője mesélt nekünk a pincészetről, a borokról, majd Kovács Gábor, a Magyar Sommelier Club elnöke tartott bemutatót a Pannonhalmi nedűkről, borászatról egyaránt.

Majd érkezett a szelídgesztenye-krémleves gránátalmával, kísérőnek pedig egy küzdelmes év szülötteit kaptunk, mégpedig a Teleki Rozé Cuvée 2014-et és az Apátsági rozé 2014-et. A levessel barátkoznom kellett, igaz, a gránátalma igencsak jól állt neki, és ahogy láttam a szomszéd asztaloknál nagy sikert aratott. A rosék ropogósak voltak, frissek, gyümölcsösek, a Teleki inkább meggyes, cseresznyés, az Apátsági főleg epres, citrusos, ribizlis.

 

Negyedik fogásként konfitált borjúnyelvet kaptunk édesköményes palacsintával és karalábéhabbal, hozzá pedig Chateau Teleki Merlot 2011-et és Apátsági Pinot Noir 2012-őt. A Merlot nagyszerű gyümölcsössége (meggy, szeder) és sokrétű fűszeressége, szép savaival, a Pinot Noir ugyancsak gazdag gyümölcsössége (meggy, cseresznye), pikáns fűszerei, egy kis csokoládéval, remek savszerkezettel, hosszal, ideális együttes alkottak az étellel.

 

 

Ezt követően muflongerinc került az asztalokra, vajastésztába burkolva, áfonyalekvárral, vajas karottával és bulgurral, a poharakba pedig: Kővilla Válogatás Cuvée 2009 és Apátsági Pinot Noir válogatás 2013. Nagy levegőt véve láttunk neki a fogásnak: ízletes köret, jól kigondolt és megalkotott hússal. A borok is szépen muzsikáltak: ízlés kérdése, hogy kinek melyik tetszett jobban, én mindkettőt szívesen fogyasztanám szinte bármikor. A Kővilla, mely 80% cabernet franc és 20% cabernet sauvignon házasítása a gyümölcsök mellet, melyek főleg fekete bogyósok voltak, a fűszerekről szólt, csokoládéval, szép szerkezetének hála jó pár év múlva csak szebb lesz. A Pinot Noir válogatás is kiváltképp a gyümölcsökről szólt, sok fűszerrel kiegészítve, vaníliával, kakaóval, kevés gombával, elegáns volt, határozott.

 

 

Miután sikerült kissé elvesznünk az ízek birodalmában, következett a pont az i-re: a desszert, a banános étcsokoládé-lepény, amaréna meggy-infúzióval, mely társként két meseszép cuvéet kapott az Elegance Cuvée 2003-at és az Infusio Cuvée 2012-őt. Azoknak, akiknek volt szerencséjük mindkettőt kóstolni (vagy ismerni), nehéz nem elfogultnak lenniük: a tökéletes, könnyű csokoládés boldogságbomba pompás partnerre lelt mindkét borban. Az Elegance feszes volt, kakaóval, étcsokoládéval, kevés dohánnyal, szép gyümölcsökkel, komplex, lendületes savakkal, remek hosszal, van még benne potenciál bőven. Az Infusio komplexitása is lenyűgöző volt, sok gyümölcs, piros bogyósok és erdeiek egyaránt, szép fűszerek, lágy fa, kiváló szerkezet, és hosszú.

 

Összegezve a kóstoltakat, ismételten elmondhatjuk, hogy egy remekbe szabott estén vagyunk túl, eltelve ízekkel, illatokkal, a profi kiszolgálás pozitív impulzusaival, Pannonhalma és Villány varázsával.