A sorozat korábbi részeiben többször is említettük a bor- és az élelmiszerszabályozás közötti sajátos kapcsolatot. Az egyre szorosabb kapcsolat nem olyan régi, csak az utóbbi egy évtized szabályozási logikája alapján került a bor az élelmiszer általános szabályozása alá. Korábban teljesen önálló szabályozással rendelkezett, ezzel is érzékeltetve a borkészítés és forgalmazás sajátosságait. Mivel a bor előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan az ágazati szabályozás kimerítő és teljes, ezért általánosságban továbbra sem kell alkalmazni az élelmiszer-előállításra vonatkozó szabályokat.

A termelésre és a forgalmazásra vonatkozó szabályokra általánosságban az jellemző, hogy döntően az Európai Unió szintjén meghozott jogszabályokban rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy az EU bármely tagállamában a közösségi és a tagállami jogszabályok szerint előállított és forgalomba hozott bor az EU teljes területén korlátozás nélkül forgalomba hozható. Ez alól kivételt képeznek azok a tagállami szabályok, amelyek a közösségi joggal összhangban valamilyen jelölési kötelezettséget írnak elő. Ezek a tagállami szabályok nem lehetnek megkülönböztető jellegűek más tagállamok termelőivel szemben. A közösségi jog így jelentősen korlátozza a tagállamok erre vonatkozó szabályozási lehetőségeit.

A termelésre vonatkozó szabályokra általánosságban jellemző, hogy azokat alapvetően az EU területén forgalomba hozott borok készítésére vonatkozóan kell alkalmazni. Amennyiben egy termelő az EU-n kívül kívánja forgalomba hozni borát, abban az esetben az előállításra vonatkozó szabályoktól el lehet térni. Ebben az esetben az így előállított borok semmilyen módon nem hozhatók forgalomba az EU területén.

Az előállításra vonatkozó általános elv, hogy az EU területén, csak az itt termett szőlőből lehet bort készíteni, vagy borászati terméket feldolgozni. A harmadik országból származó borászati termékeket csak változatlan formában történő kiszerelés, vagy a kiszerelt termék értékesítése céljából lehet behozni az EU területére.

A 2008-ban lezárt borpiaci reform több jelentős fordulatot is hozott a borpiaci szabályozásban. Az egyik ilyen lényeges fordulatnak tekinthető, hogy az EU önálló és független szabályozása egyre inkább alkalmazkodó, a globális borpiaci átrendeződésekhez igazodó szabályozássá vált. Jelentős változásnak tekinthető például, hogy 2008 előtt az EU piacára csak az közösségi jognak megfelelő bor kerülhetett, függetlenül attól, hogy az a világ mely országából származott. Ez alól csak az EU és egy harmadik ország között megkötött bormegállapodás adhatott kivételt. A borok előállítására vonatkozó, ma hatályos szabályozás alapján a borelőállítást a Nemzetközi Borászati Szervezet (OIV) elfogadott határozatai szabják meg. Harmadik országból származó borászati termékek esetén is általánosságban csak az OIV által elfogadott határozatoknak kell megfelelni a forgalomba hozatalhoz.

Hasonló alkalmazkodás tapasztalható a borászati termékek eredetvédelmével kapcsolatban, ahol szintén a nemzetközi tárgyalások eredményeit tükrözi vissza a szabályozás. Ezen a területen a Világkereskedelmi Szervezet elvárásait teljesítő termékleírás készítési kötelezettséget érvényesíti a közösség jog. Ebből következően az eredetvédelemre vonatkozó szabályozás gyökeresen megváltozott.

A termelésre és a forgalmazásra vonatkozó szabályok a fentiek alapján már nem tekinthetők olyan szellősnek, mint a támogatásra vonatkozó szabályok, ahol a tagállamok számára a közösségi joganyag jelentős mozgásteret hagy a végrehajtásra. A termelésre és a forgalmazásra vonatkozó szabályok esetében a közösségi jog jellemzően kimerítően szabályoz.

Ezen szabályok alá tartoznak a borok eredetvédelemre, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó előírások, a borszőlőfajták szabályozása, a borászati eljárások és korlátozások, valamint a termelői szerveződésekre vonatkozó előírások.

Az EU közös piaci szervezetekről szóló szabályozása (Alaprendelet) nem a termelésre és a forgalmazásra vonatkozó szabályok között említi a termelési potenciál szabályozását, valamint az ehhez kapcsolódó telepítési jogok rendszerét. Ezek a szabályok a szabályozás piaci intervenció címe alatt szerepelnek, mint a szőlő-bor ágazatban alkalmazott termeléskorlátozási rendszer.

A borkészítéssel kapcsolatos szabályok áttekintését a szőlőfajtákra vonatkozó előírások bemutatásával kezdjük.