Mikor Villányban járunk, minden alkalommal betérünk a Fritsch Pincébe, ahol a mindig jókedvű gazda fogad minket. Sanyi tehetséges, fiatal borász, pincészete a szemünk előtt cseperedik: büszkén mutatta a két egybenyitott pincében kialakított trezorját, mellette a hangulatos és tágas kóstolóhelységgel. A pince feletti kóstolóterem is kifog bővülni, ezáltal alkalmassá válik nagyobb társaságok fogadására.
Megkóstoltuk első, új kishordós Cabernet Sauvignonját (Cabernet Sauvignon Barrique), amelyből - a többi helybeli borásztól eltérően - folyóborként is vásárolhatunk.

Hagyományőrző módon, minden évben meglátogatjuk Tamás Bátyát, a történész borászt, aki minden egyes borkóstoló alkalmával örömmel mesél nekünk a nagyharsányi csata izgalmas részletiről. Időutazásunk során megismerkedhetünk az egyik kiváló villányi dűlő, a Jammertal - magyar nevén 'Siralomvölgy' - nevének eredetével.
A történész borász egyedülálló módon állít emléket a villányi múlt hőseinek: borait az itt harcolt hadvezérekről nevezi el, akiket így a palackok címkéiről ismerhetünk meg. És még egy különlegesség: a pincében megtalálhatóak a borpalack-szépségversenyre készült, több díjat is elnyert rézcimkés borok.

 

Egyik este Günzer Tamás hangulatos, kerthelységgel bővített pincéjébe látogattunk, ahol a gazda kiváló borai mellé a ház különlegességét, a 3 napon keresztül finom páccal ízesített, kemencében sült nyulat rendeltük meg. A nyúl mennyei íze méltóképpen koronázta meg a gazda remek borait.

Következő alkalommal  Maul Pincészet gasztronómiai különlegességével örvendeztettük meg magunkat, a malacsülttel. A lakomát követően megnéztük a kóstolóhelység alatt, a pincészet trezorjában gondosan fektetett borainkat, majd sorban végigkóstoltuk az egész repertoárt -  végezetül elégedetten nyugtáztuk a trezorba történő 'befektetésünket'.

További gasztronómiai csodák

A borászokon kívül számos önálló gasztronómiai szolgáltatás található Villányban: pizzéria, rétesház, palacsintázó és étterem, amelyek nagyszerű étkezési lehetőséget kínálnak.

Első nap - immár hagyományőrző módon - az Oportó Étteremben vacsoráztunk, amit azért is szeretünk, mert nagyon közel áll a pesti éttermek stílusához: az atmoszféra, valamint az étlap választék szempontjából - a borlapról természetesen jóval több villányi választható. Az étteremhez tágas, hangulatos kerthelység tartozik, ahol nyaranta a zöldellő vadszőlő árnyékában iszogathatjuk névadóját - a villányi borvidék legjellegzetesebb fajtáját - a Kékoportót (az EU csatlakozás óta hivatalosan Portugieser).

Minden évben napirendre tűzzük az egyik helybeli specialitást, a villányi 'mosolygós rétest' - ez mindenki kedvence, ezért sosem hagynánk ki. A megszokott ízeken túl érdemes megkóstolni a meggyes-mákos, valamint diós-meggyes változatokat is, amiből túránk utolsó napján csomagoltatunk egy-egy rúddal elvitelre is. A finom csemegét idén egy 'Rétesembör' nevű reklámfigura népszerűsíti az alábbi versikével: 'Én vagyok a Rétesembör, egyél a rétesemből.'

A mosolygós rétes után hagytunk helyet másik kedvencünknek, a Júlia Vendéglőben készült palacsintának is. A vendéglő házigazdája igazi vendégszerető ember, kedvességge, udvariassága mindig elbűvöl. Színvonalas, vadonatúj épületben, remek magyar konyhával várják a betérőket.

Villány évről évre fejlődik

A kisebb borászok mind jobb és jobb borokkal késztetik ámulatra a borkedvelőket, a nagyobbak folyamatosan fejlesztenek, a vendéglátók mind sokszínűbb gasztronómiai különlegességekkel lepnek meg minket és minden évben nyílik valahol egy új szálláshely, ahol a fáradt vándor a nap végén megpihenhet.

Következő cikkünkben előző Villányi túráinkról számolunk be. Tartson velünk!