Nem minden szép és elegáns, ami masszív és erős

Ahogy a cím is sejteti, olyan szőlőket – és azokból készített borokat – nézünk meg közelebbről, amelyek erős szerkezettel, általában magasabb savakkal és tanninnal mutatkoznak be. A bor színe mélyebb, intenzívebb koncentráltásgú fenolok és sokszor magasabb alkohol is jellemzi őket. Ha pedig jó évjáratban, alacsony hozzammal és a további paraméterek is a helyén vannak, akkor akár hosszú életű borokról is lehet szó, amelyek fejlődhetnek.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a finomabb és könnyebb, de komplex szerkezetű, borok, akár más szőlőből nem lehetnek csodálatosak. Dehogynem, sőt, ahogy az egyik híres burgundi borász fogalmazott: „egy vörösbornak nem muszály masszívnak lennie, hogy magas fokú ízérzetet adjon”. És teljes mértékben igaza van, a könnyed elegancia, selymesség és a millió aroma, íz mellett a komplexitás felemelkedő érzést tud biztosítani. Ez mellett pedig a termőterület rendkívül fontos szerepet játszik.

A szőlőket és azok klónjait a világ bármely helyére el lehet szállítani. A termőtalaj, a klimatikus adottságok és a kultúra azonban egy földrajzi helyhez kötődnek. Ezeket ostobaság lenne bármi áron megpróbálni adaptálni, technológiával és a divattal más helyre beerőszakolni.

Hölgyeim és Uraim: egyelőre 3 plussz 1

Három Magyarországon is elterjedt világfajtát ismerjünk meg közelebbről. A jól ismert Cabernet család: Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc. Majd pedig Bordeauxban legtöbbet látott fajta a Merlot.
Plussz egy? Egyenlőre még egy további nemzetközi fajta mutatkozik be magyar földön. Egyenlőrét azért írom, mert még biztos lesznek követői. Jó-e ez vagy nem? Legyen egy másik téma. A fekete lovag messze földről robog be a sötétben Európában Syrahnak, távolabbra Shiraznak hívják a negyedik szőlőt.

Az „ABC” egyik résztvevője

Cabernet Sauvignon az egyik legjobb minőségű kékszőlőnek tartják, jó tűrő képességű, de nem szereti a hideget, mert relatíve későn érik be. Mély színét a fenoljainak köszönheti és hosszabb fejlődésre is képes. Cabernet Sauvignon szülei Cabernet Franc és Sauvignon Blanc, amelyek réges régen spontán kereszteződéssel hozták a világra a Cabernet Sauvignont.

Mérsékelt éghajlatban: fekete és piros bogyós gyümölcsökkel (feketeribilzli, szeder, piros paprika), növényi (cédrus, menta, eukaliptusz) magas savakkal és csersavval mutatkozik be. Meleg éghajlatban: Fekete bogyós gyümölcsök, gyógynövényes, menta, oliva, közepes savak és magas tannin jellemzi. Kedveli a kistölgyfa hordót (barrique) ilyenkor tosztos, kávé, vanillia és mogyorós krémesség is párosulhat. Ha azonban nem érik be, akkor rendkívül zöldes, növényi, cseres, füves és nyers aromákat hozz a felszínre vagy, ha túl meleg neki, akkor: égetett, túl sütött gyümölcsök jelentkeznek.
Bár meg van neki a jól felismerhető jellege, de ezt nem azt jelenti, hogy nincs szüksége másra. Alacsony terhelés, megfelelő meleg talaj (például kavicsos) és a jó hőmérséklet fontos.

Sokat szenved(ett) tengerentúl egy film hatására

Selymes textúrája mellett az erő nem tűnik el a Merlotból. Sokban hasonlítanak, de ugyanannyiban el is tér a fent említett szőlőtől. Sokszor találkoznak egymásra a palackban, a szüret időpontját jól kell eltalálni, de a hidegebb és nehezebb talaj is jól bejön neki (pl. agyag, homokkő). Hamarabb érik be, mint a „CabSav”, de érzékenyebb a betegségekre. Mérsékelt éghajlatban: piros bogyós gyümölcsök (málna, szilva), virágos buké jelleg, közepes savak, tannin és test, de középmagas alkohol. Meleg éghajlatban: fekete gyümölcsök, erőteljesen érett jelleg (szilva, lekvár, szeder), magas alkohol, nagy test érett tannin és alacsonyabb savak. Szintén kedveli az égetett tölgyfahordót, ha pedig érik akkor vegetális, földes jellege tagadhatatlaná vállik. Ha nem érik be a zöldes íz semmiképpen nem szép, de az se ha csak a füst és tannin dolgozik a pohárban.

A gyermek árnyékában

Nagyobb hírnevet futott be a világban a Cabernet Sauvignon, mint a Franc? Minden bizonnyal igen. Szereti a hűvösebb éghajlati adottságokat, nemzetközileg úgy tartják számon, hogy kevesebb szín anyaga és tanninal rendelkezik és ritkán találkozni vele 100%-ban (a Loire völgyében jelentős). Érdekes, hogy nagyszerű minőségre képes teljesegyedül Dél-Magyarországon. Szegény, sovány talajra van szüksége szereti például a mészkővet és alacsony terhelést (50 hl/ha és alatt). Hűvös éghajlatban: piros bogyós gyümölcsök (málna, eper), növényi jelleg (avar, fű, menta), közepes test, alkohol és tannin, de magas savak. Mérsékelt éghajlatban: piros bogyós gyümölcsök (eper, málna, szilva), közép erős test, alkohol, tannin és savak. További jegyei lehetnek: lekváros, aszalt gyümölcsök. Kishordó használatakor füst, vanillia, valamint pikáns növényi jelleg érlelés után.

Vitatott, hogy honnan jött...

...Szicílíából vagy az ókori Perzsiából vagy esetleg mindig is Rhône völgyi volt-e? Legújabb DNA ujjlenyomatok azt mondják, hogy a Dureza és Mondeuse Blanche leszármazotja a Syrah. Magas antioxidánsokban és rendkívül erős, mély, testes bort tud adni. A termőterület nagyban meghatározza a végeredményt. Mérsékelt éghajlatban: bors, fekete bogyós gyümölcsök, magas tannin és savak és közepes test. Meleg éghajlatban: Fűszerek, fekete bogyós gyümölcsök, lekvár, aszalt gyümölcsök és minden további jellemzője magas. Meghálálja a tölgyfahordó érlelést, idővel pedig vegetális, animális/húsos, csokoládé, bakelit jelleget is magára húzhat. Intenzív stílusa mellett, azért mindig érdemes a függöny mögé nézni. Milyen sikert fog befutni Magyarországon, még kérdőjelles.

De ne feledkezzünk meg sose a nemzetközi fajtáknál, hogy még sokan mások is termelik őket. Feltudjuk –e venni velük a versenyt minőségben vagy mennyiségben? Megfogják- e Magyarországot ismerni a nemzetközi szőlőkről vagy inkább az egyedi fajták biztosítanak kitörést?