Impresszum

BORÁSZPORTÁL Szerkesztőség

Trinety Kft.
E-mail: Kattintson és írjon!
Telefon: +36 70 420 3993 (Knap Gábor, Online portál manager)
Hirdetni szeretne? Kérje részletes médiaajánlatunkat!

A Borászportál online bormagazin: könnyed, izgalmas írásokkal, naprakész hírekkel látja el a hazai és nemzetközi borvilág iránt érdeklődő, a bor és az információ kultúrált fogyasztására szomjas közönséget.

Csapatunkat a bor világát és a borszakmát alaposan ismerő, a londoni székhelyű Wine & Spirit Education Trust (WSET) Nemzetközi Borakadémikus, valamint felsőfokú (borbecsüs) és középfokú (bortanácsadó) végzettséggel rendelkező szakemberek alkotják.

Németh Richárd
Szerkesztő
WSET Intermediate

Kielmayer Kristian
Okleveles Borbíráló, Nemzetközi Borakadémikus

Kristian a borok világához a történelmen keresztül, mélyebb értelemben a bortörténelmen keresztül érkezett meg. A Kodolányi János Főiskola Borbarát Klubját vezette 3 évig, ahol megalapította a Borbarát Kulturális Egyesületet. Valamennyi magyar "boriskolát" végégjárta (Borkollégium, Magyar Borakadémia), Okleveles Borbírálóként befejezve azokat. A legnagyobb megtiszteltetés viszont az volt számára, hogy dr. Cey-Bert Róbert legkedvesebb tanítványának tekintette, és a mai napig barátság köti össze őket.
Ezután London egyik legpatinásabb borkereskedésének lett nélkülözhetetlen része, majd vezetője. Elsősorban a párlatok, erősített borok világával, német és burgundiai borok beszerzésével, eladásával és személyes kóstolások vezetésével foglalkozott. Közben a világ borkereskedelmének fővárosában a Wine and Spirit Education Trust (WSET) advance kurzusát, majd diplomakurzusát abszolválva Nemzetközi Borakadémikusként végzett. A két legnagyobb nemzetközi borverseny - az International Wine Challenge (IWC) és az International Wine and Spirit Competition (IWSC) - bírálóbizottságának is tagja. Emellett megszerezte a WSET Certified Educator és felsőfok vizsgázatói címet. Londonban, a világ borkereskedelmének fővárosában részt vett rengeteg kóstolón, szemináriumon, kötetnyi kóstolójegyzetben összegyűjtve tapasztalatait. Emellett személyesen gyűjtött tapasztalatokat a legfontosabb német, magyar, francia, portugál, spanyol, osztrák, olasz, dél-, és észak amerikai borvidékeken.
Az Egyesült Királyságban újabb területen próbálta ki magát - privát kliensek és en primeur eladás – majd visszatért az "Európai kontinensre". Jelenleg Bécsben dolgozik, és Budapesten oktat a CEWI-n. Munka mellett igyekszik időt szakítani a publikálására is (www.kristiankielmayer.com). Tanulmányait tekintve jelenleg Master of Wine vizsgájára készül.

Harsányi Dávid
WSET Advanced

Jó lenne azt mondani, hogy valamelyik felmenőm pincéjében töltöttem a gyerekkorom, de az igazság az, hogy 20 éves koromig a közelébe se kerültem se a bornak, se más italnak. A főiskolai évek alatt megfogalmazódott bennem a bor különlegessége, ugyanakkor frusztrált, hogy nem igazán éreztem különbséget a fajták között. A bor bor volt. Szerencsére az egyik tanfolyamon (ahol oktattam) elindult egy boros képzés is: kaptam az alkalmon, és barterben elvégeztem az alap és középfokot, idén pedig – már máshol – a felsőfokot is. Először persze zavarodottnak néztek barátaim, de mostanra sokat fejlődött a borkultúra, és a környezetem is megszokta ezt a „hóbortot”, sőt ők is egyre nyitottabbak lettek a borokra.

Mivel foglalkozom

1997-től a BGF Külkereskedelmi Karán tanítok marketingkommunikációt, kampánytervezést. Szakirányvezetőként fontos számomra a diákokkal kialakított jó kapcsolat. 2012-ben szereztem meg a doktori fokozatot, a felszabadult időmben olyan munkákat vállalok, amit élvezek: tanácsadás, előadások tartása, kutatások szervezése – és természetesen a borokkal való ismerkedés.

Mit jelent számomra a bor és gasztronómia?

A bor szerelem, élmény, tanulás; igyekszem legalább kéthetente részt venni valamilyen boros rendezvényen. Gyakorlatilag minden ételt megeszek, nyitott vagyok a különleges, de harmonikus ízkombinációkra. A csúcs számomra a tökéletes étel-bor párosítás.

Mennyit iszom naponta?

Célom a javasolt napi egy pohár bor, de néha (a kóstolókon) előre megiszom a heti adagot. Az otthoni fogyasztás szempontból a sörök praktikusabbak, abból le lehet gurítani egy teljes üveggel is…

Sztanev Bertalan
Borszakíró

Szerencsés vagyok, mert munkám egyben a hobbim is. A borral való komolyam találkozásaim egyértelművé tették pályámat tizenöt évvel ezelőtt. Azóta a borral a pinceajtótól kifelé sokféle formában foglalkoztam. A szőlő-bor ágazat hazai és Európai Uniós szabályozásával tíz éve foglalkozom, amely jelenleg időm nagy részét kitölti. Emellett - a Borászportál mellett - rendszeresen írok borszakíróként a BOSS életmód magazinba, a Bor és Piac illetve a Borkép szaklapokba.  Első könyvemet Pincétől az asztalig címmel a bor és a gasztronómia kimeríthetetlen témájáról írtam. A könyv második, átdolgozott kiadásban is megjelent. A bor iránt érdeklődők számára írtam meg a Borkedvelők kézikönyvét, amely a bor színes és izgalmas világát igyekszik bemutatni. A Mielőtt a dugót kihúzná könyvem inkább a borokat, pincészeteket és a borok jobb megértését segítő írásokat tartalmaz, amelyet sorozatnak szánok, hogy mindig friss és aktuális információkat tartalmazzon. Számomra az írás kifejezőeszköz arra, hogy amit a borról gondolok, azt olyan szépen készítsem el és csomagoljam be, ahogy a borászok a borral teszik ezt.

Bognár Attila

WSET Advanced

A borok iránti rajongásom első mérföldkövét keresve egész 10 éves koromig kell visszaugrani a múltba. Ekkor ismertette és kóstoltatta meg velem nagybátyám a saját készítésű kadarkáját. Kezdetben fröccsben, aztán ahogy felnőttem, már tisztán is. Már akkor éreztem, hogy ez jobb, mint ha szörpöt innék. A nagy ugrás az egyetemi évek alatt történt, amelyeket Pécsen töltöttem. Gyakran ugrottunk át a szomszédba, Villányba, ahol éppen akkor dobtak nagyot az ottani húzónevek, lettek sorban az Év Borásza díj nyertesei, alkottak csúcsküvéket, terméskorlátoztak, barrik hordóztak. Hamar sikerült is kiiktatnom szerencsére a „repertoáromból” az egyetemisták egyik kedvencét a „boroskólát”. Kialakult egy baráti társaság, amely rendszeresen ellátogatott Villányba, más-más termelőkhöz, pincékhez kóstolóra. Ez a szokásunk az egyetemi évek után is megmaradt és rendszeressé vált. Azóta az ország összes borvidékét bejártuk, rengeteg borászhoz jutottunk el, számtalan élménnyel gazdagodtunk. Másik meghatározó vonal életemben a Balaton volt, a családi hétvégi házból kiindulva rendszeresek voltak a kirándulások a tó környékén, a táj elbűvölő szépsége már akkor megfogott, a szőlők és köztük megbújó pincék pedig már akkor kiemelten az érdeklődésem középpontjában voltak. Az amatőr borrajongás újabb fordulatot 2008-ban vett életemben, amikor is sikerült elvégeznem a WSET középfokú, majd a WSET felsőfokú tanfolyam magyar és angol verzióját is. Ez a szemléletmódom erőteljes kitárulásához vezetett, megismertem a világ borait, borvilágát (persze annak csak töredékét). Külföldi utazásim ettől kezdve már borvidék centrikusak lettek, és azóta is hajt a minél nagyobb borkínálat megismerésének vágya. Újabb mérföldkő az életemben 2010 szeptember volt, amikor is megírtam első cikkem a Borászportál számára. Azóta is töretlen lelkesedéssel járok kóstolóról-kóstolóra, fesztiválról-fesztiválra, pincéről-pincére, évről-évre megdöntve saját rekordom az adott évben tesztelt borok számának tekintetében, és azóta is próbálok hozzájárulni a magam szerény módján a Borászportál olvasóinak kiszolgálásához.

Kovács Bálint

Sommelier, WSET Intermediate

A belvárosi gyerek, a legközelebbi szőlőtőkétől úgy 30 kilométerre, 14 évesen, a rendszerváltás hajnalán, a tömegtermelés aranykorában borásziskolába megy. Nem azért, mert romantikus álmai vannak földről, pincéről, aranysárga mustról, hanem mert oda könnyű a felvételi (akkor bizony nem volt ez akkora presztízsű szakma, mint most). Aztán, kölcsönös érdeklődés hiányában el sem végzi. Aztán belesodródik a vendéglátásba, ahol sodródó emberek gyakran kötnek ki. Naponta mesél turistáknak a borokról, kóstol, elmondja, mit érez. Egyre többet kóstol, egyre több mindent érez, egyre több mindent szeretne elmondani. Szerencséje is van, hozzáértő, jól beszélő emberek között dolgozik, jelen van az egyik legnagyobb bormagazin indulásánál, kóstol, figyel, rájön, mennyi mindent nem tud még, tanul, pótol, időt és iskolát visszasír. Egyre több mindent ért meg, egyre több mindenről lesz véleménye. Utólag visszanézve rájön, hogy szerelem volt ez első ízlelésre, csak az észrevétlen, csöndes, de lassan minden porcikába bekúszó fajta. Részese a hihetetlen, és gyakorló hedonistaként érthetetlen küzdelemnek, amit a borból élő emberek, akár termelők, akár kereskedők, nap, mint nap folytatnak, hogy a bort eladják. Persze érti. Látja a bajokat, a nehézségeket, és a maga módján vívja kis harcát, igyekszik érdekesen és informatívan írni, beszélni a borról, abban bízva, hogy a mámor fertőző.

Knap Gábor
Online portál manager, WSET Intermediate

Furcsa lenne azt bizonygatni, hogy minden a "skálázóvízzel", azaz a boroskólával kezdődik, mert az nyilván nem igaz. Ám kétségtelen, hogy sokan valahonnan abból az irányból érkeznek meg a borhoz. Az én esetemben mindezt súlyosbította, hogy Nagyapám minden szeptemberben sajátos félmosollyal "csapolta" nekem a hordóból a káposztalé, vagy néha akár szinte tejszínű murcit, aminek hatalmas sikere volt a haverok körében, hiszen remek hatásfokkal dolgozott - ha értik, mire gondolok.
Egyszóval nehéz volt rátalálni a helyes útra. Közben tanultam multimédiát, lediplomáztam, és újságot kezdtem írni, valamint online marketinggel foglalkozni. A szabadidőből pedig egyre több fogyott Magyarország borvidékein, csodálkozva a kilátáson, a szőlőkön, a pincéken, a borászokon, és természetesen a borokon is.
Mindebből előbb egy sajátos hangvételű - és kicsit sem szakértői szemmel készített - blog lett, aztán pedig egy WSET tanfolyam, amely két dologra volt igazán jó: az egyik, hogy szélesebb rálátást nyújtson erre a kultúrára, ezzel beindítva az ördögi kört, miszerint minél többet tud valaki, annál inkább tisztában van azzal, hogy mennyi mindenről fogalma sincsen. A másik pedig, hogy ráébresszen, hogy - a tanulmányaim felől megközelítve is - mennyi dolog van még Magyarországon, amit meg kell tenni annak érdekében, hogy egyáltalán itthon a helyére kerüljön a hazai borkultúra. Aztán jöhet a külföld. Olvassanak hát róla.