A Nagy Somló - tisztelet a hegy előtt

A Somlói borvidék legendás. Hegyalja után talán ez az a borvidék, amely a legmélyebb történelmi gyökerekkel rendelkezik. Aki megszereti az igazi somlait, ezt a karakteres bort, mindig keresni fogja!

Akik ismerik, a legnagyobb tisztelettel nyilatkoznak a borvidékről és az ott készített borokról. Melyek legendásak még akkor is, ha Magyarország legkisebb borvidéke (700 ha) sosem fog nagy mennyiséget produkálni. De nem is kell, csak minőséget.

A legenda és a valóság

Eötvös Károlytól kezdve, Hamvas Bélán át Márai Sándorig sokan nyilatkoztak elismerő hangon az öreg vulkán borairól. Hamvas egy indiai rádzsáról beszélt, akit a somlai bor segített fiú utódhoz. Mária Terézia Habsburg uralkodó asszony is kedvelte a somlóit, nem hiába neki is született néhány fiú gyermeke. Hogy mi lehet a nászéjszakák borának tudományos magyarázata, nem tudom. De amikor Fekete Béla, a hegy egyik leghíresebb és legjobb borásza meglátogatott minket a borklubban, büszkén mutatott a fiára, aki folytatja a családi vállalkozást.

Hogy milyen az igazi Somlói bor, talán Márai Sándor fogalmazta meg a legjobban: „A somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: keleti bölcsesség, nyugati műveltség. Van benne Ázsia nyugalmából és Európa kíváncsiságából. Ez a legszerencsésebb keverés borban és emberben.”

És ha ezt az idézetet mégegyszer elolvassuk, akkor valahol megtaláljuk a magyar borok szellemiségét is. Amit talán azzal lehet még kiegészíteni (bortípustól függően), hogy magában foglalja a harcias, heves, de a barátságos, jókedvű elemet is. Ahogy még tanítómesterem fogalmazott: a magyar bor a feltámadás bora. Újjászületett sokévi megpróbáltatás (legutóbb a kommunizmus, tömegtermelés és szőlőhegyek elvesztése) után, s lassan majd a magyar bort és közte a Somló hegy gyümölcsét is méltó helyen emlegetik a világ borai közt.

Imogen Edwards-Jones író a Babyloni szálloda című regényében a legkomolyabb német édes borok és a burgundi (DRC) vörös borok mellett a somlói borról is beszámol, amikor képzeletbeli pincét ismerteti.

Ha elszigeteltsége és mérete miatt nincs is nagy hírneve a borvidéknek, lehetőségei és adottságai annál izgalmasabbak és érdekesebbek.

A hegy geológiája és természete

A Somló hegy magja a miocén korból származik, agyag, márga és homokkő rétegek vulkanikus bazalt és tuffa közettel kombinálva. A hegy lábánál elsősorban homokos agyag és lösztakaró dominál, míg feljebb a bazalt és a tuffa a jellemző. Egyértelmű, hogy különleges és ásványokban gazdag a talaja, és ez közvetlen kapcsolatban van a végtermékkel: a borral. Igaz, hogy a mineralitás jelző, amely megjelenik a kóstolási jegyzetekben, némi magyarázatra szorul (van aki kénnek jegyzi be, van aki a magas savakkal hozza összefügésbe...), az biztos, hogy a somlói borok karatkeresek és teljes mértékben egyediek is.

Szőlőtermesztés szempontjából optimális éghajlattal rendelkezik a borvidék: 2000 óra napsütés, ami a Winkler skála szerint az 1 zónába teszi a borvidéket. 10°C átlag hőmérskéklet és 700 mm éves csapadék jellemzi.

A 432 m magas vulkáni hegynek az északi oldalán is folyik aktív szőlészet. A hegy tetején álló vár első megemlítését 1093-ra teszik, és úgy tartják, a borászat nem sokkal később megkezdődött. Nemcsak a borkultúra ápolásának céljából érdemes felkeresni a borvidéket, de aki aktív természetbarát nagy örömét fogja lelni a vidékben. Kitaibel Pál szerint a hegy élővilága leginkább rokontestvéreihez a leghasonlóbb, vagyis a balatoni tanúhegyekéhez. Érdemes végigjárni a tanösvényt.

Szőlők és azok borai

Tokaj-Hegyalja mellett az egyetlen borvidék Magyarországon, ahol hivatalosan nem termesztenek kékszőlőt. Azért írom a hivatalos szót, mert magánfogyasztás céljára senki nem tilthatja meg a gazdának, hogy kis mennyiségben (és tényleg csak kis mennyiségben) készítsen saját magának, barátai számára, nem kereskedelmi forgalom céljára vörösbort. És hogy ez mennyire unikális, erről én is meggyőződhettem egyszer, egy Kékfrankos-Kékoportó házasítás kapcsán. Ha a minerális ízvilágot, sósnak értelmezzük, akkor ez minden bizonnyal nagyon sós (minerális) volt, de nagyon érdekes és élvezettes is egyúttal. Nem hiszem, hogy minden fogyasztó egyetért, de számomra nagy élmény volt.

Egy évszázaddal ezelőtt még bő 30 fajtát vezettek a hegyen, mára ez nagyon lecsökkent: Olaszrizling, Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Tramini, Rizlinszilváni, Sárgamuskotály.

Az a Rizling, amely nem német, hanem olasz, csakis Olaszrizling lehet. Egyesek már ismerik a véleményemet - ami tükrözi a nemzetközi borvilág véleményét is -, miszerint nem rendelkezik akkora potenciállal, minőséggel az Olaszrizling, mint rajnai névrokona (csak névben rokonok). Ettől függetlenül szép, korrekt borokat lehet készíteni belőle. Somlón mintegy fele az ültetvényeknek Olaszrizling. Közepes savak és közepes alkohol jellemzi, talán néha virágos jegyek is feltűnnek a zöldalma mellett az illatban, de gyakori a rezeda és a keserű mandula jelző is a jegyzetekben.

A Chardonnay számomra az elején idegen fajtának tűnt ezen a vidéken, és minden bizonnyal a divat hozta ide. Ettől függetlenül szép tételeket kóstoltam belőle a múltban. Ám arra figyelniük kell a borászoknak, hogy a kishordóval, azaz barrique-al (amit a Chardonnay-nál szívesen használnak) nem szabad agyonütniük a bort, mindig a gyümölcsnek és a terroirnak kell érvényesülnie, nem pedig a fának. Színben az egyik legmélyebb fajta a vidéken, és jót tesz neki a malolaktikus erjedés is (tejsav bontás, 2. erjedés), ezáltal jól házasítható a fával. Trópusi gyümölcsök és érett fehér húsú gyümölcsöket lehet érezni az ízvilágában.

A Juhfark érdekes téma, hiszen sokáig ezt a hazai játékost nem engedték pályára - saját közönsége előtt nem engedték játszani. Hosszú, hengeres fürtje egyeseket a juh farkára emlékeztette, innen az elnevezés. A bor színében halvány szalmasárga, általában enyhén virágos, és vegetális illatokat lehet felfedezni, nagyon magas savtartalma lehet, fiatalon acélos és igen kemény, rideg tud lenni. Talán ez a bor mutatja meg a leginkább, hogy érdemes várni a somlóival (a legtöbb somlóit nem érdemes 2-3 éven belül elfogyasztani, persze akadnak kivételek).

A Hárslevelű és a Furmint személyében két olyan szőlő is bemutatkozik a vidéken, melyek Hegyalján is rendkívül népszerűek. Ez egy újabb kapcsolat a két kitűnő borvidék között. Mindkettő késői érésű, könnyen "elkapják" a nemespenészt (botrytis cinera), amelyből aztán a világ egyik legszebb édes boraik születhetnek. Somlón is beszéltek a múltban komoly édes borokról, sajnos nekem még nem volt alkalmam komoly tételt kóstolni, de bízom benne, hogy ez is bekövetkezik. Ettől függetlenül a száraz tételek e két szőlőből a legnagyobb élményeket biztosíthatják, és a Juhfark mellett számomra a legfontosabb somlói borok is egyben – (a jelent figyelembe véve).

A Rizlingszilváni, más néven Müller Thurgau - a professzor neve is egyben, aki előállította a fajtát - Riesling (Rajnai Rizling) x Gutedel (Chasselas) keresztezés. Ez a korábbi információnak ellentmond, azt gondolták, hogy Riesling x Zöldszilváni apa és anya, de ezek a Rieslaner gyermeknek/szőlőnek az ősei. A Tramini egy régebbi klón, amely szinte azonos a Gewürztraminerrel és Tramin (Dél Tirolia) városa lehet hazája.