Ugyanis ismét fellángoltak a közösségi bormarketing programok körüli viták, amelyek érintik a végrehajtásban részt vevő szervezeteket és a programokat egyaránt.
Az egymásnak feszülő érvek és ellenérvek kereszttüzében a tisztánlátás iránt vágyakozóknak nehéz dolguk van, mivel a média is legtöbb esetben az egyik, vagy a másik oldal mellett teszi le a voksát. Pedig az igazság az, hogy a bormarketinget az egész szakmának tanulni kell – néhány példamutató, üdítő kivételtől eltekintve. Jelentős lemaradásban vagyunk boraink ismertségét és elismertségét tekintve, amely egyrészt az arctalanság, az elmúlt években elmaradt marketingaktivitás okoz, másrészt borvidékeink elszigeteltek maradtak, a piaci érvényesülést a régiók többnyire önmaguk kívánták megvalósítani.
Az újra fellángoló viták ismét arra a jelentős hiányra hívják fel a figyelmet, hogy még mindig nem sikerült azt a néhány alapkőnek is tekinthető, mindenki által elfogadható üzenetet megfogalmazni, amely a magyar bort jelenti, és minden egyéni, vagy kisebb közösségi érdek fölé helyezhető. Pedig az első, jelentős hidegzuhany már megérkezett az olasz importborok gyors beáramlása formájában, amely rávilágított a bortermelésünk eddig rejtve maradt gyengeségeire. Ezt azonban a szakemberek csak előjelnek látják, mivel a ténylegesen nagy fenyegetést jelentő újvilági kínálat még itt sincs. Egész Európában, köztük Olaszországban is az egyik legnagyobb kihívásnak éppen tengerentúlról érkező borok piaci térhódítását látják a legnagyobb piaci kihívásnak a kilencvenes évek óta.
Ha a magyar bor számára nem sikerül megtalálni a jól felismerhető arcot, akkor teljesen érthető módon maradunk le a világos kommunikációval rendelkező, jól azonosítható borok mögött. Ebben a nagyon jelentős piaci küzdelemben egyrészt Európa próbál védhető hídfőállásokat kiépíteni az újvilággal szemben, másrészt – az egységes Európai Unió ellenére – az egyes tagállamok más tagállamokkal szemben a belső piacon.
A hadszíntér pedig – akár tetszik, akár nem – éppen a közép-kelet európai térségre helyeződik át, ahol a borfogyasztás növelésének még van potenciálja a közösség területén. Magyarország ugyan jelentős belső termelése miatt kevésbé célország, azonban a klasszikus export célpiacaink annál inkább. Tréningezni viszont itthon kell, mert erős hátország nélkül a határokon túl sem lehet tartós sikereket elérni. A félédes borokat kedvelő országként éppen az okoz jelentős dilemmát a bormarketing számára, hogy a borkultúra alacsony színvonalról történő kimozdítását követően a magyar fogyasztók könnyen fogékonnyá válhatnak a külföldi kínálat iránt. Igényes, jól kommunikált magyar borok nélkül ez biztosan bekövetkezik.
Ebben a helyzetben nehezen megválaszolható kérdés, hogy miért nincs még mindig ágazati stratégia, amely a fenti kihívásokra adhat választ, és biztos alapot adhat a marketingstratégia hatékony végrehajtására. Pedig a bormarketing jelentős utat járhatott be az elmúlt 15 évben, ezért a termelők teljesen joggal várják el a közösségi bormarketinget formáló szakemberektől, hogy a tanulóévek után eredményes vizsgafeladatokat teljesítsen.
A közösségi bormarketing irányába tett első lépést az 1996 júniusában német szakmai és anyagi támogatással a Földművelésügyi Minisztérium által létrehozott Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC) Közhasznú Társaság jelentette. A közösségi agrármarketingen belül a bor kiemelt szerepet kapott. Az önállósodás irányába tett első konkrét lépéseket a magyar közösségi bormarketing beindítása érdekében 2000-ben kezdték el megfogalmazni. Nemzeti Bormarketing Stratégia Alapelvei 2007 – 2022 címmel 2006. márciusában a Nemzeti Borstratégia továbbfejlesztéseként új dokumentum született, amely azonban már mellőzi az ágazat teljes egészét átfogó koncepció kidolgozásának igényét és csak a marketingforrások megszerzésére és felhasználására törekvő elképzeléseket fogalmaz meg. A Bormarketing Stratégia aktualizálását követően a konkrét akcióprogramok kidolgozása ez alapján történi. A bor forgalomba hozatali járulékának létrejötte történelminek mondható mérföldkövet jelentett a magyar szőlő és borágazat számára. Az államigazgatás és a szakmai szervezetek együttműködésének köszönhetően kialakításra került a szükséges jogszabályi háttér.
A magyar bormarketing stratégia 2013-ig határozza meg az elérendő célokat, 3 részstratégiát jelölve meg: országos (belföldi), regionális (borvidéki), illetve külpiaci. A stratégia központi elemei a magyar bor közös márkájának megteremtése és kommunikálása, a fogyasztás gyakoriságának és alkalmainak növelése, illetve a borkultúra fejlesztése. A stratégiában kiemelt szerepet kap a borturizmus fejlesztése.
A dokumentum stratégiai célként ezért három fejlesztendő területet említ meg. A magyar bor imázsának megteremtése, a borkultúra fejlesztése, illetve a borturizmus népszerűsítése. Más szavakkal kifejezve: egyértelműen azonosítható, és pozitív üzenetet hordozó termék, jól képzett, egyértelműen szegmentálható, igényes fogyasztói réteg, illetve egy bor köré szervezett, komplex szolgáltatáscsomag kifejlesztése, amely a borvidékek saját arculatát tükrözi, erősítve a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatát.
Kevés figyelem esik az eredetvédelmet és a földrajzi árujelzőket érintő kérdésekre is a nagy bormarketing vitában. Pedig az eredményes piaci szereplés másik komoly pillérének éppen az átgondolt eredetvédelmi rendszer tekinthető Európában. Az Európai Unió borpiaci reformja az eredetvédelmi kérdések újragondolását kéri minden tagországtól. Magyarországon az eredetvédelem piaci lényegének átgondolásában pedig ugyanolyan gyerekcipőben járunk, mint a közösségi bormarketing kérdéskörében.
Az idő erre a feladatra vészesen fogy, földrajzi árujelzőink használatát szabályozó termékleírásokat 2010 év végéig el kell készíteni, a nemzeti jóváhagyásnak pedig 2011 év végéig meg kell születnie. Ehhez képest a kérdéssel kapcsolatos mozgolódás a szakmán belül nem tükrözi az idő vészes múlását.
Ameddig azt gondoljuk, hogy a meghirdetett programok vagy a szervezeti felépítés körül kell keresni a problémák igazi megoldását, addig az alapvető kérdések megválaszolatlanul a mélyben maradnak. Kinek lesz bátorsága nemzeti borstratégia megalkotásának igényével előállni, és megfogalmazni a magyar szőlő-bor ágazat legalapvetőbb, minden szakmai szereplő által elfogadható értékeit és üzenetét?
Egy pompás bor-étel pár a sommelier ajánlásával
Erdélyi borok a “Piros Tűzhelyről”
Itt a lehetőség, hogy személyesen találkozz a borvilág szakértőivel!
GROW du Monde: olaszrizlingek világtalálkozója a Balatonon
Te is vörösboros vagy? November 25-én a Bordói Novemberen a helyed!
Indítsd az őszt a Borkollégium kurzusaival!
Elsőrangú borokat kóstolhattak a borszeretők a Winelovers 100 nagykóstolón
Mesterkurzusok nagy kedvezménnyel a Borkollégiumban
Jókai Anna Szalon, Budapest
Borkóstoló