Vízválasztó évjárat - nagy feladat előtt a borászok

Az elmúlt 5 évben megszoktuk, hogy jó, vagy kiváló évjáratokról válthattunk szót a szüretet követően. Az ideit azonban az utóbbi évek legroszabb évjáratának lehet már most nevezni. A legtöbb gondot a sok eső okozta. A mostoha időjárás a mennyiségére és minőségére is komoly befolyást gyakorolt. Várhatóan kevés borász fog ebből nagy borokat alkotni.

Véget nem érő vita minden szüret idején, hogy ki fog a legjobban járni. A nagyobb termés nem kedvez a szőlőtermelőknek, mert csak keveset adnak a szőlőért. Kis termés esetén a borászatok húzzák a rövidebbet, mert a magasabb szőlőárakat a legtöbb esetben nem tudják a piaci árakban érvényesíteni.

A fogyasztó az egyre nagyobb kínálatból adódóan leginkább akkor járnak jól, ha a borpiacról szabályozott keretek között, több értékesítési csatornán keresztül választhat ízlésének megfelelőt. Az idei évjárat azonban olyan, amelynek senki sem tud örülni. A szőlőtermelők és a borászoknak most kell cselekedniük, hogy a lehető legjobbat hozhassák ki a termésből, a fogyasztók pedig még kíváncsian várnak.

Az elmúlt 5 évben megszoktuk, hogy jó, vagy kiváló évjáratokról válthattunk szót a szüretet követően. Már régen esett ennyi szó évjáratról, amelyet az utóbbi évtizedek legrosszabb évjáratának lehet már most nevezni. A bíztatóan induló fakadást a kötődés időszakában hűvös, csapadékos idő követte. A rekord mennyiségű esővel érkező nyár rendkívüli kihívást jelentett a növényvédelem számára. A reményt a vénasszonyok nyarába vetették a termelők és a borkedvelők egyaránt, de hiába. Az ősz sem különbözött idén az előző évszakoktól. A víztől sok helyen megközelíthetetlenné váltak az ültetvények, a betegségek elleni védekezést szinte percre pontosan kellett szervezni ahhoz, hogy a szőlőt meg lehessen védeni.

A mostoha idő az évjárat borának mennyiségére és minőségére is egyaránt komoly befolyással van. A szüret vége felé közeledve az optimista becslések is csak 2,5 millió hektoliter borterméssel számolnak (az elmúlt években a bortermésünk 3-3,5 millió hektoliter között alakult, 2004-ben 5,4 millió hektoliter került a pincékbe). Soha nem szüreteltek még ilyen kevés szőlőt Magyarországon. Az őszi csapadékos napok sok helyen a vidám szüretet kármentéssé változtatták, így a leszüretelt szőlő nem az adott bornak leginkább megfelelő érettségi állapotban került a présbe.

Ám a kedvezőtlen időjárás nem csak itthon nehezítette a szüretelők dolgát. Hasonló problémákkal kell szembenézniük az osztrák, cseh, szlovák és német szőlősgazdáknak is. Csehországban a terméskiesés mennyiségét legalább 60%-ra becsülik. A térségben kialakult szőlőhiány miatt az Magyarországon megjelentek a külföldi szőlőfelvásárlók, akik a szőlőért készpénzzel fizetnek, a termést pedig kiszállítják az országból. A hazai pincékbe kerülő bor ezért a várható szőlőmennyiségből kalkulált bormennyiségnél is kevesebb lesz.

A hazai fogyasztás biztosítottságára talán az adhat reményt, hogy a pincékben jelenleg mintegy egy éves termés van még. A tavalyi év borai minőségben jók, ezért várható ezen borok felértékelődése.

Ezek után joggal kérdezik a fogyasztók, hogy mire számíthatnak, amikor 2010-es bort szeretnének a poharukba tölteni. Sokféle válasz születhet erre, mivel a pincékben még van lehetőség arra, hogy a leszüretelt szőlőből a legjobb minőséget tudják kihozni.

Az alacsonyabb cukortartalom miatt a borok várható alkoholtartalma alacsonyabb lesz. A megfelelő, 11-12 térfogat-százalékos alkoholtartalom elérése érdekében lehetőség van 1,5 térfogat-százaléknyi alkohol répacukor vagy must hozzáadásával történő növelésére. Rendkívüli időjárási körülmények esetén – mint az ide év – lehetőség van további 0,5 térfogatszázalék növelésére is, de ehhez az Európai Unió Bizottságának egyedi engedélyére van szükség. Magyarország a többi térségbeli országgal együtt kérte is ezt a lehetőséget. A nagyobb arányú javításról az EU mind a 27 országa szavazni fog napokon belül. Azoknak a nagy szőlőtermelő országoknak is igent kell mondaniuk az EU Bizottságának tervezetére, ahol az idei év nem bánt ennyire mostohán a szőlővel.

Tokaji - zárt borvidék

Fontos megemlíteni, hogy Magyarország a C szőlőtermő övezetbe tartozik, míg a tőlünk északabbra fekvő országok a B, illetve az A szőlőtermő övezetbe. Az A övezetben a javítás mértéke 3, míg a B övezetben 2 térfogat-százalék lehet. Ehhez az értékhez kell hozzáadni a 0,5% emelést. Sokan felvetik a kérdést, hogy Magyarország miért nem a B övezetbe tartozik, hiszen akkor egyedi engedély nélkül is lehetne nagyobb arányban javítani. A kérdést egy 2003-hoz hasonló nagyon meleg évjárat ellensúlyozhatja, amikor a borok savtartalmának kiegészítése vált szükségessé. Ilyen műveletet csak a C övezetben lehet végrehajtani.

Az évjárat hatása csökkenthető még az előző évjáratok beházasításával is. Az érvényben lévő szabályok szerint 15%-ig házasítható más évjárat az adott évjáratú borhoz úgy, hogy az évjárat még feltűntethető lehessen. Mivel az évjárat feltűntetése nem kötelező, ezért annak feltűntetése nélkül bármilyen arányban házasíthatók egymással a különböző évjáratok. A hazai fogyasztók valamiért erőteljesen ragaszkodnak az évjárthoz, pedig különösen ilyen évjáratban az egyes évjáratok házasításának nagy szerepe lehet.

A borászoknak már csak a pincében javíthatnak az évjáraton

A tőlünk délebbre fekvő országokban a tavalyival azonos, vagy valamivel jobb évjáratot várnak. Az elmúlt években erőteljesen növekvő lédig importnak a hazai szőlőhiány kedvezhet. A behozott, főként folyó kiszerelésben érkező borokat vagy változatlan formában palackozzák le magyar borászatokban, vagy magyar borral házasítva kerül forgalomba. A címkén ebben az esetben szerepelnie kell az Európai Unióból történő származásnak.