A támogatási lehetőségek számbavétele és a támogatások felhasználásának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a magyar szőlő és borágazatnak egyszerre kell felzárkózni Európai nagy bortermelő országainak fejlettségéhez, illetve alkalmazkodnia a világ borpiacán tapasztalható egyre élesebb versenyhez. A fejlesztéseket igénylő vállalkozói döntéseket egy nagyon bizonytalan gazdasági környezetben kell meghozni.

 

A nemzeti támogatási programok lehetőségeinek áttekintéséből már most egyértelműen látszik, hogy csak a versenyképességre törekvő, fejlesztésekre koncentráló vállalkozások számára kínálkoznak hosszú távú támogatási lehetőségek. A borpiac utólagos befolyásolásának eszközei már középtávon, 2012 után kikerülnek a támogatási lehetőségek közül.

A 2013 utáni időszak támogatási lehetőségeit pedig erősen befolyásolják majd

Az EU borágazatra adott költségvetéséből a tagországok a legnagyobb összeget a szőlőültetvények korszerűsítésére tervezik elkölteni 5 év alatt. Magyarországon az EU átlagánál is jelentősebb mértékben lehet ehhez a támogatási formához jutni.

A második legnépszerűbb intézkedésnek a tagállamok az EU határain kívüli piacokon kifejtett marketingtevékenység támogatását tartják. Ez érthető is, mivel a nagy bortermelő Franciaország, Spanyolország és Olaszország alapvető érdeke, hogy minél több bort tudjon eladni az EU-n kívül. Az évek óta csökkenő export, illetve növekvő import érthetővé teszi a támogatási lehetőség kihasználását. Magyarország az EU határain kívülre mintegy 100 000 hektoliter bort exportál, de ez a mennyiség nem egyetlen ország piacán kerül értékesítésre, hanem több ország piacán, elsősorban kisebb tételekben.
Magyarország nemzeti programjában eddig nem kapott jelentősebb figyelmet ez a támogatási lehetőség. A következő években ennek a támogatási lehetőségnek az alkalmazását továbbra is meg kell fontolni, mivel az utóbbi évek, de különösen a 2010-es év nagyon alacsony terméseredménye visszafogja az export bővítésének lehetőségét.
Sorozatunk egyik előző részében már beszámoltunk arról, hogy a marketing területén, a tengeren túli országok milyen jelentős előnyre tettek szert a bormárkák esetében. Magyarországnak nemzetközileg is ismertté váló bormárka kiépítésére nincs esélye, egyedül a földrajzi jelzéseink tehetők bizonyos célpiacokon ismertté.

Az EU bortermelő tagállamai között a harmadik legnépszerűbb intézkedésnek számít a borászati gépek és berendezésének támogatása.
Az újvilág borászati technológiai kihívásaira választ csak hasonló európai borászati fejlesztések adhatnak. Magyarország ezt a támogatást 2010-ig a vidékfejlesztési forrásokból biztosította, amely a borászatok számára jelentős beruházási támogatást biztosított. A borászati vállalkozások más élelmiszeripari ágazathoz képest eredményesebben tudtak pályázni a támogatási lehetőségekre. A tavalyi évtől kezdődően ez a támogatás a nemzeti támogatási programon keresztül érhető el.

A nagy bortermelő országok jelentős összegeket fordítanak a borászati melléktermékek lepárlással történő kivonására is.
Ez az intézkedés csatlakozásunk óta a vita középpontjában áll, amely elsősorban a nagyobb borászati vállalkozások számára jelent költségcsökkentési lehetőséget azzal, hogy nem kell a melléktermékek megsemmisítéséről a környezetvédelmi szabályok figyelembe vételével saját költségükön gondoskodni.
Az érem másik oldala, hogy a velünk hasonló méretű országokban a melléktermékek megsemmisítésében nincs kötelező lepárlás, ott az egyéb hasznosítási módok több évtizedes gyakorlata alapján vonják ki a melléktermékeket a borászatból.

Érdekes módon több tagállam is azt a lehetőséget választotta, hogy támogatásuk egy részét hektár alapon, előre meghatározott összegben, évente juttatja el a termelői részére. Ezzel a lehetőséggel a legkisebb tagállamok, illetve a legnagyobb tagállamok éltek, igaz, ők is csak támogatásuk egy részét tették elérhetővé ebben a támogatási formába. Magyarországon a többi támogatás összegigénye nem tenné lehetővé és ésszerűvé a hektáralapon történő támogatás bevezetését.