Meddig érleljük a bikavért?

Fendrik Zsóka
2015. február 25., 17:36


Február 20-án, pénteken rendezték meg az Eger-Szekszárd Bikavér Párbajt. A kötetlen sétáló kóstolót idén is egy mesterkurzus előzte meg, amelyet Mészáros Gabriella vezényelt le. Az előadás központjában a 2009-es és az azt megelőző évjáratokból származó bikavérek voltak.
Meddig érleljük a bikavért?
Jó, ha tudjuk, hogy a két borvidék bikavér stratégiájának fő vonalai elég különbözőek. Az egriek egy három szintű szabályozást alkalmaznak, ami leszűkíti a termelők körét. Itt a minőségi olló szélesebb, csak néhány nagy nevű borászat tartja életben a magas kategóriájú bikavért, ők, mint motor dolgoznak a házasítás ügyén. Szekszárd az átlagos minőséget magasabbra emelte, a rendszerük könnyebben érthető és kezelhető a borászokra nézve is. Itt mindenkinél adottak a kékfrankos, kadarka területek, amelyek alapját képezik a küvének.
 
A mesterkurzust öt 2009-es tétellel kezdtük, ezekből kettő Szekszárdról és három Egerből származott. Az évjárat kiegyensúlyozott volt. A kékszőlők szépen beértek, a borok is ezt jelzik gazdag aromavilágukkal. A 2009-es bikavérek között akadtak tanninosabb tételek, de alapvetően ezt a pincészet stílusa határozta meg. A gyümölcsösség, fűszeresség és a lendület jellemezte a borokat. Az egri tételekben az ásványosság is felbukkant.
Ez után négy bor következett a 2007-es évből, amikor a július végi extrém meleget nehezen tudták kiheverni a szőlők. Így az ekkor született tételek gyorsan értek, fiatalon gyümölcsösek, szikárak voltak, a tőkéket ért hősokk miatt. A két szekszárdi és a két egri bor nagyon érett illat és ízjegyeket mutatott. A Nagy-Egedről szüretelt Gróf Buttler bikavér lekváros, puncsos, míg a Takler Pince tétele gyümölcsös és lendületes volt.
 
2006-ból volt szerencsénk egy magnum palackos Takler bikavért kóstolni Szekszárdról. Ebben az évjáratban lassan indult a szőlőfakadás és a szüret is elhúzódott október végére, november elejére. Így a savak nem tudtak lebomlani olyan gyorsan, mint ahogyan a cukortartalom növekedett. A nagy fahordóban érlelt Takler bikavér esetében már a tercier aromák jöttek elő illatban, és ízben a tannin picit rátelepedett a bor végére, de egy gazdag tételt kóstolhattunk.
 
Meddig érleljük a bikavért?
Mészáros Gabriella előadása
 
Majd 2002-ből az egri Demeter Pincészet bikavére került a poharunkba. A forró nyár jellemezte az évjáratot, gyorsan érett szőlő, így a szüret is korán kezdődött. A bor a markánsabb stílust képviselt, erőteljes, kissé szárító tanninok voltak tapasztalhatóak a lecsengésben.
 
A kóstoló csúcspontja a három 2000-es tétel volt. Európa szerte komoly felmelegedést hozott ez az évjárat, a szüret előbbre tolódott, de a savak szerencsére megmaradtak. Egyértelműen mindenki felértékelte a sort, miután ezt a három 15 éves bort megkóstolta. A tételek szerkezete tökéletesen megmaradt és a gyümölcsök is szépen jöttek elő a pohárból.
 
Mészáros Gabriella összegzésében elmondta, hogy egy borvidék kulcskérdése minden esetben a borok érlelhetősége, ami egyben értékmérője is a területeknek. A mostani kóstolón is ennek a vizsgálata volt a cél. Alkalmasak-e a bikavérek arra, hogy hosszasan tároljuk őket a pincénkben? A 2000-es évjáratok bizonyítottak, még ha nem is teljesen reprezentatív a három minta, de minden esetre bíztatóak.
 
Tudjuk, hogy 10 évvel ezelőtt nem úgy folyt a szőlőtermesztés és borkészítés, mint most. Volt egy átmeneti időszak, ami valójában még most is tart a borászatoknál, folyamatos a finomhangolás kint a szőlőben és a pincében is.
 
Emellett meg kell találni a megfelelő hordókat. A hordók helytelen használata nagyon kiütközik a borokban, mondta Mészáros Gabriella. Erre áldozni kell, szükség van a különböző kádárok összehasonlítására, a termékeik stílusának felfedezésére.
 
Meddig érleljük a bikavért?
A 14 tételből álló borsor
 
Fontos lenne, hogy a termelők eltegyenek a régebbi évjáratokból is, annak érdekében, hogy ők is tudják vizsgálni a boraik érlelhetőségét. Mit csináltak jól vagy rosszul abban az évben? Állandóan kóstolni és tanulni a saját és mások hibáiból.
 
A kóstoló végén egyetértettünk abban, hogy - habár csak bikavérek voltak a sorban -, nem találtunk sok hasonlóságot a tételek között, nem volt egységesség sem az egri, sem a szekszárdi oldalon. Egerben komoly egyéniségek vannak. Szekszárdon a talaj nem olyan változatos, így ennek és a két meghatározó fajtának, kékfrankos és kadarka, köszönhetően némi hasonlóságot azért felfedeztünk.
 
Végül felvetődött a kérdés, hogy csak az érettségi idő vagy a terméskorlátozás is befolyásolja a borok fejlődését? Régen nem volt fürtválogatás, míg ma sok pincészetnél alkalmazzák ezt a módszert. Ez milyen hatással lesz a palackban lévő borra, az a jövő zenéje.
 
Amit biztosan tudunk, hogy fontos a régi évjáratok kóstolása. Törekedni kell arra, hogy kivárjuk a megfelelő időt, és nem feltétlenül fiatalon fogyasztani a borokat.
 
A mesterkurzuson kóstolt borok:

1.    Eszterbauer Pince – Tüke Szekszárdi Bikavér 2009
2.    Vesztergombi Pince – Szekszárdi Bikavér 2009
3.    Besenyei Borház – Egri Bikavér 2009
4.    St. Andrea Pincészet – Merengő Egri Bikavér Superior 2009
5.    Gál Lajos – Pajados Egri Bikavér 2009
6.    Gróf Buttler Borászat – Nagy-Eged Egri Bikavér 2007
7.    Bodri Pince – Szekszárdi Bikavér Faluhely 2007
8.    St. Andrea Pincészet – Merengő Egri Bikavér Superior 2007
9.    Takler Pince – Szekszárdi Bikavér reserve 2007
10.    Takler Pince – Szekszárdi Bikavér reserve 2006 Magnum
11.    Demeter Pincészet – Egri Bikavér reserve 2002
12.    Mákvárt János – Szekszárdi Bikavér 2000
13.    Vesztergombi Pince – Szekszárdi Bikavér 2000
14.    Thummerer Pincészet – Egri Bikavér reserve 2000
Winelovers borok az olvasás mellé