Nagy évjáratok francia borait kóstoltuk szombaton

Bognár Attila
2014. december 02., 16:00


November utolsó szombatján került megrendezésre első alkalommal a Nagy Bordó Blend kóstoló, melynek helyszínéül a Sofitel Budapest szolgált. Ezzel pedig a Furmint Február, az Olaszrizling Október és a Kékfrankos Most után egy újabb tematikus kóstoló indult útjára.
Nagy évjáratok francia borait kóstoltuk szombaton
 
Középpontban a bordeaux-i fajták, és azokból készült borok: merlot-k, cabernet franc-ok és cabernet sauvignon-ok árasztották el a rendezvény helyszínének kóstolótermeit. Közel hatvan borász és borkereskedő kiállító nagyjából 120 borát kóstolhatta a szépszámú vendégsereg. Aki behatóbban akart ismerkedni e borok néhány kiemelt tételével, az a három, ültetett kóstoló keretében megtartott mesterkurzus egyikén tehette ezt. Az első mindjárt magáról Bordeaux-ról szólt, ahonnét a kóstolót adó fajták származnak, a második a Sauska pincészet cuvée 7 borának több évjáratát mutatta be, míg a harmadik Villány kiemelt fajtájára, a cabernet franc-ra koncentrált.
Nagy évjáratok francia borait kóstoltuk szombaton
Mészáros Gabriella (Fotó: Dancsecs Ferenc)
Bordeaux-i borok mesterkurzusa
Jómagam a három mesterkurzus közül ezen az elsőn vettem részt. A Heinemann Testvérek Kft. kínálatából a Barons de Rotschild Lafite és a Chateau de Pez pincészetek boraiból összeállított borsort Mészáros Gabriella mutatta be a jelenlévőknek, akik teljesen megtöltötték a kóstolótermet. Gabriella először a Bordeaux-i borvidékről beszélt. Ez a borvidék olyan hatalmas és szerteágazó, hogy napokig lehetne róla beszélni, így nehéz volt belesűríteni a lényeget egy másfélórás kurzusba. Viszont ezt rendelkezésre álló időt sikerült igen hasznos és tartalmas információkkal megtölteni.
A résztvevők nagy része már - lévén nem kezdő borkóstoló - elég részletes ismeretekkel rendelkezett erről a borvidékről, így volt mire alapozni. A Bordeaux-i borvidék méreteiről elég csak elmondani, hogy kb. kétszer akkora, mint az összes magyar borvidék együttesen. Rendkívül előnyös fekvéssel bír, az óceán közelében található, területét folyók szelik át, mérsékelt és állandó az éghajlata, ritkán van olyan fagy, ami elpusztítaná a szőlőt. Az óceán felől egy hatalmas erdős terület választja el, mely megvédi az erős szelektől és a csapadékot is mérsékli. Főleg vörösboros vidék, az összes termés 82%-a vörösbor, kb. 14%-a száraz fehér, 2%-a természetes édes fehér, míg kb. 2% rozé. Fajtaösszetételét tekintve a merlot dominál, az összes szőlő csaknem felét adja, a cabernet sauvignon 26%-ot, a cabernet franc 10%-ot, míg megtalálható a petit verdot a malbec és a carmenere is. A fehérek közül a semillon (8%) és a sauvignon blanc (4%) a legjelentősebb, a többi fajta csak jóval kisebb mennyiségben fordul elő (muscadelle, ugni blanc, colombard, Folle Blanche).
 
A borvidéket szokás két nagyobb részre osztani, az úgynevezett „jobb part” a Dordogne folyótól északra terül el, St.-Émilion és Pomerol központtal, és elsősorban a merlot a domináns szőlőfajta e borokban. Talaját tekintve a mészkő és az agyag a domináns itt, mely kiválóan alkalmas a merlot termesztésére. A „bal part” a Gironde és a Garrone folyó déli partján Bordeaux várásától északra (Medoc) illetve attól délre (Graves, Pessac-Leognan) terül el. Ezen területek talaja kavicsos, részben agyagos, homokos, homoköves, mely a cabernet sauvignon számára ideális, így ezen borokban ez a fajta a domináns. A terültek besorolása egészen 1855-ig nyúlik vissza, a besorolás alapja a viszonylag homogén talajok közti szisztéma, a területek elhelyezkedése, a legjobban osztályozott területek (a Cru classe-k) általában a legjobb talajokat foglalják el. A borok minőségének másik kiemelten meghatározó eleme az évjárat. Az utóbbi időben a következő évjáratok bizonyultak kiválónak: 2000, 2004, 2005, 2009, 2010. Mészáros Gabriella nem véletlenül idézett René Gabrieltől ezzel kapcsolatban: „Inkább egy no-name chateau bora egy jó évjáratból, mint egy nagy chateau bora egy rossz évjáratból.” Szerencsénk volt, mert a kóstolón a fenti kiemelt évjáratok közül több borát is tesztelhettük.
Nagy évjáratok francia borait kóstoltuk szombaton
A mesterkurzuson Stölzle poharakból kóstoltak a vendégek, köszönet érte a Csonkagroupnak! (Fotó: Dancsecs Ferenc)

A mesterkurzuson a következő borokat kóstoltuk:
  • Lafite Rotschild Légende Bordeaux 2011 (cabernet sauvignon, merlot, cabernet franc)
Kilenc hónapos érlelés, 40% hordóban. Közepesnél kissé intenzívebb illatában erdei gyümölcsök, fűszerek, némi vanília és kakaó. Kóstolva közepes test, közepes mennyiségű tannin, inkább a savakra épít, az illatban megismert erdei gyümölcsökkel, közepes hosszúsággal. Jól iható, nem túl komplex alap bordeaux-i bor, karcsúbb, gyümölcsösebb, korábban fogyasztható tétel.
  • Chateau Haut-Beauséjour 2009, St-Estéphe (50% merlot, 40% cabernet sauvignon, 5% malbec, 5% petit verdot)
12 hónapos érlelés, 35%-ban új francia hordóban. Mély rubin szín, illata komplex, fahéjas-szegfűszeges-szerecsendiós szilva, szilvadzsem, kevés vanília, dohány, kávé. Kóstolva meleg karakterű bor, sok tanninnal, mely nagyrészt integrálódott már. Komoly test, szép savak, hosszú lecsengés, a végén kis cseresznyével, konyakmeggyel.
  • Chateau Peyre-Lebade 2010, Haut-Medoc (kb. 65-70% merlot, 15-25% cabernet sauvignon, 10% cabernet franc)
12-16 hónapos hordós érlelés. Annak ellenére, hogy „bal parti bor” a merlot dominál benne. Sötét, mély rubin szín, szinte átláthatatlan. Hűvösebb, határozott karakter, illatában feketeribizli, áfonya, szilva. Tökéletes, tiszta, koncentrált, sok tanninnal, remek savakkal, kifogástalan szerkezettel, egyensúllyal. Egész szájat betöltő csokoládé, keleti fűszerek, erdei gyümölcsök, kiváló hordóhasználat, hosszúság.
Nagy évjáratok francia borait kóstoltuk szombaton
(Fotó: Dancsecs Ferenc)
  • Chateau de Pez 2008, Saint-Estéphe (48% merlot, 45% cabernet sauvignon, 4% cabernet franc, 3% petit verdot, 1% malbec)
25 éves tőkékről szüretelt szőlő, 6400 tőke/hektár, jórészt nagyméretű, 40%-ban pedig új francia hordóban érett. Mély rubin szín, kissé gránátvörösbe hajló széllel. Időt és szellőztetést igényel, mert illatában elsőre animális és fás, hordós, kávés, bőrös jegyek jönnek. Ezek azonban idővel kiszellőznek, eltűnnek. Helyüket átveszik a közepes intenzitású erdei gyümölcsök. Kóstolva sok-sok tannin, de egyáltalán nem szárít, nagyon jók a savak, de nem túl lendületesek. Zárkózott karakterű bor, mely lassan nyílik, ugyanakkor nagyon hosszú gyümölcsös lecsengéssel zár.
  • Chateau Duhart-Milon 2005, Pauillac (70-80% cabernet sauvignon, 20-30% merlot)
14 hónapon át érett 40%-ban új hordóban. Mély, sötét, átláthatatlan szín. Illatban már a tercier aromák dominálnak, fűszerek minden mennyiségben. Földes, avaros jegyek, aszalt gyümölcsök, szeder, szilva, leheletnyi eukaliptusz. Kifogástalan tanninok vezetik a kortyot, buja, csokis karakter, sokrétű és komplex, hosszú lecsengéssel. Pauillac etalon.
  • Chateau Rieussec 2000, Sauternes, (90-95% sémillon, 5-10% muscadelle és sauvignon blanc)
A végére egy kakukktojás, egy édes fehérbor, Sauternes-ből. 18-26 hónap hordós érlelés, 50-55% az új hordók aránya. A birtok már 1855-től Premier Grand cru besorolású. Mély arany, borostyánba hajló szín. Illata közepesnél intenzívebb, sok-sok aszalt gyümölccsel, sárgabarackkal, mangóval, kis fügével és citrusokkal. Kóstolva egyből felismerhetően tipikus Sauternes, méz, aszalt gyümölcsök, a korty közepén erőteljes hordós, toast-os jegyekkel, vaníliával, de semmi nehézkesség. Fáradtságnak semmi jele, végtelen hosszú lecsengés.
A Heinemann Testvérek csapata remek kis kóstolósort rakott össze erre a mesterkurzusra. Nagy élmény volt ezekkel kezdeni ezt a rendezvényt, mert utána a magyarokat kóstolva lehetett érezni a különbséget a magyar és francia stílus közt, az eltérő hordóhasználatot, érlelést stb. Sőt a borok egy része a sétálókóstolón a nagyközönség számára is elérhetővé vált. Az első ízben megtartott Bordó Blend kóstoló nagy sikert aratott, következhet egy év múlva a folytatás. Már most várjuk!