Gasztrosznob-e vagy?

Dr. Harsányi Dávid, WSET Advanced
2012. június 20., Szerda 15:43

Címkék:   bor  borkóstolás  étel  fesztivál  gasztronómia  Gourmet  ital  kutatás 

Nyitott szemmel - A 2012-es Gourmet Fesztiválon volt minden, mi szem-szájnak ingere. Az ételek, italok helyett most mégis a látogatókról írunk főként, mert az „átlag” fesztiválokhoz képest más arcokkal lehetett találkozni: gasztrosznobok, true gourmet-k, gizdák.

Korábban a csapból is a Gourmet Fesztivál folyt, így kíváncsian vágtam neki az idei rendezvénynek. Alapvetően persze – mint a nyári fesztiváloknál általában – a borok vonzottak leginkább, de most egy másik szempont is fontos volt számomra. Nyilván mindenki az ételekre gondolna, ám kivételesen a látogatókat szerettem volna jobban szemügyre venni. A Gourmet különleges színfoltja a szezon rendezvénykínálatának, és azt sejteti, hogy más célcsoporthoz is szól.

hirdetés

Kik tekintik magukat gourmet-nak?

Miért fontos mindez? Hiszen egy ilyen alkalom első sorban az ételekről, italokról és talán programokról szól. Néhány barátunkkal kimegyünk, és többnyire együtt töltjük az egész napot. A többi látogatót csak akkor vesszük észre, ha valami bajunk van velük. Mégis: a helyszín és az időjárás mellett talán ez az a szempont, ami meghatározó lehet, hogy mást ne említsek: ha túl sokan vannak az a baj, ha meg kevesen, akkor az. De ennél van egy egyszerűbb magyarázat is: szerettem volna tudni, hogy ma kik tekintik gourmet-nek magukat, és én vajon beillek-e közéjük.

A látogatók többsége budai volt

A helyszínen készült hivatalos felmérésből (én is kitöltöttem a kérdőívet) a legfontosabb szempontok biztosan kiderülnek a látogatókról: középkorúak, budaiak, jól keresnek.

„Kutatási módszer”: kérdezz, láss

Alkalmasint én is szívesen megnézném az eredményeket, de engem a konkrétumok helyett inkább a benyomások érdekeltek. Apparátusom nem lévén a saját megfigyelésemre, illetve a néhány látogatóval és kiállítóval történt beszélgetésre alapozhattam. Reprezentatívnak egyáltalán nem nevezhető mini kutatásom tehát szubjektív, ugyanakkor érdekes eredményekkel szolgált.

A gasztrosznob is ínyenc

Ha abból indulunk ki, hogy mi határozhatja meg a látogatók körét, akkor két szempontot érdemes kiemelni: a tematikát és az árat. A tematikában tényleg a különleges ételek kerültek középpontba – a borokat kiegészítő jellegűnek éreztem, hiszen máshol még szélesebb kínálattal találkozatunk –, így minden vendégben meg kellett lenni az alapvető nyitottságnak a gasztronómia iránt. Az igazi különbséget tehát a pénzügyi vonatkozásoknál kell keresni. Ez alapján két csoport rajzolódott ki. Az egyik azokból áll, akik amúgy is rendszeres látogatói a különleges éttermeknek, és egy ilyen fesztivál újabb lehetőséget kínál számukra. Egyértelműen tehetősebbek, és hogy élvezetből, vagy a státusz demonstráció kedvéért látogatják-e a kiemelt éttermeket, nehéz megmondani. Többször is elhangzott rájuk a „gasztrosznob” kifejezés, ami természetesen az utóbbit helyezi előtérbe.

Az "igazi gourmet"-t könnyű megismerni

A másik csoport – több interjú tanulsága szerint – az „igazi gourmet” fogyasztóké, akik bár nem rendelkeznek kiemelkedő pénzügyi háttérrel, érdeklődésük miatt hajlandók sokat költeni erre a szenvedélyükre. Ezért tehát hasonlatosak a tehetősebb gasztro érdeklődésűekhez, így a két csoportot együtt tekintem „gourmet” fogyasztóknak.

Aki „gizda” volt, bennmaradt

Ezzel hátra is dőlhetnénk, hiszen meghatároztuk a Fesztivál két alapvető célcsoportját: a gasztrosznobokat és a gourmet-kat. Azonban megütötte a fülemet egy mondat az este folyamán, amikor két baráti társaság összefutott: „Van olyan egyáltalán, aki fizetett a belépőért?”. Nem tudom, hogy hány tiszteletjegy került kiosztásra, de ténylegesen magas lehetett az így résztvevők aránya. Ők pedig gyakran nem a gourmet körből kerültek ki (nem is a gasztrosznobból), de ha már adódott a lehetőség, eljöttek megnézni az eseményt. Akik így is költségesnek találták a kínálatot, azok korán távoztak „minden nagyon drága” felkiáltással, akik viszont maradtak, nekik megszavaztam a harmadik, „gizdák” elnevezést. Ők tehát szintén közepes státuszúak, és még ha nem is áll érdeklődésük középpontjában az extra ételek és italok fogyasztása – a belépőt megspórolva – kedvező áron próbálhattak ki néhány különlegességet.

Sörkóstoló borospohárból

Belépőjegy, mint alkalmazott pozitív szelekció

Ezek után mindenki döntse el, hogy besorolható-e valamelyik társaságba. Az persze sejthető, hogy a szervezők leginkább a gourmet csoportot célozták meg, de vajon nekik megfelelt-e a rendezvény? A belépő ára (3000 Ft) nem mondható jelképesnek, még ha egy jó poharat is kap az ember. De ugye ez egy igazi gourmet-nak belefér. Kóstolójegy nem járt hozzá, annál is inkább, mert fesztiválkártyával fizethettünk – ami praktikusnak bizonyult. A welcome Cava kifejezetten üdítő volt a bejáratnál a melegben. A belépőnek természetesen volt jótékony hatása is: a ténylegesen érdeklődők látogattak el a rendezvényre, illetve többnyire kellemes volt a népsűrűség. Általában le tudtunk ülni, és viszonylag gyorsan jutottunk a sor elejére este is.

Ezresért korrekt kaja

Az árak a rendezvényhez illeszkedtek. Egy ezresért néhány falatos kóstolóhoz lehetett hozzájutni, ami – figyelembe véve a különleges fogásokat és kiemelt éttermeket – korrektnek mondható. A borok ára ennél még kedvezőbben is alakult, és általában adtak kóstoló mennyiséget a standokon. A 4-5 helyen ahol megfordultunk, el tudtunk beszélgetni a borásszal, vagy a képviselőjével (utóbbiak főként alapinformációkkal szolgáltak). A helyszín bár nem a Vár, de a Millenáris szintén elég hangulatos.

Azt érzem tehát, hogy a Gourmet kezdi megtalálni a helyét a fesztiválok palettáján. A fogyasztók előzetes edukálása lehetne még jobb, hogy mindenki tudja, pontosan mire is számíthat.